Mrs. Crocombe csokis pudingja, cselédeknek

 Szóval van az úgy, hogy hiába sül el rosszul egy korabeli desszert kísérlet és közepes szinten egy másik, attól még megpróbálod harmadszor is egy újabbal, hátha... (és mert sohase követjük el ugyanazt a hibát kétszer, hanem legalább ötször, csak hogy biztosra menjünk :D ) A mi kísérletező kedvünket nem szegi semmi, ezért újra megfőztünk egy viktoriánus csokis pudingot, á la Mrs. Crocombe, aki ezzel a rém egyszerű csokis pudinggal kényezteti a ház alkalmazottjait.


 Amikre szükségünk lesz:
-225 g étcsokoládé
-150 g zsemlemorzsa
-250 ml tej
-150 g vaj
-120 g porcukor
-3 tojás
-sűrített tej
-megfelelő méretű porcelán tál és egy adag vaj ennek a kikenéséhez, zsírpapír és nagyobb lábas a gőzöléshez

 Elkészítése:
 1. A vajat és csokoládét olvasszuk fel egy nagyobb edényben, közepes lángon, hogy a csoki és vaj ne kozmáljon oda. Majd ha már teljesen sima adjuk hozzá a zsemlemorzsát és tejet, keverjük el jó alaposan amíg kissé besűrűsödik. Vegyük le a tűzről és tegyük félre.
 2. A tojást válasszuk szét: a fehérjét egy habüstbe, a sárgáját a cukorral egy kisebb főzőedénybe tegyük. Alacsony lángon a sárgáját a cukorral keverjük ki, amíg egy kivilágosodott sárgás színű krémet nem kapunk. A tojásfehérjét verjük fel félkemény habbá.
 3. Keverjük bele a csokis masszába először a sárgáját, majd a fehérjét. A kivajazott porcelán tálunkba egyengessük el, egy megfelelő méretűre vágott zsírpapír darabbal fedjük le, majd tegyük fazékba és töltsük meg addig vízzel, amíg kb. a porcelán edény feléig felér. Fedjük le és nagyjából 1 órát gőzöljük, ne főzzük! Lehűlés után könnyedén tálba fordítsuk bele, a zsírpapírt vegyük le előtte a tetejéről.
 4. Szeletekre vágva kínáljuk sűrített tejjel.

 Ahogy nekem sikerült és kóstoló:
 A sok túlízezett főúri recept után ez a puding pont a felesleges ízesítő, konyak és egyéb gazdagító kandírozott gyümölcs és citromhéj után tűnt vonzónak - csupán a recept hozzávalóinak egyszerűsége láttán is közelebbinek tűnt a mai ízlésvilágunkhoz! És Mrs. Crocombe ezt az egyszerű pudingot a cselédeknek készíti, de ha megnézzük a hozzávalókat, feltűnik hogy a személyzetnek készített egyszerűbb ételek mennyire ehetőbbek, mint azok amikkel az urait "büntetik". Elég összehasonlítani a galambbal töltött pitéjét, amit az uraságnak állít össze egy olyan maradékokból készített ételével, amivel a cselédsereget eteti (katt a linkekre!).
A kész pudingom teljesen úgy néz ki, mint Mrs. Crocombe-é és ez már önmagában biztató!

 Nem akarok felületes előítéletekbe bocsátkozni, de jó pár uraságoknak szánt recept már csak a tömény hozzávaló mennyiségtől is ehetetlennek látszik (itt nem csak a felhasznált alkohol mennyiségére gondolok, hanem a liternyi tejszínre, több kilónyi kandírozott gyümölcsökre, ízesítésre használt molyirtó szagú lötyikre, a legkülönfélébb egymásra halmozott húsokra, stb.), ami egyféle korabeli alagsori bosszúnak tűnik, hogy "Meg tudjátok fizetni a konyakot, egzotikus gyümölcsöket, saját tehenészetek van és fel akartok vágni?! Nesze, most megkapjátok gazdag mocskok! Akkor zabáljátok kilóra!!! Mi meg esszük a finom és választékos minimalista ételeinket..." :D Persze ezt csak én gondolom így viccből, ne idézzetek!
Egy szeletke sűrített tejjel és tejszínhabbal tálalva, nyami, nagyon fincsi!

 Ez az egyszerű csokipuding végtelenül finom és laktató. Nyolcadokra szeltem fel a formát és egy kis szelet is van olyan tömény, hogy gyorsan eltelítsen. A sima tejes pudingnál sűrűbb, de nem igazi tésztaféle: állagra inkább a kihűlt és besűrűsödött tejbegrízre hasonlít. Étcsoki helyett nem ajánlom, hogy tejcsokival kísérletezzetek, mert a cukor és csoki arány pont egy kellemes ízélményt ad, amit a rálocsolt sűrített tej csak fokoz. Én még annyit tettem, hogy vettem hozzá tejszínhabot is így nagyon kellemes, szinte torta minőségű finomság lett. A gyerekeknek is ízlett, még biztos elfogom készíteni párszor, hisz olcsó és laktató desszert, ami megfelel a mai szájízünknek is!

 Kinek ajánlom: 
 Mindenkinek aki szereti a csokis desszerteket olcsó és könnyen hozzáférhető alapanyagokból; vagy csak egy laktató finomságra vágyik a nap végén.

 Kinek nem ajánlom:
 Rubint Rékának... :D

 Mrs. Crocombe viktoriánus receptjeiből nekem ennyi elég is volt, egy időre jegelem újabbak kipróbálását, de ez nem jelenti azt, hogy nem lesz több főzőcskézés a blogon! Hamarosan modernebb vizekre evezünk és kipróbáljuk anyáink és nagymamáink konyháját is; véleményezve, hogy tényleg minden finomabb volt régen és mi nem tudunk már jókat sütni-főzni?!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések