2016. május 10., kedd

2016-ban is Múzeumok Majálisa!

Idén is részt veszünk a Múzeumok Majális programon. Mi egy kis kézműveskedéssel készülünk. Az asztalunknál ki lehet próbálni a korabeli díszítési formát a selyemvirág készítést és papírlegyező hajtogatást. Lesznek korabeli öltöztetős papírbabák és porcelánbabák XIX. századi öltözetben. Nem utolsósorban mi is beöltözünk korabeli viseletbe, ezzel színesítve a rendezvényt.


"Május 21–22-én a Múzeumkertben a Magyar Nemzeti Múzeum 21. alkalommal rendezi meg a Múzeumok Majálisát. Ez a 40 ezer látogatót vonzó, egyedülálló kulturális fesztivál több mint 120 hazai múzeumnak nyújt lehetőséget a bemutatkozásra, programkínálatuk ismertetésére.
Az MNM a régvolt 19. századi majálisok szellemét, atmoszféráját idézi meg, elmerülve az elegancia, az illúziók, és a jelmezbálok világában. Felnőtt és gyerekprogramok, előadások, koncertek, meglepetés produkciók színesítik a programkínálatot, szombaton itt osztják ki a múzeumi szakma rangos elismeréseit, az Év múzeuma- és az Év kiállítása-díjakat.
A Majális idén is kapcsolódik az ICOM Múzeumi Világnapjához, melynek 2016-os jelszava: Múzeumok és kultúrtájak. Május 21-én, a Múzeumok Európai Éjszakájának napján, a Szabad szemmel – Fotó Hemző című kiállítás finisszázsán az MNM este 10 óráig várja az érdeklődőket. Az idén velünk majálisozik a Talamba Ütőegyüttes, Váczi Eszter & Quartet, a Budapesti Operettszínház művészei, a Canarro, a Baltazár Színház Varga Edittel és Müller Péter Sziámival, a Nemadomfel, a Villon-trio, a Katáng, a Veronaki és még sokan mások."

Részletek:
http://muzeumokmajalisa.hu/

2016. április 16., szombat

Gőzfelhős kirándulás május 21-én!

A május 21-i MÁV Nosztalgia Dunakanyarba menő Gőzfelhős kirándulásra a mi csapatunk is megy, természetesen korhű öltözékben!



"2016. május 21-én a MÁV Nosztalgia Kft. nosztalgiavonatot indít Budapest-Nyugati pályaudvarról a festői szépségű Dunakanyarba.
A gőzmozdony vontatta szerelvényben a legszebb muzeális kocsikban utazhatnak vendégeink, és megismerkedhetnek a „boldog békeidők” vasúti utazásainak hangulatával.
A vonat vendégeit korhű ruhába öltözésre buzdítjuk. Ezen az utazáson a Múltidéző Találkozók csoport korhű ruhába öltözött tagjai is a vonat vendégei lesznek, ezzel színesítve a programot!


2016. február 24., szerda

XVIII. századi fűzőkészítéshez ajánlott oldalak

A rokokó női ruhatár elengedhetetlen darabja az az alsónemű, amely nagy részben határozta meg a korszak hölgyeinek sziluettjét. Ez bizony a fűző, amely sajátosságainak nagy részét még a korábbi századokból örökölte. Az elülső területet teljesen egyenesre merevített volt, lefelé haladva egy fejre állított háromszögbe szűkítve egészen a mellkastól egészen az legalsó hasizom alá. Ha oldalról nézünk egy ilyen darabot látható, hogy a has íve, a mell alatt egyáltalán nem vehető ki, és test teljesen egyenesnek tűnik.

XVIII. századi francia, női fűző

Teljesen más ez a hatás, mint a XIX. században lesz a has területét horpasztóan elnyomó fűző fazonok tekintetében, és nagyban meghatározza a megfelelő rokokó sziluettet. Hozzátartozik ehhez, hogy vagy a fűzőbe, a stomacherbe, vagy a felsőruházat legelejére előfordult a korban és a korábbi időszakokban, hogy a mai fűzőkapcsokhoz képest drabálisabbnak tűnő olasznád vagy bálnacsont merevítést helyeztek el, amelyet nem ritkán dekorációval is elláttak.

XVIII. századi fa elülső merevítők forrás: V&A Museum

A korabeli fűzőknél a további merevítések száma is megdöbbentő, már a félig kimerevített fűzőkben is sokkal több a merevítő, mint egy XIX. századi darabban. A teljesen merevített daraboknál pedig még hézag sincs a merevítők között, ez az eljárás pedig egy sokkal robosztus kicsit "páncélszerű", rigid külsejű női fehérneműt eredményezett.

Egy XVIII. századi fűző készítése nem egy egyszerű művelet, de aki rászánná magát, ebben a bejegyzésben összegyűjtöttünk néhány történelmi kosztümös tutorial oldalt, amit érdemes követni.

1. How to Make 18th Century Stays maruise.de


A legtöbb információt angol nyelven a marquise.de oldalon lehet megtalálni. Itt számos tipp elérhető már az anyagválasztástól kezdve, egészen a merevítők helyes felhasználásáig. Anyagválasztásnál fontos, hogy lehetőleg kerüljük az elasztikus és műszálas anyagokat. A részletes tippeket itt érdemes elolvasni: Anyagválasztás XVIII, századi fűzőhöz. A weboldal egyébként nem ajánlja a Rigilene és acélmerevítéses merevítőválasztást. Ennek az oka elsősorban abban keresendő, hogy ezek a merevítők túlzottan hajlékonyak egy XVIII. századi sziluett kialakításához. A legjobb olyan merevítő választása, amelynek az anyaga legjobban hasonló az igazi bálnacsontra. Hogy hol találsz ilyet? Nos, ez egy igen jó kérdés, hacsak pár éve nem ültettél olasznádat a kertben és nem értesz a nádfeldolgozáshoz, érdemes vagy beszerezni valami jó erős, nem törős műanyag merevítőt a rövidáru boltokból vagy... amely szintén nem egy korhű megoldás, de hasznos lehet: hosszú műanyag kötegelőt használsz merevítők helyett. A kábelkötegelők előnye, hogy sokféle méretben megvásárolható, viszonylag rugalmas és könnyű. Kipróbálhatod, hogy a rövidáruboltos műanyag merevítőkkel szemben nem törik meg éles vonalban (ez azért jó, mert viselés közben, ha eldeformálódik, nem fogja szúrni a bőrödet). Ez a trükk szintén külföldi kosztümerek körében népszerű. Azt még nem említettem, hogy ahhoz képest, hogy hasznos megoldás, még olcsó is. A weboldalon kétféle: egy teljes merevítéses és egy félmerevítéses fűző elkészítését lehet végigkövetni. Az oldal tanácsai közé tartozik, hogy a fém ringlik alkalmazása a fűző lyukaknál nem teljesen korhű. Ugyanúgy a gép varrás kerülése is ide tartozik. A lyukak szélét érdemes kézzel beszegni gomblyuköltéssel. Ugyan külön módszert nem mutat, de hoztam egyet, hogy ez azért ne maradjon le: (forrás: kathelyne)


Azért persze, ha valakinek nincs tengernyi ideje a ringlik és a varrógép nem számít ördögtől való találmánynak. Hacsak nem korhűségi versenyre nevezünk vagy elvárásunk a szuperkorhűség és nem vagyunk ludditák, használatuk simán belefér a múltidéző kompromisszumok közé. Úgy ahogy a normál, mai varrócérnák alkalmazása is.

A XVIII. századi fűzési szabályokat viszont érdemes megtartani:


2. Making 18th Century stays for theatre


Egy másik weboldalon, a sew.ciety.net -en található tutorial már sokkal szabadabban kezeli a merevítés problémáját. A merevítéshez konkrétan az előbbi oldal által kerülendőnek ítélt varrható merevítést a Rigilene-t alkalmazza, merev lapos acélmerevítők mellett. Az oldal nagy előnye, hogy minden lépés alaposan dokumentált, így aki alaposabban elmélyedne a készítési lépésekben, mielőtt nekiállna, annak nagyon hasznos. Úgy érzem, a félig acél, félig Rigilene merevítés nem tűnik annyira rossz választásnak a végeredmény szempontjából, mivel az acél végig oda kerül, ahol a sziluettet meg tudja tartani. Nekem nagyon szimpatikus, hogy még ferdepánt felvarrási tippet is nyújt, persze ez lehet, hogy csak abból fakad, hogy nem tanultam iskolában varrni.


3. 18th century stays - tutorial 

A Rococo Atelier blog három teljes bejegyzést szentelt egy félig merevített rokokó fűző készítésének. Kezdve a szabásminta geometriailag pontos kialakításával a legelső bejegyzésben. A második bejegyzésben már a varrás örömeibe is bekukkanthatunk, és a bejegyzés alján kiderül, hogy ez a blogger is előszeretettel használja a kábelkötegelőt merevítőnek. A harmadik bejegyzés munkafázisai már nagyon hasonlóak az előbbiekben bemutatott oldaléhoz is. Az oldal egy nagyon korrekt elkészítési javaslatot ad haladó tudású varróknak, lezárva itt is a műveleteket a ferdepánt szegély felvarrásával.


4. Fűző Stomacherrel - The Shweshwe Corset:

Igen hasznos továbbá Lay Wilhelmine Shweshwe-nek keresztelt kékfestő fűzőjének többszöri blogbejegyzésből álló elkészítési javaslata. Ez a fűző abban különbözik a fentebbiektől, hogy nem hátul, hanem elől fűzhető össze és külön stomachert is készít a fűzőhöz. A merevítés itt is kábelkötegelővel megoldott.

Végezetül pedig, hogy legyen még min töprengeni, néhány szabásminta is álljon itt - a fentebbieken kívül és a teljesség igénye nélkül -, amelyek alapján érdemes dolgozni (rájuk kell kattintani, hogy nagyobb méretben is megnyíljanak):









Rokokó találkozó

2016. február 23., kedd

A boltból inkább Mozart csokit, mint parókát! - Tippek rokokó hajszínezéshez

A rendhagyó cím egy kis magyarázatra szorul. Sokan, amikor a rokokó kosztümösködésre gondolnak valahogy először mindig a prototipikus hófehér Mozart-ról elkeresztelt parókára jut eszükbe, hogy az mennyire jó lesz a beöltözéshez. Van, aki be is szerzi, fel is veszi, aztán érzi, hogy valami nem volt ezen az igazi, és elkönyveli magában a jelenséget úgy, hogy nem illik hozzá a rokokó kultúra. A helyzetet csak rontja ha a paróka még műanyag szálakból is készül, amelyek fogpasztavakítóan "sugározzák" magából a poliészter a koponya és az egész jelmez feletti uralmát, elfedve akár azt is, hogy egyébként maga a viselt kosztüm elég korhűre sikerült.

Az emlegetett paróka összehasonlítva Mozart portréjával. Látható, hogy az eredeti hajszín sokkal sötétebb, szürkésebb-szőkébb, mint a megvásárolható paróka hófehérsége.

A félreértések elkerülése végett egyébként Mozartnak a frizurája egyáltalán nem volt patyolatfehér, ahogy a korban a parókák és hajkoronák nagy része a világosszürke, piszkosfehér vagy valamilyen nagyon világos szín közötti árnyalatok között mozgott. Előfordult akkoriban olyan ember is - főleg 18. század vége felé haladva, aki - a természetes hajszínét viselte. Érdekesek a színezett porokkal elkészített frizurák is, amelyek a rokokóban a korábbi barokk fehérítés helyett, kicsit zöldesnek, kékesnek, rózsaszínesnek hatnak.

Segítségnek egy kis rokokó hajszín paletta korabeli festményekről:


Ha körülbelül vállig ér a hajunk a parókavásárlást meg is spórolhatjuk (helyette vehetünk Mozart bonbont :)). Ha azonban mégis parókát szereznénk be, és az hófehér, érdemes valamilyen szürkés pigmenttel - erre a célra jó a reszelt szürke pasztellkréta - sötétebbre színezni. A továbbiakban a haj és nem a paróka/póthaj színezéséről lesz szó.

A rokokó fodrászathoz ma már egyébként több út is vezet, több is, mint az adott korszakban. 

1. Hajfehérítés sprayvel:


Az egyik legdivatosabb rokokó hajfehérítési módszer. A fodrászok is gyakran ezt alkalmazzák. Ehhez nem kell mást venni, mint egy fehér/szükre/ezüst hajszínező spray-t, lakkot. Könnyen kezelhető, mindössze a frizurára kell felfújni a legvégén. Gyors és praktikus. Az egyetlen hátránya, hogy a hajszálak kicsit összetapadtnak, művinek hatnak. Ezt a hajkészítési módszert láthatjuk a Huzzar stúdió fodrászától. Ilyen spray-ket általában százforintos, eurós kozmetikai kisboltokban be lehet szerezni.



2. Hajfehérítés, színezés előre vásárolt hajszínező porral vagy pasztellkrétával:


Online külföldről rendelhetőek hajszínező porok vagy vásárolhatók a két-három éve divatosnak számító hajkréták, hajsminkek. Ezeket nedvesített hajra érdemes felvinni, és úgy beszárítani. A használatukhoz ismét mellékelek egy videót. Tapasztalat, hogy a sötét hajat kevésbé fogják be a hajkréták, mint a például a világosszőkét. Egy fehér kréta pedig egy sötétbarna vagy fekete hajra kevés lesz rokokó "ősziesítéshez". Előnye a hajkrétáknak, hogy többféle szín is kipróbálható. Hátránya, hogy hamar kikopik a hajból, és a hajvégeket nagyon szárazzá teszi. Mondanom sem kell, ez is egy modern módszer. A barokkhoz, rokokóhoz csak annyi köze lehet, hogy akkoriban is por formájában vitték fel a hajukra a festéket.




3. Pomádé + rizspor (vagy hintőpor vagy finomliszt(?)):


A pomádé az adott korban még nem teljesen ugyanolyan volt napjainkban, amely lényegében vazelin alapú. A 18. században különböző állati zsírok - disznózsír, marhafaggyú - valamint növényi olajok - olívaolaj - keverékéből állt. Ezt kenték a viszonylag száraz hajra. Miután már csatak zsíros volt a hajuk, a rizsporozás csak ezután kezdődött. A porozáshoz, hogy a hajszálakat alaposan befogja, célszerű egy nagy, puha, szőrös púderpamacsot használni. A por a zsíradéktól alaposan a hajra ragadt, és sokkal jobban befedi a hajszálakat, mintha a port csak a száraz hajra kenik. Az így kapott furcsán kusza hajkoronát már nem feltétlenül kell tupírozni sem, mivel a porszemcséktől az egyes hajszálak kicsit elállnak egymástól.

Az LBBC Historical csatornának van egy nagyszerű videója erről a módszerről:


Egyébként rizspor Magyarországon is vásárolható online. Az elemental oldalán kb. 320 Ft-ba kerül 10 gr. Színes hajport úgy készíthetünk, hogy kozmetikai pigmentet keverünk a rizsporba vagy egyéb púderbe, hintőporba (lisztbe (?) esetleg kukoricakeményítővel kavarva). A lisztet azért teszem zárójelbe, mert valahonnan rémlik, hogy halottam, aki finomliszttel készített rokokó hajat, de nem tudom, hogy mekkora a hatékonysága, mivel a porszemek nagyobbak a lisztnél, mint a hintőpornál. 


4. Hajfestés szürkére:

Aki hosszú távon szeretne rokokóvá hajat hordani, annak lehetősége van a napjainkban divatos granny hairre váltani. Azaz befestheti a haját ezüstösen őszre (szürkére). Ez a rokokóban abszolút nem számított autentikus módszernek, úgyhogy történelmi kosztümösködés szempontjából inkább a felsorolásban a harmadik módszert ajánljuk. Azért, aki mégis megpróbálja "címszavakban" álljon itt, hogyan is készül mindez: 
- az eredeti haj kiszőkítése a lehető legvilágosabbra;
- a kiszívott haj szürke színezővel való befestése.


A paróka- és a konkrét frizurakészítésről egy másik bejegyzésben lesz szó.


2016. február 22., hétfő

Női rokokó fejfedő egyszerűen

A rokokó csináld magad következő lépcsőfokához érkeztünk. Ez pedig nem más, mint a fejfedő, az úgynevezett bergère, más néven pásztorlány - vagy tejeslány - kalap. Nem kell valami nagyon komplikált dologra gondolni, egy egyszerű széles karimájú szalmakalap, amely a mai divatos daraboknál azonban laposabb és számos esetben selyemvirágokkal díszített. A magasra fésült hajba vagy parókába hajtűvel rögzítették. Főleg a 18. század közepén volt igen divatos.

Korabeli pásztorlány kalapok:





A The Dreamstress oldalán egy bejegyzés azt mutatja be, hogy mennyire könnyű egy mai szalmakalapot 18. századivá alakítani. Nagyon nagy kézműves tudás nem kell hozzá. A blog szerzője szerint a lényeg, hogy az alapunk egy szövött szalmakalap legyen. (Ezt a kijelentést azért felül lehet bírálni.)

forrás: thedreamstress


A kalap tetejét lényegében le kell vágni, és le kell rövidíteni. Ezután forró vízbeáztatásos módszerrel és egy lapos megfelelő méretű tálra formázással kialakítható a kalap teteje gömbölyű helyett lapítottra. A vágott széleket érdemes szegőszalaggal beszegni, hogy ne bomoljon szét. A kalap tetejének és karimájának szélét ragasztópisztollyal javasolt rögzíteni. A már laposabb fejfedőnket pedig nyugodtan díszíthetjük művirágokkal vagy a példa alapján selyemszalaggal.

A pontos útmutatást itt találjátok:

The Dreamstress: How to turn a straw sunhat into an 18th century bergére?

2016. február 16., kedd

Rokokó stomacher hímzett párnából

Az angolul stomacher-nek keresztelt egy olyan hasat és alsó mellkast takaró többnyire háromszög vagy alul szűkülő trapéz alakú keményen merevített, dekoratív, körbeszegett panel, amelyet a 16-18. században a nők a külső ruházat részeként elől viseltek, többnyire az elől nyitott felső ruházathoz illesztve, fűzve, kötve vagy gombolva.

Magyar nyelven "mellkendőként" találtam lefordítva, amely igazából nem adja vissza gyomrot és beleket szorító, lenyomó funkcióját, amelyet az angol stomacher igen. Már csak azért sem, mert merevített panelként távol áll a lenge kendőktől jelentésben, a divatban pedig éppen, hogy a mellek kiemelését, felnyomását segítette, semmint takarta volna őket.


francia stomacher 1720-1770 körül

A felsőruházat alá bújtatott korai 18. századi Bouillon-hímzéses stomacher  forrás: kci.or.jp


Miért is hasznos egy szép stomacher, miért is érdemes rá külön időt fordítani? Elsősorban azért, mert dekorációja folytán a korarokokó ruha lelke lehet. Egy jól kivitelezett stomacher már "fél siker" egy barokk vagy rokokó ruhához.

A The Pragmatic Costumer blognak van egy nagyon hasznos bejegyzése ahhoz, hogy viszonylag kezdő varrók is készíthessenek maguknak elég látványos stomachert hímzés és egyéb hosszadalmasabb procedúrák nélkül. Ehhez nincs másra szükség, csak már egy előre kihímzett régies hatású terítőre vagy párnára, amelyből kiszabhatjuk a panelt.


forrás: The Pragmatical Costumer


A blogger 1970-es években készített gyapjúval hímzett párnával dolgozott. Egy stomachernél elengedhetetlen a merevítés, mert egyébként nem fog a korabeli módon mutatni, de elég hozzá műanyag merevítő is, ha éppen nem elérhető más, mivel ha fűzőt viselünk az alap merevítésünk úgy is meglesz. A blogger öt darab merevítővel dolgozott.

forrás: The Pragmatical Costumer
Fontos, hogy a stomacher külsején egyáltalán ne legyen merevítő varrás. A stomachert ferdepánt szegélyezi. Az elkészült mintadarabot a blogon tudjátok megnézni.

Hímzett kispárna vagy terítő után érdemes régiségvásárokon, turkálókban vagy az online piacokon körülnézni. A motívum kiválasztásánál ügyeljünk arra, hogy a nyugati rokokó mintáknak megfelelőt válasszunk, tehát ne a XIX. századi mintájú kalocsai párnára essen a választásunk, ha már az újrahasznosítás ezen módját választottuk. Valamint fontos, hogy utánanézzünk, hogy a terítőnek vagy párnának, amit felhasználunk nincs-e önállóan nagyobb értéke, újrahasznosítás előtt. Ha viszont sok időnk van és bátrak vagyunk, akár magunknak is hímezhetünk egy stomachert.