Segítség és tippek 1886-os fűző készítéséhez 1. rész

 Korábbi bejegyzésekben már volt szó fűzőkről, sőt, külön bejegyzések foglalkoztak az adott korszaknak megfelelő szabású fűzőkkel; ezekhez a linkek:
 Turnűr korabeli fűzők (1868-'89) A szabásmintát itt tudjátok megtalálni nagy méretarányban!
 Második rokokó korabeli fűzők (1849-'67)
 Reformkori fűzők (1826-'48)
 Empír korabeli fűzők (1800-'25)
 Segítség és tippek fűző készítéséhez szükséges eszközökről, szövetekről és egyéb jó tanácsok. Ez a bejegyzés ehhez kapcsolódva gyakorlati segítséget nyújt egy komplett második turnűr korabeli fűző elkészítéséhez!

 Mindenek előtt le kell szögeznem, hogy nem vagyok profi fűzőkészítő, ez a darab az 5. nálam. Viszont szeretném megosztani mindazt a tapasztalatot és gyakorlati tudást amit az előző fűzők készítésekor nyertem, és eközben is, hisz mindig lehet újat tanulni. Ha valakinek bármilyen téren meglátása, tapasztalata vagy csak egyszerűen véleménye van nyugodtan írja meg a hozzászólások közt! Minden segítség szívesen fogadott!

 Akkor talán veselkedjünk is neki!!!

1886 körüli fűző ekrü vászonból lazacszínű hímzésekkel díszítve.

A szabásminta kiválasztása és eszközök

 A minta amit választottam a Magyar Bazárban is megjelent (amit a német Der Bazar után nyomtattak) 1886-ban. A leírás szerint szürke sávolyszövet, vörös hímzéssel és öltésekkel díszítve. A minta roppant egyszerű, mert 6 összefüggő alkatrészből áll (a továbbiakban rövidítés végett AR), mell és csípő ékek nélkül; annyit jegyeznék meg, hogy az enyém nem egyenes sima gépezettel, hanem kanál alakúval fog készülni, de ez is korhű:

A minta olyan egyszerű, hogy végülis bármelyik korszakbéli hasonlóan összefüggő AR-ekből összeszabandó fűző mintájához felhasználható a mostani útmutató, ezekhez a fórumon találtok a szabásminta részen belül rengeteg korabeli fűző mintát!

  A minta elkészítéséhez szükséges eszközök:

-papír, ragasztó, tapéta ragasztószalag és ceruza a szabásminta levételéhez

-a próba készítéséhez tetszőleges anyag

-minden szükséges varróeszköz (lásd a fentebbi fűző készítési segítség és tippes bejegyzésben!)

-és természetesen a fűzőbe való gépezet és acél merevítőszálak

Méretre igazítása

  Először is megmértem a gépezetem hosszát: 33 cm. Ehhez nagyítottam fel a szabásmintát úgy, hogy az első részen vonalkákkal jelölt gépezet helye kiadja a 33 cm-es hosszt (mindig hagyjunk a szegő levarrásához helyet és ne a teljes gépezet hosszához számítsuk a fűzőnk elejének a teljes hosszát is!):

Bordó kerettel jelöltem a gépezet körvonalát és piros csíkkal a megjelölt derékvonal helyét (ez mindegyik minta AR-en jelölve is van). A többi vonal a beillesztendő acélok helyeit jelölik, de ezeket nem emeltem ki. 

  Ezután ezt a felnagyított mintát átmásoltam papírra. A derék mérete 52 cm-e jött ki, úgyhogy egy karcsú alakra akár ideális is lehet, ám próba mindig szükséges!

Másoláskor jelöljük be a derékvonal (továbbiakban DV), szálirányok (szaggatott vonalkázás mindegyik minta tetején, kivéve az elő- és hátrészeket ahol azok egyenes vonalával egyezik a szálirány) és acélok helyét is. Vágjuk ki az AR-eket.

A minták AR-eit római számozással jelöltem (I-VI-ig), az előközép és a hátsóközép a továbbiakban EK és HK rövidítéssel lesz, illetve az összeillő sarkakat arab számozással jelöltem be (1-10-ig).

 Egyértelmű, hogy rám az 52 cm-es derékméretű fűző kicsi lesz, ezért meg kellett nagyobbítanom a mintát. Hogy a fűző jól illeszkedjen a testünkre (főleg mellen és csípőn) ezért venni kell a mell körméretét - fele mértékben, hisz egyelőre fele fűzővel dolgozunk.

Útmutató a mérték vételhez

 A mintán az első három AR esik előre, a további három utolsó pedig a hátra; eszerint pont hónalj alatt lesz a III-as és IV-es AR-eket összekötő varratvonal. Így a mellkasunk közepétől a hónaljunk középvonaláig mérjük meg a mellrészünket először; majd a gerincünk pontjától a hónaljunk középvonaláig mérjük meg a fele hátvonalunkat is - mellkasunk magasságában mindkettőt, ahova a fűző érni fog. Jegyezzük fel mindkét összeget.

 Ezek a '80-as évekbeli fűzők félmellesek, azaz a mellbimbó vonalán kicsit feljebb érnek, ahogy a mintán is látszik, hogy ívesen felfelé vezet az I.-es és II-es AR-ek széle. A centit úgy helyezzük méréskor a mellkasunkra, hogy a mellbimbó vonalán haladjon át (lásd a fenti képen)!

 Válasszuk külön az első három AR-t és illesszük egymáshoz, úgy hogy a felső oldalszélek varrás szerint csatlakozzanak (nem baj ha az alatt keresztbe átfedik egymást az AR-ek), és a centit úgy helyezzük rá, hogy kevéssel a felső ívelt szél alatt fusson (hisz kicsit fedni fogja a fűző):

Természetesen a centit pontosan élére tartva mérjünk, a képen csak illusztrációnak van hanyagul oda vetve!

 A megkapott méret kb. 24 cm lesz. Ezt vonjuk ki a lemért fele mellkas méretünkből, és a kapott végösszeget osszuk el 3-mal, hisz a 3 előre eső AR-en kell elosztani. Tehát nálam így jött ki a matek:

31-24=7

7/3=2,3

Tehát az I-III AR-eket 2,3 cm-el kell tágítanom.

 Ugyan ezt a számtant végezzük el a hátrészekkel is. Fektessük a felső varratvonal szerint össze a IV-VI AR-et és mérjük le a hosszt. Ennél ügyeljünk rá, hogy a centi a hónalj alá eső IV. AR-nek az alacsonyan ívelt felső szélével egyenes vonalban menjen, itt nem kell görbíteni a centit, mert habár a háton is felfelé fog emelkedni a fűző, de ez a hát egyenes vonalát nem töri meg.

Itt a hossz kb. 17,5 cm-re jön ki, a fenti matek alapján így nekem 1,5 cm-t kell toldanom mindegyik hátsó AR-hez.

A kapott végösszegeket felírtam az illető AR-ek hátuljára. Mindig mindent jegyezzünk fel!

 Végezzük el az egyes AR-ek tágítását a megkapott összegek szerint! Ehhez mindegyik AR-nek a közepére derékszögű vonalzóval kijelölve egy egyenest húztam végig, a vonal párhuzamos a bejelölt szálirányok vonalával:

 Következő lépésben a vonal szerint vágjuk félbe az AR-eket, lehetőleg minél egyenesebben!

 Egy papíron mérjük le a megkapott tágításhoz való mértéket, az egyes mértékek közt hagyjunk ki közt, hogy el tudjuk vágni és összeragasztani az AR-ekkel:

Rajzolásból megmaradt papírt használtam fel, fontos az újrahasznosítás!

 Mérjük meg, hogy az egyes AR-ek vágott vonala milyen hosszú, ezt jelöljük be a tágításnak való mértékeken, hogy pontosan tudjuk illeszteni rá az AR-eket:

 Ezután értelemszerűen illesszük és ragasszuk rá a kijelölt vonalra az AR-eket, alul és felül a széleket ívelt vonalzóval igazítsuk egymáshoz, ügyelve arra, hogy az új ív egyezzen a régivel, illetve húzzuk be a DV-at is; és kész is a méretre tágított fűző mintánk: 

Legalábbis a mellkas részen méretre igazított, a következő lépésekben fogjuk a többit korrigálni!

Próba készítése

 Ez a lépés egyszerre nagyon könnyű és nehéz is, hisz a próbának nem kell szépen kidolgozottnak lennie, viszont oda kell figyelni, hogy amikor a mintát a próba szövetére fektetjük a szálirányok helyesen feküdjenek fel, és hogy a pontos varrathelyeknek megfelelően varrjuk össze az egyes AR-eket. Lássuk lépésről lépésre:

Egy erősebb szövésű régi terítőt használtam el a próbához (éljen ismét csak az újrahasznosítás!): mind a római számokkal jelölt AR-ek, az arab számokkal jelölt összeillő csúcsok, a DV helye be van jelölve. Az egyes AR-eknél alul és felül nem kell ráhagyásnak helyközt biztosítani, viszont az oldalszélekhez igen, megfelelő távokban rakjuk egymás mellé az AR-eket!

EK vonal mentén meglehetősen nagyobb ráhagyással számoljunk, mert itt a szövetet vissza fogjuk fordítani a gépezetre. A HK vonalánál ne hagyjunk ráhagyást, mert ide fog jönni a fűzőrész; hogy ne szálazódjon ki a szövet ezt a varrott szegélyhez igazítottam. 

Varrjuk össze az AR-eket, mindkét oldalét külön-külön. Próbához érdemes úgy fordítani, hogy kifelé nézzenek a jelölések, könnyebb lesz majd a jelölgetéskor viszonyítani, mintha a belső oldalán lennének. Próbáljuk meg a varratvonalakat olyan pontosan levarrni, ahogy csak tudjuk!

Először varrjuk fel a ringliket: én egy régi esküvői ruhából vágtam ki, úgy hogy ez is újrahasznosított. Ha így csináljuk, akkor győződjünk meg róla, hogy a HK vonala egybe essen a ringlicsík HK vonalával és ne lógjon túl, vagy beljebb. A ringlicsíkot csak a befelé eső oldal felé varrjuk le, a szél felé néző oldal maradjon szabadon, hogy a fűzőszálat be tudjuk illesztgetni. De persze, aki akarja külön be is ütheti a ringliket magába a szövetbe.

Következő lépés a gépezet beillesztése. A hurok kapcsos része nézzen jobb kéz felé. Helyezzük a kijelölt gépezet vonalak szerint fel a próbára és jelöljük ki csíkokkal a hurkok közeit. 

Ezután fércbontóval a kis közöknél vágjuk fel a szövetet, ügyelve, hogy ne szaladjunk túl a vonalkákon. Ez után foszlásgátlóval biztosíthatjuk kiszakadás ellen. Illesszük be a gépezetet, miután ez megszáradt.

Hajtsuk vissza a ráhagyást, rögzítsük gombostűkkel és pár fércöltéssel fixáljuk a helyét.

Fektessük rá a bal oldalrészre, úgy, hogy a gépezet vonalak passzoljanak egymáshoz és a két szél vonala is megfeküdjön egymáson; majd a hurkocskák közepét jelöljük be.

Cipész árral lyukasszuk ki ezeknél a pontoknál. A régi terítőszövetem száraz szálai kissé kiszakadtak, ahelyett hogy lyukká formálódtak volna, de nem gond, később foszlásgátlóval lehet ezt is javítani!

Illesszük be a lyukakba a gépezet gombos felét, és most kenjük be a lyukak széleit kis foszlásgátlóval. Hajtsuk vissza a ráhagyást és a fentiek szerint rögzítsük.

Illesszük be a fűzőszálat is. Mivel a ringlis rész kissé hosszabb, ezért csak a próba aljának a vonalával megegyező ringlilyukig fűztem be. Vannak akik a próbához az EK vonala szerint egyben szabják vagy összevarrják a szövetet, így nem gépezettel próbálják, és a fűzés beillesztése után felső szerűen belebújnak. Ez is jó megoldás, bár kényelmetlen lehet mindig ki- és bebújni.

Legvégül vegyük a merevítő szálainkat és tapéta ragasztószalaggal ragasszuk fel őket a varratvonalak mentén. Be is lehet varrni, csak ha átalakítani kell valamit a fűzőn sokkal gyorsabb és célszerűbb így szimplán odaragasztani őket.

Méretre igazítás, avagy a főpróba

 Következő lépés, hogy felvegyük és megnézzük mit is csináltunk; ehhez melltartó nélkül csak egy könnyű ing vagy trikó legyen rajtunk. A fűzőm hátul tökéletesen záródik befűzve, meg lehet csinálni úgy is, hogy egy kb. 5 cm-es köz maradjon gerincnél, ekkor a HK-től számítva vágjunk vissza pár cm-t és ne az arányokon változtassunk, mert teljesen elcsúszhat a fűzőnk.

 Nálam a mellrész felül kissé eláll (látszik is a képen) ott beveszek belőle, de egyébként szépen simul a mellkas részen: nem szorít sehol és ez a fő! Derékon nem karcsúsít annyira, mint szeretném, úgyhogy ott be kell vennem jobban (ez preferencia kérdése, de kényelmi okokból sohase törekedjünk erőszakosan a fűzés általi karcsúsításra, mindig csak kicsit vegyünk be, amennyi még kényelmes!!!). A csípőn kitűnően áll: se nem túl szűk, se nem túl bő, ezért ez a rész nem szorul igazításra nálam.

 Eltérő színű jelölővel rajzoljuk be a kívánt módosításokat, így nem keverjük össze a korábbi jelölésekkel. Varrjuk le a kijelölt módosításokat, ehhez előbb vegyük le a merevítő szálakat, majd varrás után ragasszuk vissza (ezért gyorsabb és praktikusabb ez a módszer, mint az állandó levarrás). Próbáljuk ismét fel; sohase végezzünk módosítást úgy, hogy nem követte felpróbálás!

Sokkal hangsúlyosabb lett a DV és a mell felső részén is szebben simul igazítás után. Befűzés közben pár helyen a ragasztószalag feljött ahogy húzódott a szövet a ragasztócsík alatt, ott kicsit meg is gyűrődött a szövet, de ezt leszámítva jó lesz a minta!

 Utolsó tanács, hogy mire ügyeljünk testre igazításkor: a mellünk gyakran aszimmetrikus, ezért mindkét mellen külön-külön ellenőrizzük a próba állását és külön-külön is jelöljük be a módosításokat az AR-eken. Előfordulhat, hogy valakinek a törzse vagy csípője is aszimmetrikus, ők különösen figyeljenek oda, mert ez esetben a fűző két oldala tökéletesen eltérő is lehet!

Az I. és II. AR-ek teteje átalakítva, hogy a különböző mellméretek szerint legyenek majd kiszabva jobb és bal oldalakon.

 Következő lépés, hogy szétszedjük a varratokat és a módosítás körvonalait átmásoljuk a papír szabásmintára (lásd a fenti képet). Az íves szabóvonalzóval szép egyenletessé tehetjük ezeket az új körvonalakat. A jól sikerült mintát pedig tegyük félre, mert még nagyon jól fog jönni, ha egy másik fűzőt kell készíteni. Vágjuk ki a végleges szabásmintát és kezdődhet végre a tényleges fűzőkészítés!

 Amivel a következő bejegyzésben fogunk elbabrálni.

 Addig is mindenkinek sikeres próba készítést kívánok, aki belevág és elkészíti a saját viktoriánus fűzőjét!