Liliomfi (1954)

 Régi kedvencem az 1954-ben bemutatott Liliomfi, több okból is és csak ajánlani tudom mindenkinek, aki még nem látta, illetve bármikor újra nézhető, valahogy sohase lesz unalmas (legalábbis számomra)!
Illusztráció a film bevezetőjéből

 A történetéről, szereplőkről nem sokat írnék (elég ha a fenti linkre kattintotok), csak annyit jegyzek meg róla, hogy Szigligeti Ede írta az eredeti színpadi művet 1849-ben, majd vitte színes filmre Makk Károly 1954-ben (bár már korábban is megfilmesítették, méltán ez lett a kultikus változat) Mészöly Dezső írásában, a főszerepekben: Darvas Iván, Krencsey Marianne, Pécsi Sándor, Ruttkai Éva, Soós Imre és Dajka Margit. Mind parádés alakítást nyújtanak. A jelmez tervező Weingruber Éva volt, aki a kor szegényes adottságaihoz képest fantasztikust és páratlanul korhűt alkotott (elnézhető kisebb hibákkal)! Természetesen sokkal többen dolgoztak a filmen, de ezt most nem jegyzem le egyenként, csak a fontosabbakat.

 FIGYELMEZTETÉS!!! Még az elején szeretném leszögezni, hogy írásommal nem a korszak politikai beállítottságát, a színészek tehetségét vagy az általános filmművészeti kultúrát kritizálom, hanem ez a bejegyzés a filmes kosztümök korhűségére koncentrál! Egyúttal nem a kosztüm tervező munkáját, szakértelmét és tudását állítom pellengérre és azt becsmérlem; ez csupán egy összehasonlítás a filmben bemutatott korabeli ruhák és a korszakban viselt valódi öltözékek között. Sőt, a korszak hiánygazdaság sajátosságával szemben pazar öltözékeket látunk felvonulni. Minden tiszteletem a korabeli kosztüm tervezőé és varró gárdájáé, a szegényes forrásokat felhasználva pazar munkát végeztek. Összességében nagyon jól visszaadják a korai-reformkor hangulatát, és nem sértődnék meg, ha valaki egy a filmből vett ruhában akarná bemutatni a korszakot oktatási jelleggel!
Geszler József a századfordulón adta ki a 19. század divatját bemutató illusztráció sorozatot, amin az első modellt jegyezzük meg! A divattervező (több,mint) valószínűleg az ő munkáját is felhasználta forrásanyagnak

Füred 1830...

 Az azonosítás egyszerű: a korabeli Magyarországon járunk, Füreden 1830-ban; illetve a pontozás szerint a '30-as években en bloc. Ezt vehetjük alapul, ha korabeli mintákat akarunk felkutatni összehasonlításként. Akkor lássuk mit viseltek a divatos városi úri hölgyek és uracsok a romantika idején hazánkban! Ekkor még német és francia nyelvű divatlapok jártak, így a legújabb bécsi és párizsi divatot tudták követni; az első magyar nyelvűek 1833-ban jelentek meg, de még kevesen olvasták. Az összehasonlításban szereplőkre/színészekre bontom le és rajtuk keresztül a korszakban viselt hasonló öltözékekre.

 Ha esetleg kedvet kaptatok sokkal részletesebb áttekintéshez, akkor a blogról meleg szívvel tudom ajánlani a következőket: 
Az ezerarcú reformkori divat festményes ábrázolása az érának.
Ezen kívül külön a reformkorban viselt (vagy inkább alig viselt) nemzeti öltözékekről is olvashattok.
Hajviseletek a reformkorban segít, hogy egyszerűen és gyorsan el lehessen készíteni a gigászi hajkölteményeket.
A szövetmustra reformkori részében kiderül minden a korszak felkapott színeiről, mintáiról és szöveteiről.
A sziluett kialakítása sorozatban: a fehérneműkről, a fűzőkről, és az alsószoknyákról minden részletesen elmagyarázva.
Az év divatja sorozatban pedig benne van az egész '30-as évek, magyar divatlapokkal is!
A nyitójelenetben a hangulatkeltő statiszták enyhe katasztrófák; de nyugi, ennél jobb lesz a többi! A háttérszínészek öltözékeivel nem foglalkozok, többnyire mind ilyen stílusú

Mariska (Krencsey Marianne)

 Fehér nyári öltözék: Camilla nénivel együtt ezt a könnyű kis nyári ruhát viseli a film nyitó jelenetében, majd később is az esti randevúra. A ruha átlátszó ujja és dekoltázst fedő része tüllből van, a fekete fehér fotón pedig látszik, hogy a ruha maga valamiféle madeira hímzett vagy áttört szövetből. Ez a szövet nem korhű a romantika idején (majd jóval később, csak a '70-es évek nyári ruháihoz veszik, mivel a gépi madeira hímzés ekkor válik lehetővé), szebb lett volna valami sima pamutszaténból, puplinból vagy batisztból is akár. A ruhát vállon és derékon világos kék szalagok díszítik. Ami még hiányzik az ujjból, az a felkart bővítő, a ruha szövetéből készített kis puffos alsóujj: ez segítene vállon kitartani a hosszú egész ujjat és korhűbb is, mint nélküle. Ami jól sikerült az az egész öltözék sziluettje és, hogy mell részen redőzéssel tette autentikussá a ruhatervező. Modern szabászati hiba viszont, hogy vállon nincs eléggé ejtve az ujj szegélye, ehelyett fenn a természetes vállkapcsolatnál kezdődik - ahogy minden mai ruhánál. A reformkor idején a női ruhák válla hosszan lenyúlt a felkarra, így az ujjak nem a természetes vállkapcsolat helyéből indultak ki, hanem jóval lentebbről. Ez a kis szabászati trükk segített a a hosszú hattyúnyak és a kerekded női vállak illúzióját kelteni! Mindemellett a gigot ujj is is szebben eláll.
Fekete-fehér pillanatkép a filmből
Elise Dorothea Friederike von Schaezler 1830 körül, hasonló könnyű nyári ruhája jól illusztrálja a kis puffos alsóujjat a teljes fátyolszövet ujj alatt
Az esti légyottra az úti köpenyével egészíti ki (lásd lejjebb), a szoknyák alja korhűen rövid, a derekat keskeny kék sallangos övszalag emeli ki (ezt jegyezzük meg,mert több ruhánál is visszatérő elem lesz)

 Ezzel összhangzóak a frizurába elhelyezett kék masnik. Ez utóbbi roppant gyermeteg 20. századi megoldás, mint sok korabeli festménynél látjuk - és ahogy a korabeli divatlapok is javasolták - a haj színével egyező, széles szalagdísz volt a divatos, a bogon felfelé elhelyezve póthajat imitálva. Persze létezett színes hajszalag dísz is, de nem ilyen keskeny fajtából és a sima masninál rendezettebb hurkokban. A fodrász nagyon figyelmesen próbálta utánozni a reformkori frizurákat, hogy halántékon és füleknél fürtökbe szedte a frizurát, helyesen tarkónál simán hagyva és fejtetőn valamiféle bogszerű elrendezéssel befejezve - bár ez kissé kócos rendezetlen hatású mariskánál, míg Kamilla néninél szép hurkák. A fodrász mesterien kerülte a modern frufru hatást is. Ami nagyon hiányzik, az a kalap mindkét hölgy fejéről!
Színes pillanatkép a filmből
Auguste Hilber portréja 1827-ből színes szalagdísszel a frizurában, a fejtetőt emelő fantasztikus bogok el is hagyhatóak, nyilván nem mindenki kedvelte és alkalmazta ezeket

  Sárga színházi ruha: Mariska és garde des dames-ja alkalomhoz öltözve mennek a helyi színházba. Mariskán egy sárga selyem ruha van, fekete csipke dísszel. Önmagában nem igazán fiatal leánynak való darab, aki még kiházasítás előtt áll. Az ilyen élénk selymeket inkább asszonyok hordták. Szabását tekintve ez is jó leképezése a kor estélyi öltözék divatjának. Az ujja mérsékelten puffos, a váll mélyen a felkaron van, a derék csúcsos és az egészet fekete csipkék díszítik.
A fodrász a színházi eseményhez egy sajnálatosan jellegtelen frizurát készített, igazán kár érte, szebb is lehetett volna,az egész kócos pixie hatású, semmint rendezett reformkori... 
Mary Ellen Best önarcképe hasonló öltözékben, 1839
Fekete csipke kendővel, ujjatlan csipke kesztyűvel és a ruhához illő kis retiküllel viseli
Mrs. John Prescott Knight gyermekeivel, a festő családja 1837 körül; esztétikailag talán ez az öltözék áll legközelebb a filmes kosztümhöz


 Ennél a ruhánál szemetszúró a krinolin "villantás". Nem tudom mi történt az öltöztetés során, hogy ezt elfogadhatónak vélték, amikor az egész film folyamán a legnagyobb gondot fordították a ruhák megfelelő sziluettjére - egyértelmű gardrób szerencsétlenség. Sajnos a túl nagy körméretű, egy karikás krinolin átüt a szoknyán. Ez azért is gond, mert az 1830-as években még alsószoknyákkal támogatták az aljakat, meg azért is mert iszonyú ronda és illúzió romboló.
A rosszul használt krinolin hatása, hogy élesen megtöri a szoknya esését is nem sokkal a csipkedísz felett és imbolyog összevissza járás közben, pillanatkép a filmből, elnézést a rossz minőségért!


 Hálóköntös: Egy világoskék hálóruha felett fátyolszövetből készült köntöst (peignoirt) visel, masnikkal felhasított ujjakkal és habos szegéllyel, hímzéssel díszítve.
Késő esti kíváncsiskodás elegánsan
Fennmaradt korabeli hálóruha, mell alatt megkötve, fehér vászonból (a hálóruhák többnyire fehérek voltak és nem színesek)
1830-as divatkép két peignoirt ábrázol színes és fehér muszlinból, az ujjak a ruhák divatos gigot ujjait utánozzák itt is, és nem felhasítottak

 Virágos félruha: Mariska viseli ezt a ruhát otthon és utcára is: több funkciós így kiérdemli a félruha elnevezést, ami a korszakban is egy ilyen több funkciós házi- és sétaruha vegyüléket jelentett. Egyetlen gond vele, hogy az ujja még nyári viselésre is rövidke, illetve a dekoltázs sincs kellően fedve. Otthon magánkörben még csak-csak elmenne ebben a formában, ám 1830-ban egy magára valamit is adó fiatal hölgy nem menne így hiányos öltözékben utcára nappal, pláne nem társaságba! Ettől függetlenül eszményi kis darab.
Pillanatkép a filmből, a keblet kiemelő csipkés vállkendőnek inkább fednie kéne, a rövid buggyos  ujjak jól megidézik a korszak divatját. Az erősebb 1950-es évekbeli smink a vörös rúzzsal kissé sok és inkább levon a fiatalos szépségből, mint hozzá adna
A ruhát egy hozzá illő zöld kalappal egészíti ki, belül féloldalt virág dísszel. A kalap oldalról nem fedi el az arcot, ahogy kéne; de ez filmművészeti szempont, mivel ekkor nem látszódna a színész arca!
Ismeretlen fiatal hölgy virág mintás nappali ruhában 1830 körül. Ezen jól látszik, hogy habár a dekoltázs kivágott, széles gallérú áttetsző előinggel van kiegészítve, illetve hogy az ujj is feszesen folytatódik az alkaron. Mellé helyezve látszik a korabeli kalapok oldalvást takaró karimája is, és hogy sétára nem díszítették annyira túl: elég kis szalagdísz és fátyol, illetve még napernyő kiegészítés. A rendezett frizurában féloldalt szépen kötött szalagboglár díszeleg

 Skót kockás félruha: Mariska ezt az öltözéket is viseli házon belül, utazáshoz és leányszöktetéshez is, így ez is egy multifunkciós félruhának számít. Egyetlen probléma ennél a ruhánál a túl slamposan lógó ujj, és a vállon magasan felvezetett ujjvonal - ismét csak. Kiemelendő, hogy nem visel ehhez abroncsot, a szoknya esése így nagyon szép és korhű az alsószoknyák támogatásával. 
Fekete-fehér hangulatfotó a filmből
Fekete-fehér forgatás közti pillanatkép a beöltözött színésznőről. Sajnos nem csak a kulisszák mögött nem vett fel kalapot
A ruha rózsaszín és kék skótkockás szövet, kék szalagdísszel
1830-as évekbeli fennmaradt nappali ruha
Utazáshoz egy rózsaszín selyemmel bélelt, szürkéskék posztó köpennyel egészíti ki, hátsó nézetből
A kapucni részen a rózsaszín bélés sorokban behúzva van, a szegélyeket sötétkék csipke díszíti
1830-as évekbeli fennmaradt köpeny, sorráncokba húzott pelerinnel

Camilla kisasszony (Dajka Margit)

 Az első jelenetben a már fentebb tárgyalt fehér nyári ruhában van ő is, ami jó bevezetése annak, hogy az igen excentrikus vénlány mennyire erőlködötten próbál fiatalabbnak látszani a koránál... Ez a személyiség pedig rengeteg játékteret adott a kosztüm tervezőnek, fantasztikus és ikonikus ruhák megtervezésében, amik kihozzák a korai-reformkorból a maximumot!

 Kék selyem színházi öltözék: A ruha a csipkefodros mantillával a korszak esszenciája is lehetne - ha nem princess szabású lenne, ami majd csak 1848-ban jelenik meg először. Minden tiszteletem a ruha készítőé, aki a széles kék&fehér csíkozású selymet deréknál úgy vette be, hogy a csíkok keskenyebben fussanak. Brávó! A fantasztikus ruhát nem kevésbé fantasztikus fejdísz egészíti ki: egy egész kitömött madár, aminek a szárnyai a halántékot díszítik, a teste pedig a tarkón lóg alá - a fejjel együtt. Kissé morbid, mert inkább csak marabu, strucctoll vagy egzotikus madár tollazatokat alkalmaztak fejdísznek és nem az egész állatot. A fodrász kihagyta a felfelé álló zsiráfszerű hajbogokban rejlő potenciált és egy fonat tekerccsel megelégedett; bár lehet a madár mellett ez már valóban szükségtelen lett volna. A sminkes nagyon erősen használja a fehérítő púdert és rúzst nála - jobban, mint Mariskán - de ennek köze lehet ahhoz is, hogy így akarják bemutatni mennyire kokett is a karaktere!
Camilla kisasszony teljes harci díszben a premieren, a ruha kiegészítései csipkés legyező és ujjatlan kesztyű
Csak pár röpke röpke jelenetben látszódik a madár lógó feje, juj...
Az ujjak fehér szövetből vannak, kifogástalan sonkaujj modorban szabva, jól látszik a derékban bevett csíkozás. A mantillát elöl pár masni díszíti és a hosszú, keskeny végei egészen a szoknya aljáig érnek le (a referencia képet lásd feljebb!). Sajnos ehhez a ruhához is alul egy karikás abroncsot adott rá az öltöztető, de itt nem olyan feltűnő, mint a sárga öltözéknél
Fennmaradt korabeli esküvői ruha,a széles csíkozás és a dús vállazó dísz hasonlít a filmes kosztümre és Geszler illusztrációjára is


 Mintás háziruha: A korszak nagy sikerű mintát-mintára zsúfoló új nyomtatási eljárását idézi a következő kis darab, ami tarka mintás csíkozásával ismét csak Camilla néni személyiségét erősíti. A ruha problémái viszont, hogy a vállkendőt mímelő csipkedísz a dekoltázs körül ismét inkább kiemel, semmint fedne; illetve a túl szűken szabott ujjak, egy kis sonkaujjas puffosítás felkaron elfért volna. De ezeket leszámítva jól össze rakott darab, csinos házikötény egészíti ki. A frizura ehhez fürtökkel elrendezett korabeli frizura, házi főkötő illett volna hozzá - helyette rózsaszín gyermeteg masnikákat kapunk ismét.
Ezekkel a szűk ujjakkal jó tíz évet felfelé tagadhatna a ruha egészen a '40-es évekbe, habár Camilla néni inkább lefelé menne ugyan ennyit
Csinos kötény kis praktikus zsebekkel
Fennmaradt korabeli félruha csíkos apró mintákkal nyomtatott pamutból, még ennek a kivágást is valószínűleg kitöltötték valamiféle vállkendővel (érdemes a linkre kattintva megnézni az aprólékos mintázatot!)


 Útiruha: Utazáshoz egy művészien cakkozott szélű világos bordó felöltőt használ. Kiegészítése színes fátylas cilinder, ami divatos volt a korszakban hölgyeknek is - csak éppen lovagló öltözékhez. Ettől függetlenül kellemesen határozott külalakot kölcsönöz az egyébként pazarul frivol felöltőhöz.
Az öltözék hátulról: a ruha annyira sajátságos, hogy hiába kerestem nem találtam rá korabeli mintát. De higgyétek el a '30-as években imádták az ilyen feltűnő megoldásokat és a cikk-cakkos szabásokat!
És szemből, minden csúcsot bojtok díszítenek, illetve a kötelező összhangzó retikül is kihagyhatatlan kellék. A felöltő elöl nyitott, kilátszik a ruha szoknyája alóla; a vándorgallér alatt pedig ujjatlan, a blúz ujjai látszódnak ki
Talán ez az 1832-es divatkép mutatja be, hogy a cakkos szegélyezés mekkora divat is volt és, hogy a kosztümtervező nem nagyon lőtt mellé, sőt felfokozta az egész érzetét!
Maga a ruha egy lilás szoknyából és egy fehér blúzból áll, amit házi viselethez fekete csipkebetétes piros kendővel egészít ki. Ami nem megfelelő az a blúz állógallérja: ezt egy 1830-as ruhánál sima kerek kivágással kellett volna hagyni, egy kihajtott gallérral, barokk kort idéző malomkerék nyakfodorral vagy sima kravátlival. Ebben a formában századfordulós hatású, főleg a nagy brossal összefogva. A fekete bőröv is megkérdőjelezhető!
1829-es sétaruha illusztráció fehér blúzszerű canezouval és színes aljjal, a nyakat széles bársony kravátli fedi, a derekat pedig fehér szövet öv emeli ki
A frizurája jó eltalált, fonatokból a fül köré és a fejtetőre tekert korabeli elrendezés, ismét a kis masnikák amik elhagyhatóak lettek volna... A smink Camilla kisasszonyon nagyon megszaladt,ami a közeli felvételeknél zavaró tud lenni
Elegáns hölgy portréja hasonló frizurával a '30-asévekből

 Hálóköntös: Ismét csak a korszaknak nem megfelelő madeira hímzett szövet kerül elő: az egész köntös, sőt még a háló-főkötő is abból van! Mindez kék selyemszalaggal díszítve.
A film közben sem igazán tudtam kivenni, hogy a vékony fonatok most drótos zsenília díszek, vagy hajfonatok a főkötőbe vegyítve? Referencia peignoirokat lásd feljebb!

 Promenád öltözék: Az elegáns sétaruha esti légyott ruhának van használva. A szürke alap galambszürke fátyolszövettel van bevonva, a mellen ebből redőbe szedett vállazóval. Piros szalagcsokrok díszítik, a szoknyán A alakban masnikkal dudorokba szedve. Hozzáillő kalap egészíti ki.
Ismét a vállvonal-mizéria: túl fenn ül meg és nem lenn a felkaron az ujj csatlakozása. A kalapon hátul hosszú szürke fátyol is van
Nem nagyon látszik de egy sötétszürke kendővel és szürke ujjatlan kesztyűvel van kiegészítve, a szokásos retikül mellett...
Stílusban ez a '30-as évekbeli divatrajz áll hozzá a legközelebb, ami itt vacsora öltözéket mutat a helyesen oldalvást vezetett ráncolt vállazóval és ejtett ujjvonallal

Zengőbércziné (Szemere Vera)

 Útiruha: Egy egyszerű fekete kockás drapp alapú útiruhában látjuk először, ahogy bemutatják az előadásra, piros aljjal kiegészítve. A ruha ujja kissé zavaró, mert nem buggyos hangsúlyosan a felkaron, anyagában spórolósan szabott és így ebben a formában az 1830-as és '40-es évek elejei ujjakra hasonlít jobban (visszatérő probléma ismét, hogy a vállon túl magasan indul az ujjvonal). Kalapja az öltözékkel harmonizál.
A derék valószínűleg hátul záródik, legalábbis elől semmi nyomát nem láttam rejtett kapcsolatnak se!
A ruha külalakra a korszakban kedvelt nyitott redingotokat akarja utánozni, ahogy ez a divatkép is mutatja 1829-ből

 Színpadi középkori jelmez: OK, ennek semmi köze a korhűségnek, csak egyszerűen mókásnak éreztem és vétek lett volna kihagyni!
Egy egyben szabott hálóruhaszerűség, két oldalt fűzött hasításokkal és előinggel kiegészítve. A rózsaszínt gondolom Júlia fiatalossága végett választották, ahogy a kiengedett hajat is, a fejet nem fedi semmi fátyol vagy főkötő ami "öregítené"
Középkori farsangi jelmez 1832-ből befűzött derékkal, bő ujjakkal és harangszoknyaszerű kettős aljjal

 Promenád öltözék: Piros selyem fehér betétekkel és fekete csipkével díszítve. A felsőszoknya hasított, az ujjak két külön álló dudorból állnak, a nyakkivágás és alkar fedetlenek, de hát egy tehetős férje vadászó excentrikus színésznőnél ez még megengedhetőbb utcára, mint egy szende ifilánynál! A kalap ismét az öltözékkel harmonizál. Sétára és elegánsabb háziruhának is felveszi. Később esti randevú ruhának is ezt használja.
Sétához retiküllel és fekete csipkekendővel, kesztyűvel egészíti ki. A kebleket szépen kiemeli a fehér ráncozás fekete szegéllyel (ismét a vállon magasan vezetett ujjvonal hibával). Az ujj alsó dudora pedig összhangzó a szoknya kivágásának a díszével.
A szoknya díszes elrendezéséhez talán ez az 1828-as divatkép hasonlít a leginkább
A különleges derékhoz pedig egészen 1821-ig kell visszamenni, hogy hasonló mintát leljünk, mint ezen a báli ruhán

Bónusz kör: alsóruhák

 A kosztümtervező nagy gondot fektetett abba, hogy megfelelő alsóruhákkal viseljék végig a színészek az öltözékeket. Bokáig érő női nadrág, fehér harisnya, kötszalagos balerina cipő, ing a fűző alatt és természetesen a fűző maga. 
Fekete-fehér pillanatkép a filmből, az első jelenetben a női szabónál vannak alsóruhában, a falon Geszler illusztrációi!!!
Pillanatkép a filmből
Constantinus Fidelio Coene korabeli festménye az öltözködés jelenetét ábrázolja, az elöl egybefüggő fűzővel

 Fűző: Ami kissé szemet szúrt, az az, hogy korabeli magyar vidéki kisasszonyok lévén nem biztos, hogy hozzá jutottak volna a legújabb fejlesztésű fűző gépezethez, ami kapcsokkal fogta össze a fűzőt. Valószínűleg ekkoriban még javában az elöl egyben varrt fűzőt viselték. Camilla néni önbefűzése is inkább a komikus helyzetre épül, semmint valódi befűzésre: egyedül is szépen be lehet fűzni magunkat, nem kell kilincshez és egyéb tárgyakhoz kikötözni a fűzőszálakat!
Kukucskálás a kulcslyukon... Miért ilyen hosszú a fűzőszál?
 Nappali ing és jó hosszú nadrág; még mindig nem értem, hogy a fűzőszál melyik vége van a kilincshez kikötve és melyik végét húzkodja, így teljesen értelmetlen az egész!
Korabeli alsóneműk a V&A londoni múzeumból

 Cipők: A cipőknél ismét Camilla kisasszonynál van az egyetlen korhütlen darab: egy magas sarkú nappali csizma. Noha csizmát hordtak, de azokat is még sarok nélkül, lapos talppal végig az 1830-as években. De ettől függetlenül szép darab.
A kérdéses csizma, ami a század második felére jellemző sarokkal bír

 Krinolinok: A kosztümtervező következetesen kisebb átmérőjű abroncsos alsószoknyákat használt, és nagyon ügyesen több alsószoknyával fedte be. Így a ruhák többségénél csak a jobbra-balra inogás az árulkodó, hogy a korszaknak nem megfelelő művi megoldást használták ki - kivéve a fentebb említett sárga színházi öltözéknél, ahol ez nem jött össze sajna... Ami külön tetszett, hogy sok szoknyánál nem is használtak mást, csak az alsószoknyákat, ezzel nagyon korabeli harangszoknya alakot kölcsönözve a sziluettnek!


Férfi öltönyök

 Mivel férfi viseletekben nem vagyok annyira jártas, ezért csak nagy vonalakban leírom és összehasonlítom korabeli képekkel a filmes öltönyeiket. Másrészt a filmben sincs az uracsoknak annyi váltás öltözékük, mint a nőknek: többnyire egy daraböltönyben játszanak végig és maximum a kiegészítőket váltogatják.

 Liliomfi (Darvas Iván): Leginkább egy kék zekés, sárgás nadrágos öltönyben van, színes selyem mellénnyel és fehér inggel, sötétkék kravátlival kiegészítve. Az egész összhatása nagyon korhű, főleg, hogy a szabó igyekezett elkerülni a modern slicces megoldást és a nadrág nyílását korhű legombolható előrésszel oldotta meg.
Az egyetlen ami zavaró, az a pirosas hajtóka és gombok - amik nekem kissé bohócossá teszik a zekét, sima vagy sötétkék árnyalatú jobb lett volna. Sajnos Liliomfi se visel utcára kalapot az öltönyhöz, szomorú... A frizura a korra jellemző "ifjú sztahanovista" fésülésű, de egy kis jóindulattal ráfogható a reformkori ízlés!
1830-as évekbeli divatkép öltöny variációkkal uracsoknak
Ami zavaró, hogy sima kigombolt ingben utazgat, ami egy túl modern lezser megoldás
Alexander Brullov 1830-as önarcképe "lezser" viseletben: begombolt inggel, világos kravátlival és mellénnyel kiegészítve, csak a zeke nincs rajta
Paszománygombolós mellény, ismét szétgombolt inggel és szürkéskék köpennyel kiegészítve. Természetesen ez is hiányos öltözék utcára, társaságba!
A köpeny az öltözék kiegészítése és nem a hiányosságok eltakarására szolgált, ahogy ezen az 1827-es divatképen is ábrázolva van. Azért, hogy Liliomfi az egész filmben nem visel kalapot (cilindert) már nem is szólok...
Rómeó jelmez, ha már ez is felmerült feljebb, akkor legyen a férfi is bemutatva: kék brokát sötétebb ujjakkal, a felöltő alja pont addig takar amíg az illem és erkölcsrendészet engedi, szürkéskék harisnyával kiegészítve
1846-os Rómeó és Júlia jelenet ábrázolása. A kép érdekessége hogy Rómeó nő! Ez tipikus férfi szerep volt női színészeknek szánva akkoriban, itt a híres és ünnepelt Charlotte Chusman alakítja a tragikus szerelmest (húga pedig szerelmét, Júliát...)


 Szellemfi (Pécsi Sándor): Csupán egy öltözéke van az egész filmben: pepita kockás nadrág, színes mellény, fehér ing, piros mintás nyakkendő és porszínű cilinder utcán! Többnyire színházi jelmezekbe bújik, hogy Liliomfit improvizálja a bajok elkerülése, vagy inkább fokozása végett - és akkor is ez az öltözék van alatta.
Hanyag vándorszínész külcsín, de legalább kalapban
Fekete-fehér kép a filmből: pepita nadrág és színes csíkos zokni a középkoriaskodó jelmezfelső mellé, megint van rajta kalap, hurrá!

 Szilvay professzor (Balázs Samu): Neki, mint főbb szereplőnek és elegáns úriembernek már két váltás öltözék jutott! Az első egy általános nappali öltöny szürke zekével, fekete-fehér csíkos kravátlival és fehér inggel, drapp nadrággal, cilinderrel és útiköpennyel kiegészítve.
A fekete hajtókák, gombok és cilinderén a fekete fátyol özvegyi státuszára utal
Sötétebb és komorabb öltönyvariációk 1830-ból uraknak és gyerekeknek 
Második öltönye piros színű zeke, fekete selyem hajtókákkal, csíkos selyem mellénnyel kiegészítve, ezt útiruhának is használja

Az ifjú Schnaps (Garas Dezső) és az identitástolvaj Liliomfi: Csak érdekességként és mókából, egy korabeli bécsi araszlán bemutatása színes zekében és ahogy Liliomfi kifigurázta.
Drapp zeke posztóból barna hajtókákkal, zöld kravátlival, fehér inggel és csíkos nadrággal, kis útikalapot és sétapálcát is visel hozzá. Liliomfin hasonló csupa selyemből!
Piperkőc divat ábrázolása 1827-ben

Népi viseletek

 Ismét csak érdekességből a filmben bemutatott népi ruhák összehasonlítása Balaton-felvidéki népi öltözékekkel. Nem értek a népviseletekhez, így a bővebb magyarázat elmarad, esetleg aki szakavatott kutatója a hozzászólások közt nyugodtan leírhatja a meglátásait, illetve a megadott linken keresztül bővebben informálódhat! 

 Erzsi (Ruttkai Éva) és Gyuri (Soós Imre): Erzsin piros pruszlik fekete sujtásozással díszítve, alatta fehér ing és hozzá sima főkötő, hozzá fehér kötény és rövid harangszoknya. Gyurin fehér ing, fekete mellény és nadrág - a szokásos "kirakat paraszt" öltözék a filmekben...
 Hétköznapi dolgos paraszti viselet a filmben
Egyféle általánosított ábrázolása a magyar népviseleteknek 1855-ben
Erzsi menyasszonyi ruhája rózsaszín selyem, szalagfűzős pruszlikkal. Gyuri a zekéjét valahol elhagyta, ami kár, mert esküvői ruhának pórias csak mellénnyel és valószínűleg így még a pap se engedte volna be a templomba a jeles napon! Kányai úr (Tompa Sándor) zsinórozott magyaros öltönyben középen, mert a dús zsinórozás vidéki úrias elgondolású lehetett.
Veszprém megyei férfi és női viseletek ábrázolása 1821-ben


 Aprólékosan kielemezve ezek a jók vs. rosszak a film kosztümjeiben, aminél ismét leszögezném, hogy nagyon jól elkapja a '30-as évek hangulatát és divatját! Ez a korszakban megírt szövegezésnek is köszönhető, illetve annak, hogy a rendező és kosztümtervező korhűségre törekvése találkozott! Csak ajánlani tudom: ha mutatják a TV-ben nézzétek meg, vagy online keressétek ki filmnézős oldalakon. Könnyed nyári romantikus kikapcsolódás sok szerelmi csavarral és humorral.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések