Az év divatja: 1853 (Divatcsarnok)
Divattudósítások és divatképek a Divatcsarnok női magazinból. Egy hajtókás dolmányka (basque) derék szabásmintáját is mellékelve. A képeket külön fel is lehet nagyítani.
Mivel csak áprilistól jelent meg ezért a divattudósítás részt januártól márciusig a The New Monthly Belle Assembléeből kerekítem ki hozzá.
A teljesség igénye végett, mivel alig pár divatképpel illusztrálták a leírt divatokat, ezért egyéb külföldi divatlapok színes divatképeivel pótolom ki az évet.
-Színek: fiatal hölgyek báli ruhái legdivatosabbak fehérből, rózsaszínből vagy világoskékből. Asszonyok választhatják a feketét, cseresznye vagy ribizli pirost, rubint vöröst, smaragd zöldet, sötét kéket, rózsaszínt vagy akár a fehért is. Különösen gazdag díszruhákhoz arany vagy ezüst szövetet is választhattak. Egyszerűbb nappali ruhák divatszínei továbbra is a szürke minden árnyalata, a barna minden árnyalatban, drapp, zöld minden árnyalata és a fekete. Elegánsabb ruhák kanárisárga, lilák, levendulák, vagy valamelyik divatszín árnyalatából, de a fekete általános divatszín volt mind házi, promenád, estélyi, stb. ruhákhoz.
-Szövetek és minták: a szép tiszta selymek közül a taft képezi mindenek felett az elsőbbséget, ezután jön a szatén, atlasz és foulard; nehezebb selymek közül a gros de Naples, gros de Tours, grosgrain, stb. Kevertszálas szövetek között a finom barége és grenadine őrzi az elsőbbséget a fényes glacé mellett. Nyáron a muszlinok, tarlatan, és a többi légies kelme használatos; télen a posztók, merinó és egyéb szőrszövetek osztozkodnak a nehéz selymekkel és bársonnyal. A selyemplüss is igen alkalmazott, mint új és szép szövet, vagy ruhák díszítésére pántként, vagy mint egész ruhákhoz. Bálokra a finom fátyolszövetek (selyemgéze, tarlatanok, selyemtüllök) vannak felhelyezve valamelyik tiszta selyem ruha fölé. Elegánsabb ruhák szövetei még a moiré, brokátok, damasztok, selyem bársonyok, stb.
Minták közül a rokokó kori ábrák még mindig uralkodóak (Pompadour, Watteau és Chiné), ezek mellett a skót kockák (tartán) és a széles csíkok is folyvást divatosak. A keskeny csíkos, vékony sávokból kockákat képező mintás is divatosak. Ezek mellett a szép elszórt virágminták is, sőt virágfejek vagy bukéták elvegyítve a nagyobb kockák közé vagy széles színes sávokkal megtörve, lefutó alakban füzérként ábrázolva. A pettyek is divatosak, főleg a könnyű nyári ruhákhoz. A színjátszó szövetek már egyáltalán nem divatosak, helyettük továbbra is az árnyalt (ma ombrénak hívjuk) színátmenetek uralkodnak. De a legelegánsabb ruhák á disposition elrendezésűek.
-Frizurák, fejdíszek, kalapok: fejtetőn a haj még mindig középen ketté választott, de már nem olyan laposan simul a fejre, mint korábban, füleknél a hajfodrozta hullámos és laza, a fület szabadon hagyva tágan eláll a fejtől, a kontyrész hátrafelé vezetett, ahol tarkón összefogva vagy becsavarva képezi a hajdíszt, nem nyúlva tarkó alá sem a fej fölé, a fejtetőt gyakran egy szépen befont hajpánt ékíti. A besütött ringlik másodlagos divatúak. Fejdíszek közül a szalagból elrendezett fejpántok, oldalt lobogó végekkel és csokorral rendezve a legdivatosabb. A főkötő az asszonyi fejdíszek legfontosabbika, nem csak reggeli ruhához, hanem nappalra is és a legdíszesebbek estélyi, társasági öltözékekhez is. A csipkerésze egészen kicsi, kör alakú és hátra vetett, ezen széles vagy keskeny szalagokból rendezett csokrok, hurkok vannak elrendezve két oldalt hosszú lobogó végekkel, vagy a csipkéből vett hosszú lebennyel. A díszítés a fülek mellé esik csoportosítva. A kalapok folyvást húzódnak hátra, teljesen szabadon hagyva az arcot oldalnézetből, ellenben felül még mindig kissé előre nyúlva, így ) alakot képezve oldalról. Ez a rövidke karima széles szalaggal áll alatt szorosan megkötött, a kalap belseje elhalmozva virágokkal, csipke vagy fátyolszövet rüssel, apró gyümölcsökkel (mint pl.: ribizli, szeder, cseresznye, stb.) és ezáltal tökéletes keretbe foglalva és a törzsről leválasztva a csinos női arcokat. A kalap hátsó része ívelten esik lefelé, kerekdeden megtörve a tető hajlatával, alul a nyakat és tarkót keskeny bavolet (fodordísz) fedi. Kívülről is lehet a dísze virág, termés, levélzet, szalagokból elrendezett dísz, csipke, toll.
"[...]A táncos vacsorákhoz a hímes fodrú áttetsző muszlin öltözékeket fogják nagyon hordani; három, sőt négy fodorral is: az alsószoknyának egészen rejtve kell maradnia általuk; mindegyik fodron a hímzésnek úgy kell elhelyezkednie, hogy azonnal az azt megtetézőt folytassa: néha a kettős szoknya hatást kelti két nagyon széles fodor; mivel a szoknyák igen bővek, ezért a fodrok nincsenek telten beráncolva, hanem épp csak egy finom zsinór tartja, mire felvezetve vannak, és amire már jóval előbb rávarrják a fodrot, mert így sokkal kényelmesebb utólag elhelyezni a ruhán.
A derékból ajánlatosabb kettőt készíteni, egyet a pongyolához ráncolt canezou* alakban, elöl nyitott és a fodrokhoz hasonlóan ékített; a pagodának* nevezett ujjak illenek ehhez a derékhoz: a második, mit jóval díszesebb alkalmakkor lehet viselni, rövid ujjú; a test feszes, csúcsos; és a fodrokhoz hasonlóan hímes berthel* viselve; az ujjakon is ugyan az a hímzés, kettősen; a felső egy rész díszítményből alkotva gondtalanul omlik rá a karra, ahelyett, hogy feszes lenne.
Az alsószoknya utolsó fodrának a szegélytől kell felérnie a derékig.
A berthenek úgy huszonöt vagy huszonnyolc centiméteresnek kell lennie hátul, elö pedig húsznak. Természetesen az egyéni magasságot figyelembe kell venni ezeknél az arányoknál.
Az öltözékek díszítése mély fodrokból áll, kisujjnyi széles bársony pánttal ékítve, és egy másik még keskenyebbel; ez nagyon csinos, de igen drága is. Nagyon szép ékítményt lehet készíteni az előre gyártott keskeny szegőkből, és mik jóval olcsóbbak is. [...]
A fehér canezouk igencsak divatosak, főként a fiatal hölgyeknél. [...]
Az á disposition* köntösök, selyemből és gyapjúból is, mindenhol láthatóak. Sima taftok, fekete, vas szürke, mélykék és palackzöld glacék*, mély fodrokkal és fekete bársony pántokkal ékítve bűbájosak a félruhákhoz.
Világos színekben, például a gyöngyszürke, égszínkék, rózsaszín vagy fehér a táncos vacsora öltözékekhez az ifjú hölgyeknek, kikhez sokkal jobban illenek, mint a nagy mintázatú szövetek.
A fiatal hölgyek felöltői gyakran készülnek gyöngyszürke flanelból, fekete bársony sorokkal díszítve.
A jais* díszítményeket viselik a ruhákon; hajban; fejdíszen és kalapon is. A fekete csipkés capotek* ezekkel vannak befedve, szintúgy a bársonyok is; gyakran jais virágokat viselnek belül; szép hatással. [...]"
*Canezou: magyarul öltönyke. Igen könnyű, áttetsző szövetből készült, magas nyakú, régebben ujjatlan felsőderék, amit csipkével és hímzéssel díszítettek.
*Pagoda ujj: ujjlyuknál szűkebb, a kézfej felé fokozatosan bővülő ujjforma.
*Berthe: magyarul vállazó. A kivágott derekak mell részét díszítő szabályos redőkbe szedett, elöl-hátul körbemenő díszes rész, vagy szélesen leomló csipkecsík, gyakran mindkettő egyszerre.
*Á disposition: a kelmébe szőtt, himzett vagy ráapplikált díszítési mód, a ruha egyes részeinek megfelelő méretben, pl.: a szoknya fodrain nagyobban, a derékra eső díszekéhez, szegélyekhez kisebben, ill. gyakran a szövet egyik szélétől a másikig fokozatosan kisebbedő folyamatos mintasor, ekkor a szoknya alsó szélére a nagyobb ívű, a derék felé a legkisebb ívű minta esett és a derék is a kis mintás részből készült. Nem egy bizonyos mintát jelöl, az bármi lehetett, hanem az elrendezés módszerét.
*Glacé: pamut és mohair (angóra kecske gyapja) kevertszálú, selymesen fényes felületű szövet.
*Jais: fekete gagát gyöngydísz, főként gyászhoz alkalmazták; jett.
*Capote kalap: francia kalap, aminek a karimája jobban rá van húzva az orcára.
Februári számából:
"A költség mibe jelenleg az emberek hajtják magukat a ruháik végett tökéletesen elképesztő; a szövetek fönségesek; brokátok, arany és ezüst szövetek, arany és ezüst levelek a fejdíszben, és a díszítések roppant mennyisége az öltözéket a legdrágább dologgá teszik.
És ez nem pusztán az udvarba menetelt érinti, mi érthető, de a középosztály báljain és vacsoráin az ilyen modorú ruhák vannak alkalmazva mindenki által, ki meg tudja fizetni, és talán még azok által is, kik nem; a visszafogottak egyetlen menedéke, hogy a túlzott egyszerűséget hívják mentsvárul; és ez nem oly nehéz, mint hinnénk. [...]
Fiatal hölgyeknek a ruha modora igen egyszerű: muszlin ruhák, vagy fehér tarlatanból*, gézből, vagy világos színű sima taftból. A díszítés módja szaggatott bársony pántok, miket utóbbi levelemben leírtam, általánosan használtak. [...]
A derekak még mindig hajtókákkal készülnek, szalagokkal ékítve; ez a divat, habár semmi szín alatt sem új, azzal az előnnyel bír, hogy sokaknak előnyös, mi jó ok arra, hogy ilyen sokáig eltartott. A mellények mit sem vesztettek divatosságukból; láttam pár világos selyem fantázia köntöst fekete bársonnyal, mi nagyon jól nézett ki. XV. Lajos idejének kecses és elegáns ujjainak az ellenére a dudoros ujjak, avagy mánches á ballon, ahogy hívják ezeket, jönnek divatba; ezen ujjak, mik a könyöktől feszesek, ott fejeződnek be hol a karperec következik, pont a mandzsetták fölött. Ezeket az ujjakat néhány delnőnk már el is kezdte alkalmazni. [...]"
*Tarlatan: muszlinszerű, de tartósabb fogású pamut fátyolszövet.
Márciusi számából:
"A rövid derekaknak határozottan fel kell hagyniuk azzal reménnyel, mit nem rég véltek, hogy alkalmazottá fognak válni. A császárné eldöntötte a kérdést. Minden ruhája nyúlánk derekú és hosszú lebenyű; és mikor egy császárné, aki hovatovább fiatal és csinos is, megállapítja a divatot, akkor minden esély meg van rá, hogy követve lesz. Az estélyi öltözékei redőzöttek és hosszú csúcsosak. [...]
A görög derekat most alkalmanként csúccsal készítik; de figyelmeztetem olvasóimat, hogy ezt nehéz sikeresen elérni. Hatalmas fejlődés most ebben a modorban jelenleg, hogy ahelyett, hogy az előrészt lazán hagynák, a hajtások észrevehetetlenül vannak rögzítve; mindegyik oldalon öt van, felfelé fokozatosan szélesedve és a deréknál csoportosítva, kévét képezve, ahol kis pántokkal vannak leszorítva, egyik a másik fölött; köztük, természetesen, közt hagyva. Nem felejthetem el megjegyezni a középső hajtást, ahova a bross kerül. [...]
A reggeli ruháknál kevéske változékonyság van a készítésükben; általában a derékig nyitottak, övvel vagy anélkül; a csúcs gyakran kerekded és nem hosszúkás.
A főkötők nagyon kicsinyek, és várhatóan még kisebbek lesznek. [...]
A fehérnemű cikkekben nincs sok változtatás. A mellkendő mellények, hímes muszlinból vagy csipkéből, még mindig viseletesek a félruhákhoz: ez a divat oly bájos, annyira kényelmes, és olyan előnyös, hogy valószínűleg még sokáig fog tartani. [...]"
Mivel csak áprilistól jelent meg ezért a divattudósítás részt januártól márciusig a The New Monthly Belle Assembléeből kerekítem ki hozzá.
A teljesség igénye végett, mivel alig pár divatképpel illusztrálták a leírt divatokat, ezért egyéb külföldi divatlapok színes divatképeivel pótolom ki az évet.
Összefoglaló az év divatjáról
-Ruhaforma: a tökéletes homokóra alkat elérése tovább fokozódik, a redingote alakot kiszorította a hosszú csípőlebenyű derék. Ezek a lebenyek lehettek hosszabbak-rövidebbek, egyben menőek vagy hasítékokkal szabályos közönként felvágva. A derékvonal mélyen alulra esik. A ruhaderék felső része vagy nyakig zárt, vagy V alakban hosszabb-rövidebb módon, vagy pedig az ívelt szív alakban nyitott; természetesen a nyílást szépen kidolgozott fehér előing vagy mellkendő fedi. A ruha ujjak folytatólagosan a csukló felé fokozatosan bővülő pagoda alakok, vagy több nagyobb dudorral megszakított formájúak, mindig szép fehér buggyos alsóujjal kiegészítve, vagy az ujj szegélye csipkesorral befejezve. Estélyi ruháknál a derék mindig csúcsos, a csípőkre felkerekítve, és hátul vagy simán vagy ott is csúcsosan. A kivágást szépen redőzött berthe vagy csipke díszíti, az ujjak rövidek de nem feszesek, lazák vagy kissé buggyosak, gyakran a széles csipke vagy redőzet teljesen el is fedi. A szoknyák egyre bővebbek, amiről a lószőr szoknya vagy a nádszál abroncsok gondoskodnak, illetve egyéb megoldások: pl farpárnák és keményített szoknyák, sok fodrú alsószoknyák alkalmazása. Ilyen alsószoknyákból gyakran 3-5 darabot is felvettek egyszerre a kívánt harangszoknya idom eléréséhez. Az aljak földig érnek, elöl sétához kissé rövidebben, hátul a földön megfeküdve. Estélyi és díszruhákhoz a nem táncoló hölgyek gyakran használják az uszályt (1,4 méter hosszút), a valódi díszes és hosszú uszály (2,6 méter hosszú) az udvari ruhák sajátja (mindkét esetben a hossz a derékvonaltól számítandó). A szoknyák alapbősége 3 méter, estélyi és díszruháknál 3,5 méter. A szoknyák legelfogadottabb díszítése a több sor fodor (3 szélesebbtől egészen a 10-15 keskenyig), de emellett a szép szövetből készült ruhák szoknyája lehet teljesen díszítetlen, vagy előközépen egyenesen lefutó dísszel, vagy /\ alakban elrendezett. A keskeny, több sorban felhelyezett, vagy szélesebb bársony pántok még mindig divatosak a ruhák ékítésére, ahogy a skót kockás selyem szövetekből vágott pántok is, ezek mellett a széles hálórojtok, keskeny rojtok, bojtok, paszományozások, sújtások és hímzések is kedvelt ruha ékítések. Báli ruháknál egy rövidebb felsőszoknyát is elrendeztek fátyolszövetből a rendes szoknya fölé, szabályos közönként felfogva szalagokkal vagy virágokkal, vagy szép szegélyzettel szabadon lógva hagyva. Hogy kívülről is fokozzák a bő harangszoknya látványt, a könnyű fátyolszöveteket 3-5 sorban rendezték el a sima selyem alj fölé, ezzel légiessé és még dúsabbá téve. A karcsú derékról továbbra is a fűző gondoskodik.-Színek: fiatal hölgyek báli ruhái legdivatosabbak fehérből, rózsaszínből vagy világoskékből. Asszonyok választhatják a feketét, cseresznye vagy ribizli pirost, rubint vöröst, smaragd zöldet, sötét kéket, rózsaszínt vagy akár a fehért is. Különösen gazdag díszruhákhoz arany vagy ezüst szövetet is választhattak. Egyszerűbb nappali ruhák divatszínei továbbra is a szürke minden árnyalata, a barna minden árnyalatban, drapp, zöld minden árnyalata és a fekete. Elegánsabb ruhák kanárisárga, lilák, levendulák, vagy valamelyik divatszín árnyalatából, de a fekete általános divatszín volt mind házi, promenád, estélyi, stb. ruhákhoz.
-Szövetek és minták: a szép tiszta selymek közül a taft képezi mindenek felett az elsőbbséget, ezután jön a szatén, atlasz és foulard; nehezebb selymek közül a gros de Naples, gros de Tours, grosgrain, stb. Kevertszálas szövetek között a finom barége és grenadine őrzi az elsőbbséget a fényes glacé mellett. Nyáron a muszlinok, tarlatan, és a többi légies kelme használatos; télen a posztók, merinó és egyéb szőrszövetek osztozkodnak a nehéz selymekkel és bársonnyal. A selyemplüss is igen alkalmazott, mint új és szép szövet, vagy ruhák díszítésére pántként, vagy mint egész ruhákhoz. Bálokra a finom fátyolszövetek (selyemgéze, tarlatanok, selyemtüllök) vannak felhelyezve valamelyik tiszta selyem ruha fölé. Elegánsabb ruhák szövetei még a moiré, brokátok, damasztok, selyem bársonyok, stb.
Minták közül a rokokó kori ábrák még mindig uralkodóak (Pompadour, Watteau és Chiné), ezek mellett a skót kockák (tartán) és a széles csíkok is folyvást divatosak. A keskeny csíkos, vékony sávokból kockákat képező mintás is divatosak. Ezek mellett a szép elszórt virágminták is, sőt virágfejek vagy bukéták elvegyítve a nagyobb kockák közé vagy széles színes sávokkal megtörve, lefutó alakban füzérként ábrázolva. A pettyek is divatosak, főleg a könnyű nyári ruhákhoz. A színjátszó szövetek már egyáltalán nem divatosak, helyettük továbbra is az árnyalt (ma ombrénak hívjuk) színátmenetek uralkodnak. De a legelegánsabb ruhák á disposition elrendezésűek.
-Frizurák, fejdíszek, kalapok: fejtetőn a haj még mindig középen ketté választott, de már nem olyan laposan simul a fejre, mint korábban, füleknél a hajfodrozta hullámos és laza, a fület szabadon hagyva tágan eláll a fejtől, a kontyrész hátrafelé vezetett, ahol tarkón összefogva vagy becsavarva képezi a hajdíszt, nem nyúlva tarkó alá sem a fej fölé, a fejtetőt gyakran egy szépen befont hajpánt ékíti. A besütött ringlik másodlagos divatúak. Fejdíszek közül a szalagból elrendezett fejpántok, oldalt lobogó végekkel és csokorral rendezve a legdivatosabb. A főkötő az asszonyi fejdíszek legfontosabbika, nem csak reggeli ruhához, hanem nappalra is és a legdíszesebbek estélyi, társasági öltözékekhez is. A csipkerésze egészen kicsi, kör alakú és hátra vetett, ezen széles vagy keskeny szalagokból rendezett csokrok, hurkok vannak elrendezve két oldalt hosszú lobogó végekkel, vagy a csipkéből vett hosszú lebennyel. A díszítés a fülek mellé esik csoportosítva. A kalapok folyvást húzódnak hátra, teljesen szabadon hagyva az arcot oldalnézetből, ellenben felül még mindig kissé előre nyúlva, így ) alakot képezve oldalról. Ez a rövidke karima széles szalaggal áll alatt szorosan megkötött, a kalap belseje elhalmozva virágokkal, csipke vagy fátyolszövet rüssel, apró gyümölcsökkel (mint pl.: ribizli, szeder, cseresznye, stb.) és ezáltal tökéletes keretbe foglalva és a törzsről leválasztva a csinos női arcokat. A kalap hátsó része ívelten esik lefelé, kerekdeden megtörve a tető hajlatával, alul a nyakat és tarkót keskeny bavolet (fodordísz) fedi. Kívülről is lehet a dísze virág, termés, levélzet, szalagokból elrendezett dísz, csipke, toll.
Divattudósítás részletek a The New Monthly Belle Assembléeből
Januári számából:"[...]A táncos vacsorákhoz a hímes fodrú áttetsző muszlin öltözékeket fogják nagyon hordani; három, sőt négy fodorral is: az alsószoknyának egészen rejtve kell maradnia általuk; mindegyik fodron a hímzésnek úgy kell elhelyezkednie, hogy azonnal az azt megtetézőt folytassa: néha a kettős szoknya hatást kelti két nagyon széles fodor; mivel a szoknyák igen bővek, ezért a fodrok nincsenek telten beráncolva, hanem épp csak egy finom zsinór tartja, mire felvezetve vannak, és amire már jóval előbb rávarrják a fodrot, mert így sokkal kényelmesebb utólag elhelyezni a ruhán.
A derékból ajánlatosabb kettőt készíteni, egyet a pongyolához ráncolt canezou* alakban, elöl nyitott és a fodrokhoz hasonlóan ékített; a pagodának* nevezett ujjak illenek ehhez a derékhoz: a második, mit jóval díszesebb alkalmakkor lehet viselni, rövid ujjú; a test feszes, csúcsos; és a fodrokhoz hasonlóan hímes berthel* viselve; az ujjakon is ugyan az a hímzés, kettősen; a felső egy rész díszítményből alkotva gondtalanul omlik rá a karra, ahelyett, hogy feszes lenne.
Az alsószoknya utolsó fodrának a szegélytől kell felérnie a derékig.
A berthenek úgy huszonöt vagy huszonnyolc centiméteresnek kell lennie hátul, elö pedig húsznak. Természetesen az egyéni magasságot figyelembe kell venni ezeknél az arányoknál.
Az öltözékek díszítése mély fodrokból áll, kisujjnyi széles bársony pánttal ékítve, és egy másik még keskenyebbel; ez nagyon csinos, de igen drága is. Nagyon szép ékítményt lehet készíteni az előre gyártott keskeny szegőkből, és mik jóval olcsóbbak is. [...]
A fehér canezouk igencsak divatosak, főként a fiatal hölgyeknél. [...]
Az á disposition* köntösök, selyemből és gyapjúból is, mindenhol láthatóak. Sima taftok, fekete, vas szürke, mélykék és palackzöld glacék*, mély fodrokkal és fekete bársony pántokkal ékítve bűbájosak a félruhákhoz.
Világos színekben, például a gyöngyszürke, égszínkék, rózsaszín vagy fehér a táncos vacsora öltözékekhez az ifjú hölgyeknek, kikhez sokkal jobban illenek, mint a nagy mintázatú szövetek.
A fiatal hölgyek felöltői gyakran készülnek gyöngyszürke flanelból, fekete bársony sorokkal díszítve.
A jais* díszítményeket viselik a ruhákon; hajban; fejdíszen és kalapon is. A fekete csipkés capotek* ezekkel vannak befedve, szintúgy a bársonyok is; gyakran jais virágokat viselnek belül; szép hatással. [...]"
*Canezou: magyarul öltönyke. Igen könnyű, áttetsző szövetből készült, magas nyakú, régebben ujjatlan felsőderék, amit csipkével és hímzéssel díszítettek.
*Pagoda ujj: ujjlyuknál szűkebb, a kézfej felé fokozatosan bővülő ujjforma.
*Berthe: magyarul vállazó. A kivágott derekak mell részét díszítő szabályos redőkbe szedett, elöl-hátul körbemenő díszes rész, vagy szélesen leomló csipkecsík, gyakran mindkettő egyszerre.
*Á disposition: a kelmébe szőtt, himzett vagy ráapplikált díszítési mód, a ruha egyes részeinek megfelelő méretben, pl.: a szoknya fodrain nagyobban, a derékra eső díszekéhez, szegélyekhez kisebben, ill. gyakran a szövet egyik szélétől a másikig fokozatosan kisebbedő folyamatos mintasor, ekkor a szoknya alsó szélére a nagyobb ívű, a derék felé a legkisebb ívű minta esett és a derék is a kis mintás részből készült. Nem egy bizonyos mintát jelöl, az bármi lehetett, hanem az elrendezés módszerét.
*Glacé: pamut és mohair (angóra kecske gyapja) kevertszálú, selymesen fényes felületű szövet.
*Jais: fekete gagát gyöngydísz, főként gyászhoz alkalmazták; jett.
*Capote kalap: francia kalap, aminek a karimája jobban rá van húzva az orcára.
Februári számából:
"A költség mibe jelenleg az emberek hajtják magukat a ruháik végett tökéletesen elképesztő; a szövetek fönségesek; brokátok, arany és ezüst szövetek, arany és ezüst levelek a fejdíszben, és a díszítések roppant mennyisége az öltözéket a legdrágább dologgá teszik.
És ez nem pusztán az udvarba menetelt érinti, mi érthető, de a középosztály báljain és vacsoráin az ilyen modorú ruhák vannak alkalmazva mindenki által, ki meg tudja fizetni, és talán még azok által is, kik nem; a visszafogottak egyetlen menedéke, hogy a túlzott egyszerűséget hívják mentsvárul; és ez nem oly nehéz, mint hinnénk. [...]
Fiatal hölgyeknek a ruha modora igen egyszerű: muszlin ruhák, vagy fehér tarlatanból*, gézből, vagy világos színű sima taftból. A díszítés módja szaggatott bársony pántok, miket utóbbi levelemben leírtam, általánosan használtak. [...]
A derekak még mindig hajtókákkal készülnek, szalagokkal ékítve; ez a divat, habár semmi szín alatt sem új, azzal az előnnyel bír, hogy sokaknak előnyös, mi jó ok arra, hogy ilyen sokáig eltartott. A mellények mit sem vesztettek divatosságukból; láttam pár világos selyem fantázia köntöst fekete bársonnyal, mi nagyon jól nézett ki. XV. Lajos idejének kecses és elegáns ujjainak az ellenére a dudoros ujjak, avagy mánches á ballon, ahogy hívják ezeket, jönnek divatba; ezen ujjak, mik a könyöktől feszesek, ott fejeződnek be hol a karperec következik, pont a mandzsetták fölött. Ezeket az ujjakat néhány delnőnk már el is kezdte alkalmazni. [...]"
*Tarlatan: muszlinszerű, de tartósabb fogású pamut fátyolszövet.
Márciusi számából:
"A rövid derekaknak határozottan fel kell hagyniuk azzal reménnyel, mit nem rég véltek, hogy alkalmazottá fognak válni. A császárné eldöntötte a kérdést. Minden ruhája nyúlánk derekú és hosszú lebenyű; és mikor egy császárné, aki hovatovább fiatal és csinos is, megállapítja a divatot, akkor minden esély meg van rá, hogy követve lesz. Az estélyi öltözékei redőzöttek és hosszú csúcsosak. [...]
A görög derekat most alkalmanként csúccsal készítik; de figyelmeztetem olvasóimat, hogy ezt nehéz sikeresen elérni. Hatalmas fejlődés most ebben a modorban jelenleg, hogy ahelyett, hogy az előrészt lazán hagynák, a hajtások észrevehetetlenül vannak rögzítve; mindegyik oldalon öt van, felfelé fokozatosan szélesedve és a deréknál csoportosítva, kévét képezve, ahol kis pántokkal vannak leszorítva, egyik a másik fölött; köztük, természetesen, közt hagyva. Nem felejthetem el megjegyezni a középső hajtást, ahova a bross kerül. [...]
A reggeli ruháknál kevéske változékonyság van a készítésükben; általában a derékig nyitottak, övvel vagy anélkül; a csúcs gyakran kerekded és nem hosszúkás.
A főkötők nagyon kicsinyek, és várhatóan még kisebbek lesznek. [...]
A fehérnemű cikkekben nincs sok változtatás. A mellkendő mellények, hímes muszlinból vagy csipkéből, még mindig viseletesek a félruhákhoz: ez a divat oly bájos, annyira kényelmes, és olyan előnyös, hogy valószínűleg még sokáig fog tartani. [...]"
DIVATCSARNOK
DIVATKÉPEK
Háziruha taftból sujtással és bársony rátétekkel díszítve, hímes muszlin előinggel kiegészítve, tüll főkötő blond csipkével (igen finom, légies csipke selyemből tüll alapra hímezve vagy verve, nagyon drága is volt) és bársony szalagdísszel. Báli öltözék fehér moire antiqueből, violákkal hímzett tüll felsőszoknyával, arany szegéllyel befejezve.
Társasági öltözék kisleányoknak rózsaszín taftból, caraco derék (rokokó kori ruhaderék felelevenítése, elöl teljesen nyitott, csípőlebenyekkel kiegészítve) felhasított pántokkal összefogva, keskeny bársony pánttal beszegve és bársony rátétekkel díszítve. Estélyi ruha fiatal lányoknak fehér tarlatanból (muszlinszerű, de tartósabb fogású pamut fátyolszövet), széles szatén szalaggal díszítve vállkendő alakban átvetve a derékon, egyszerű virág díszítésekkel, tüll mellkendő fedi nyakig a kivágástól a dekoltázst. Jelmezbáli ruhák kisgyerekeknek.
Díszruha aranyszínű moiréből, sortie de bal (báli belépő) velour epingléből (igen finom selyem kordbársony), hermelinnel bélelve és díszítve, szatén szalagcsokrokkal ékítve, aranycsipkés fejdísz tollakkal. Díszöltözék fehér és rózsaszín moiré antiqueből, keskeny arany csipkével beszegve, aranygyöngyös tollbukétával ékítve és aranybogyós krepp borostyán lombokkal, diadém fejdísz tollal és csipke lebennyel díszítve.
Sétaruha moiréből bársony hajtókákkal, brüsszeli csipke gallérral és kézelőkkel, szatén és bársony kalap blond csipke rüssel. Díszruha á disposition moire antiqueből beleszőtt bársony virágokkal, aranyszegélyes szalag fejdísz.
Báli ruha arany rátétes fehér tüllből taft alsóruhán, görög derékkal, arany ágacskás virágfejdísz. Velour epinglé díszöltözék szatén szalagokkal díszítve, aranyhímes blond csipke fejdísz tollal ékítve.
Sétaruha bársonyból redingote alakban (magyarul felruha. Eredetileg lovagló öltözék volt, később átalakult és formájában a férfi ruha szabást vette át, mellkasnál és deréknál testhez simulva, gyakran széles hajtóka gallérokkal díszítve, általában a derék övvel kiemelve és a szoknya bő redőkkel hozzá varrva), moiré szalagdíszekkel, zöld taft capote kalap kívül csipkével és szalagcsokrokkal díszítve, belül színes margarétákkal. Díszruha gros de Toursból (taftszerű, enyhén bordázott felületű selyemszövet) színes selyemmel és arannyal dúsan kihímezve, diadém és toll fejdísz.
Elfogadási öltözék fekete bársonyból redingote alakban, skót kockás taft szalagdísszel és a szegélyeknél keskeny rüssel ékítve, XV. Louis főkötő blond csipkéből, bársony szalagdísszel. Látogatási ruha taftból, fekete csúcsokkal és szalagokkal díszítve, hímes előinggel és csipkékkel kiegészítve, rizsszalma kalap blond csipkékkel, margarétákkal és tollal díszítve. Díszes háziruha kislányoknak skót kockás taftból, basque derék (csípőlebenyes derék, nálunk dolmánykának hívták) ráncokba szedett jaconet előinggel kiegészítve, hímes jaconet nadrág és szalagos fejdísz.
Látogatási öltözék szürkés taftból, fekete taft Brunswick felöltővel, széles csipkedísszel, arany szalagos kalap fekete csipkedísszel kívül, és virágkoszorúval belül. Elfogadási ruha taftból, fekete bársony díszekkel, Pompadour főkötő blond csipkéből aranyszín géz szalagdísszel.
Sétaruha félgyászhoz fekete taftból, jais (a fekete gagát kőzet) gyöngyökkel hímes keskeny fekete csipkedísszel a basque derékon, fekete bársonykalap tollal és jais gyöngyhímes csipkével díszítve kívül, belül fehér akác és margaréta virágokkal. Lovaglóruha Eugénia császárné viselete után, fekete posztóból, hímes valencia (pamut és gyapjú kevertszálas szövet, erős, telt, a vetülékszállal csíkozott mintájú, egyenruhákhoz, mellényekhez, libériákhoz is használták. De keverték selyemmel is, ebben az estben könnyű, zsávolyos szövet öltönyökhöz, ruhákhoz) mellénykével kiegészítve, tollas férfi kalappal.
Menyasszonyi ruha Eugénia császárné viselete után, velour epingléből széles csipkékkel és szatén paszománnyal díszítve a derékon, tüll fátyol akác, jácint és narancsvirág koszorúval. Elegáns sétaruha pardessussal (félbő paletóféle felöltő) taftból, széles fekete csipkedísszel, taft kalap csipkedísszel ér rózsákkal.
Elegáns sétaruha taftból, csipkével díszített mellkendő egészíti ki, taft főkötő csipkével és keskeny fekete bársony szalagdísszel. Bérmálási ruha kislányoknak taftból. Díszruha kisfiúknak posztóból, angol hímes aljjal és nadrággal.
Promenád ruha redingote alakban taftból, selyem gombokkal és hullámos szegőkkel díszítve, tüll kalap blond csipkékkel és kis virágokkal díszítve. Látogatási öltözék pettyes selyemből, taft felöltő fekete csipkével és bársony rátétekkel díszítve, rizsszalma kalap tüllel, csipkével és kis virágkoszorúval ékítve.
Elegáns sétaruha ibolya színű moire antiqueből, fekete bársony pántokkal szegett taft fodordísszel, a derékon keskeny tüllcsipkével megfejelve, rózsaszín crépe lissé (nagyon könnyű, gézszerű szövésű, enyhén erősebb fogású selyemkrepp szövet) capote kalap tüllel és blond csipkével, tollal ékítve.
Háziruha fiatal hölgyeknek indiai muszlinból, rózsaszín taft felsőruhával. Séta vagy háziruha asszonyoknak fekete bársonyból á disposition (a szegélyekhez rátett, felhímzett vagy beleszőtt mintasor, megfelelő méretben és elosztásban az öltözék egyes elemeinek megfelelően) kék taftból, csipkés előinggel kiegészítve. Három éves kisfiúknak való ruhácska gyöngyszürke selyem puplinból, hímzéssel és sujtással díszítve, batiszt nadrág és ingecske egészíti ki, fehér selyemkalap tollal és szalagdísszel.
Promenád öltözékek rózsaszín taftból a nyílások rüssel befejezve és rombusz alakban bársony pántokkal összefogva, muszlin alsóruhával kiegészítve, csipke kendő, szalmakalap keskeny bársony szalagokkal díszítve, szalaggal és fekete csipkével befejezve. Szaténcsíkos taft ruha csipke gallérral és kézelőkkel kiegészítve, fekete csipkekalap virágdísszel.
Nyári mulatságokra való öltözék indiai muszlinból, árnyalt selyem szegélyes géz szalagdíszekkel, szalagos fejdísz. Pongyola ruha mintás moireből, keskeny bársony pántdísszel. Díszes ruha kislányoknak virágmintás muszlinból, fehér muszlin ingecskével és nadrággal kiegészítve, taft kalap tüllel és blond csipkével díszítve.
Sétaruha fekete taftból, moire pántokkal díszítve, kalap csipkével és mezei virágkoszorúval díszítve. Nyári mulatságokra való öltözék á disposition selyemgézből, Jeanette derék blond csipkével díszítve, színes taft szalagcsokrokkal ékítve.
Fiatal lányoknak való ruha kocka mintás muszlin aljjal, taft derékkal. Társasági öltözék taftból, fehér taft mellbetét rózsaszín szalagcsokrokkal és csipkével díszítve, blond csipke főkötő hosszú végekkel és szalagdísszel. Idős hölgyeknek való társasági öltözék moire antiqueből, Stuárt Mária főkötő fekete blondból, színes virágokkal ékítve.
Társasági ruha taftból bársony pántdíszekkel. Sétaruha moire antiqueből, kasmír kendővel kiegészítve, kalap szaténból, blond csipkével és virágdísszel.
Őszi házi vagy sétaruha posztóból, bársony szalagcsokrokkal díszítve. Elegáns sétaruha fekete taftból, rózsaszín taft kalap blond csipkedísszel.
Sétaruha fekete moire antiqueből, duchesse de Brabant pardessussal kiegészítve bársonyból, széles fekete blond csipkével díszítve, velour epinglé kalap tüllel és blond csipkével díszítve kívül és belül rózsaszín selyemrózsákkal. Házi vagy sétaruha szürke taftból, gesztenyebarna paszományokkal és keskeny fehér csipkedísszel, á la chevaliére gallér batisztból, aranyláncokkal összefogva. Házi vagy sétaruha fiatal lányoknak taftból, keskeny fekete paszománycsíkokkal, hímes muszlin mellkendővel kiegészítve.
Kocsi öltözék redingote alakban fekete taftból, lila szatén ráncolt betéttel, kalap velour epingléből tüllel, blond csipkével, szatén szalagokkal és tollal díszítve. Kocsikázó ruha brocatelleből bársony levélzet rátéttel, III.Henri felöltő fekete bársonyból, selyem szalag rüssel és széles csipkedísszel, bársonykalap fekete blond csipkével, apró virágokkal és rüssel díszítve.
Elfogadási öltözék taftból, fekete bársonyszegélyes taft szalagcsokrokkal díszítve, fekete blond csipke fejdísz aranysárga szalagdísszel. Sétaruha fekete taftból, kockázott bársonnyal kiszőtt szatén pántokkal szegélyezve, sötétzöld pardessus fekete csipkével és vöcsök prémmel díszítve, fekete bársonykalap gránátvörös szalagdísszel, fekete csipkével ékítve kívül, belül pedig nagyobb színes rózsakoszorúval és blond csipke rüssel.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése