Az év divatja: 1851

Divattudósítás részletek magyarra fordítva az angol The New Monthly Belle Assembléeből. Divatképek különböző külföldi női divatmagazinokból mellékelve.

Az év divatjáról röviden:
-Ruha forma: A divatos homokóra alak tovább fejlődik a mind nagyobbra növesztett, karcsúbbra befűzött és buggyosabbá váló ujjakkal. Kedvelt ruha forma még mindig a redingote alak (magyarul felruha), de trónbitorlóként a basque derekak (magyarul dolmányka) egyre inkább előre törnek. Ezeknél a szoknya és a derék nincs össze varrva, hanem a derék csípőlebenyekkel terül meg az aljon. A lebenyek mehetnek megszakítás nélkül körbe, de sokkal divatosabbak voltak azok, amik itt-ott fel voltak hasítva. A sima csúcsos derekak nappali ruhához már egyáltalán nem divatosak, vagy ha a deréknak nincs lebenyé, és a szoknya alatt vész el a szegélye, akkor széles övszalaggal, elöl hosszú lobogó végekkel van leszorítva. A derék elöl egyre gyakrabban nyílt, és már nem csak a keblekig, vagy kissé hosszabban V alakban a derék aljáig, hanem tökéletesen kitárt, zeke formában, és mellénykével kipótolt. Nappali ruhák így lehetnek teljesen zártak, nyaktól a derék aljáig; valamilyen hosszúságban és formában V alakban nyitottak a keblen (ekkor mindig szép fehér előinggel kiegészítve, gyakran díszes szövet pántokkal összetartva); vagy pedig kabát és mellény formában viselve. Estélyi ruhákhoz a legkedveltebb a szögletes alakú kivágás. Báli ruháknál a kivágás teljesen mély, berthe (magyarul vállazó) díszítéssel körbe menve. A ruha ujjak nappali ruháknál az ujjlyuktól a végekik fokozatosan bővülőek, pagoda alakban, alul kiegészítve egy szép fehér nagyon dudoros alsóujjal. A szoknya nem sokat változott, folyamatosan bővül, lehet sima, lehet 3-10 sorban fodorral díszített, lehet rajta a díszítés előközépen egyenesen futó, vagy /\ alakban, de mindig összhangzóan a derékkal. A szövet, vagy csipke fodrok mellett még kedveltek: rojtok és bojtok, paszományok és sújtások, hímzések, de mindezek felett a szalagból fodrozott sordíszek, vagy magát a széles fodrokat is megfejelve, vagy önállóan valamilyen alakban elrendezve. A rokokó kori ruhamintákat továbbra is nagy mennyiségben vették át és újították fel az új ízlésnek megfelelően.
-Szövetek és minták: Fiatal hölgyek báli ruháihoz a lágy fátyolszövetek, pl.: organdi, tarlatan, tüll, krepp, stb. Asszonyok már választhattak a rengetegféle brokátok, damasztok, moirék, taftok, atlaszok és szaténok, egyéb selymek közül, ahogy a finom selyembársonyt is. Nyári ruhához organdit, tarlatant, muszlint, jaconet vagy cambric fajtájút is, a sárgás nankin pamutot, coutilokat, és könnyebb selymeket, úgy mint pl. a selyem muszlint, foulardot, stb. vették. Télen a finom szőrszövetek, merinók, posztók, gyapjú muszlin, stb. volt használatos. Minták terén a skót kockák, és egyéb kockás szövetek divatoztak, ezután ajöttek a keskenyebb vagy szélesebb sávozású csíkos szövetek. Virágos minták a rokokó kori után hasonmások, Pompadour vagy Watteau néven voltak mindenek felett divatosak. Ezek mellett az elszórt kisebb vagy nagyobb virágok, pettyek, stb. is kedveltek voltak.
-Divatszínek: nyáron a fehér és a világos árnyalatok, különösen a türkíz egy világos, enyhe árnyalata, és minden ami világos zöld. Télen a sötét zöldek, sötétkék, mélypirosak, fekete. Egyszerűbb ruhák semleges színekben készültek, úgy mint a barna különféle árnyalatai, őzbarna, gesztenye, stb., drapp, és a szürkék még mindig igen divatosak voltak. Elegánsabb ruhákhoz ribizli piros, pipacs, ibolya és lila, rubint, smaragd, nyáron a sárga és télen a narancs, fekete, fehér, kék és rózsaszín volt a divatos a zöldek különféle árnyalatai mellett, amik különösen uralkodóak. Fiatal hölgyek báli ruhái fehér, világoskék és rózsaszín. Színjátszó szöveteket már egyre ritkábban használtak, de viszont megnőtt a fényezett selymek értéke és átvették a hatalmat.
-Frizurák, fejdíszek és kalapok: a hajfodrozatok továbbra is fejtetőn középen laposan elválasztottak, a fül köré menő rész gömbölydeden eláll és fülcimpa fölött hátrafelé, egy tarkón magasabban megülő kontyba szedett. A konty sohasem megy fel túl magasra, lehetett fonatban vagy hurkákban elrendezett. A fülekre és kissé az orcára hulló besütött fürtök folyamatosan veszítenek divatosságukból, jószerével már csak a fiatalok viselik. Fejdíszek közöl a kis díszkalapok még tartják magukat az sszonyok körében, de a csinos főkötő náluk még mindig elengedhetetlen, nem csak otthon, reggel, de nap közben is, sőt esti alkalmakra a legfinomabbak. Fiatal hölgyeknek a szép virágdísz, szalagokkal ékítve és a szépen fésült haj az egyetlen fejdísz. Kalaptéren a változás csupán annyi, hogy a karima felülre eső része szélesen kitárva kör alakban övezi a fejet, a díszítés csak a fülek mellett terül továbbra is el. Áll alatt még mindig szép, fél-széles szalaggal van megkötve, továbbra is határozottan leválasztva a fejet a törzsről. A karima belső dísze lehet apró virág, kis méretű gyümölcsök, szalagdísz, és bodros csipke vagy fátyolszövet rüss. A kalaptető és a karima felül, kívülről még mindig egységes vízszintes egyenest alkot, bár a tarkóra nyúló rész egyre gömbölydedebben lekerekített. A karima ernyője is már csak félig takarja oldalról az arcot, folyamatosan húzódik hátra. A nyakat és tarkót fedő bavolet (fodros függőnydísz) még mindig elengedhetetlen dísze a kalap aljának. A kalap külsejére helyezett díszek nem lógnak alá a kalap vonalán, oldalt felhelyezettek, a tetőn ha átmennek akkor laposak, oldalt viszont kerekdeden elállnak.


Divatképek:

Divattudósítás részletek a The New Monthly Belle Assembléeből:
Januári számából:
"[...] A félruhák és estélyi köntösök szövetei ugyan azok maradtak. A redingotet* még mindig alkalmazzák az előbbiekhez, habár úgy gondolom, nem oly általánosan, mint a köntösöket. Néhány a legelegánsabbak közül bársonyból áll; rubint, zöld és az ibolya ragyogó árnyalata a kedvelt színek. A derék majdnem a derékvonalig nyitott. Pár fekete csipkével van díszítve, és préselt bársony szalaggal. A szoknya kötény alakban ékített fekete csipkével és bársony szalaggal; három sor csipke van, és három a szalagból, fokozatosan haladva fel a derékig. Az ujjak a könyök alá esnek és szögletes alakban nyitottak, hármas fodor csipkével és bársonnyal. Mások paszományozással díszesek, hímzés utánzattal enyhítve; ezek a garnitúrák egyenlően újak és elegánsak. Szalagrüssök cikkcakkban elrendezve, szintén alkalmazottak, ahogy a lapos tarka ékítmények is, de egyik sem annyira divatos, mint az első két említett garnitúra. [...]
Jelenleg a fodrok az egyetlen használatos díszek az estélyi köntösökre: számuk változó, de alig kevesebbek háromnál. Innen tízig is tetézhetnek; [...] de nem tesznek túl a tizen. [...]
Sok köntös készül fodrozat nélkül, különösen a fehér szaténok és fehér moire antiquek; mindkét anyag nagyon keresett az estélyi köntösökhöz. Fehér, halvány rózsaszín, és az azúrkék a kedvelt színek. Ha vannak fodrok, akkor Chantilly* vagy Alencon csipkéből* kell lenniük; de soknak csak a dereka és az ujja van ékítve. [...]
A hármas alj továbbra is divatos lesz ebben az idényben tüll, krepp és crépe lissé* estélyi és báli köntösökhöz. Jó sok báli köntöst organdiból* alkotnak meg; ez a fiatal hajadon hölgyek kedvelt szövete; most oly átlátszó, mint a legfinomabb gézek. [...] A selyem tarlatan*, mind fehérben és színezve, igencsak kedvelt a báli ruhákhoz; rózsaszín, világoskék, és a zöld egy ragyogó árnyalata mit vert lumiérenek hívnak a kedvenc színek. Sok ilyen ruhának a szoknyája teljesen takarva van mély fodrokkal, mind egy keskeny csipke mintás géz szalaggal befejezve. A mélyen kivágott derék, és a rövid szűk ujjak szintén fodrokkal fedettek, de ezek nagyon keskenyek; ezen köntösök határtalan könnyedsége és egyszerű eleganciája, úgy vélem, igen divatba fogják hozni.
Az estélyi és báli köntösök ékítései még nem döntettek el, kettő kivételével - szalagok és toll rojtok. A szalagokat valójában mindefélék díszítésére használják; pardessusokat* és köntösöket is ékítenek; [...] A tarka szalagok nagyon is divatosak, szintúgy nagyon változatosak; néhányuk fehér velour epinglé* arannyal rojtozva; más rózsaszín bársonyok keskeny ezüzst géz cakkozásúak a széleiknél; megint mások félig gézből, félig bársonyból, vagy zöld és kékek kicsi arany mintázattal vannak elhintve. Szintén rengeteg van pompadour modorban, különféle színekből, különféle árnyalatú koszorú motívumokkal övezve.
A toll rojtnál meg kell jegyeznem, hogy mindig marabuból áll, egyenlően divatos estélyi és báli köntösökhöz, de inkább az utóbbihoz használják; szalagok, csipkék és a ruha szövetéből vett fodrok jóval használatosabbak az előbbihez. [...]"

*Redingote: magyarul felruha. Eredetileg lovagló öltözék volt, később átalakult és formájában a férfi ruha szabást vette át, mellkasnál és deréknál testhez simulva, gyakran széles hajtóka gallérokkal díszítve, általában a derék övvel kiemelve és a szoknya bő redőkkel hozzá szabva.
*Chantilly csipke: eredetileg a francia Chantilly városban készítették, innen ered az elnevezése. Selyem szálakból vert csipke, a mintázat vékony zsinórral van kiemelve, a mintázat készítése közben teltebb és zártabb technikákat alkalmazva árnyékos, élethű hatást értek el. Általában virág mintás volt, a mintákat külön készítették el, majd láthatatlan csipkéző öltésekkel varrták egybe. Többnyire fekete színben készítették, emellett csak fehérben, de ez elenyészőbb volt.
*Alencon csipke: a csipkék királynője. A francia Alencon városában gyártották eredetileg, innen ered a neve is. Finom lencérnából tüll alapra varrt kis csipke minták, amiket aztán finom csipke öltésekkel egybe varrtak.
*Crépe lissé: nagyon könnyű, gézszerű szövésű, enyhén erősebb fogású selyemkrepp szövet.
*Organdi: sima, vékony szövésű pamut muszlin fajta, kissé erősebb fogású fátyolszövet.
*Tarlatan: muszlinszerű, de tartósabb fogású pamut fátyolszövet.
*Vert lumiére: világos zöld.
*Pardessus: félig testhez álló paletóféle.
*Velour epinglé: igen finom selyem kordbársony.

Februári számából:
"[...] Nincs határozott megjegyezni valóm változásról a kalapok és capotek alakjában; mégis van némi változás, és általánosságban szólva nem az előnyükre. A karimák jóval nyitottabbak, és a tetőt méghátrébb teszik. A capote alak - úgy mondván a behúzott alakok - a legkedveltebbek a promenádokon; szövetük még mindig a bársony, szatén és velours epinglé; a kettő utolsót többnyire capotekhez használják. A szaténok az uralkodóak. [...]
A báli ruhák ebben az idényben olybá tünnek, hogy olyanok, amilyennek mindig is lenniük kéne, egy igen könnyű jellemzőjünek; igaz, hogy pár bársony, velours epinglé, sőt még brokát köntöst is látni néhány bálon; de talán nem volt húszból egy sem a tüllökhöz, kreppekhez és crépe lissékhez képest; csipkét lehet viselni a tüll köntösökön, ahogy a nehéz selymeken is, így a könnyed toilettek oly gazdagon készíthetőek, mint a másikak.
Mégis, az igazat megvallva, ezek a fátyolszövet ruhák túlzottan is el vannak árasztva ékítményekkel, hogy tökéletesen ízlésesek legyenek, legalábbis a saját véleményem szerint; de a divat az, és az a varázs ítélet egyből elegendő, hogy elhallgattassa mind mi ellene szólna. Minél könnyebb a szövet, annál terjedelmesebben ékített; [...]
Az organdit most alig látni a báli köntösök közt, kivéve a nagyon fiatal hölgyeken. Ugyan ez mondható a tarlatanról is, a selyem tarlatan kivételével, ami igencsak kedvelt. [...]"

Márciusi számából:
"[...] Az á basque* köntösök egyre jobban kedveltetnek délelőtti ruhaként; különböző alakúak aszerint, hogy a köntös mennyire sikkes. Az egyszerű modorban készülteknél, vagy bársonyból, posztóból, vagy az új szőrszövetek bármelyike közül, a lebeny nincs felhasítva és csak elöl nyílik szét, vagy pedig egyszer fel van hasítva mindkét oldalon a kar alá eső varrtavonal mentén. A selyem ruhákhoz rövid lebennyel készítik elöl három részben felhasítva, egy a csípőn és kettő elöl, ezzel hat kerekded vagy szögletes hasítékot képezve. Másokon a lebeny hosszabb, szögletes cakkokban körbe kimetszve; ez a fogazat fehér csipkével van aztán környezve, ha a köntös világos színű, vagy pedig feketével ha sötét színű; a csipke megfejeléséhez még egy kis ékítményt is adhatnak, keskeny szalagot telten behúzva középen, keskeny bársonypántot, vagy egy kicsipkézett szélű fodrozatot, vagy egy sorosan vagy kettősen, vagy pedig beráncolva középen. Ha a köntös igen egyszerű modorban készül, akkor a derék vagy zárt előközépen, vagy igen kissé nyitott. A selymeknél általánosan szív alakban mélyen nyitottak. Az ujjak nyitottak, és a szoknya vagy lebeny, ha csak a lebeny díszes, modorának megfelelően díszítettek alul. Az új chemisette fichuket most általánosan alkalmazzák a nyitott derekakhoz, oly sokat hozzá adva az eleganciájukhoz. Néhány csipkéből áll, mások hímes muszlinból és csipkéből; ezen utóbbiakat a megmunkálás gyönyörűsége gyakran sokkal drágábbá teszi, mint a csipkéseket. [...]"

*Basque derék: magyarul dolmányka (később már lebenyderék néven ismerték). Testhez álló derékforma, a csípőkre lenyúló lebeny részekkel.

Áprilisi számából:
"[...] A nyilvános promenád ruha nagyon kicsit változott. A sétaruha köntösök igen diszkrét fajátjúak; de a szoknyák hosszábban rendetlenség uralkodik, aminek néha nevetséges hatása van. Néhány hátul olyan hosszú, hogy a földön vonszoltatik, míg mások elöl annyira hosszúak, hogy nehéz bennük megbotlás nélkül sétálni. De általában véve nem ez a helyzet; de a múlt hónap folyamán igencsak fokozódott. A redingotek uralják a promenádokat; de már nem annyira. A fodor díszítés az egyedüli a köntösökre, de aligha látni ezeket, kivéve a nyilvános promenádokon. A posztó ruhákat kevéssé használják; a fekete szatén és fekete bársony uralkodik. A fekete - mindig kedvelt a promenádhoz és a böjti templomban - ebben az évben méginkább, mint valaha. A fekete szatén redingotek száma, bársony hajtókákkal díszített derékkal igen számottevő. A promenád köntösök derekai többnyire hajtókákkal készülnek, de oly modorban szabva, hogy a viselő kedve szerint lehesen kinyitni és összezárni ezeket. Ellentétben a háziruhákkal, amiknek vagy elöl szegletes betétük van, vagy nyitottak majd le a derékig. Ez a divat feltárja az előinget, vagy mellkendőt - a nagy fontosságú kiegészítőket az elegáns házi toiletthez: valóban még sohasem volt a fehérnemű oly gyönyörű, vagy oly drága, mint jelenleg. A csipke és a hímzés sose volt még ennyire divatos; és várhatóan divatosságuk folytatódni fog. Jelenleg csak kevés teljesen zárt ujj van: úgy látom, hogy a félruhákhoz valóak most inkább dudorosabban készülnek, vagy fél-pagoda ujjakban*, mint csipke engageantekkel*.
A sima fekete bársony redingotek nagyon is keresettek promenád ruhaként; díszítetlenek, de ugyan abból készült köpennyel viselik, fekete csipkével díszítve. Szintúgy jó sok fekete szatén redingotet látni basque derékkal szalaggal, vagy igen keskeny redőzött csipkével díszítve. Szintén jó sok van sima kasmírból is, vagy gesztenyebarna vagy mírtusz zöldek, domborműves bársonnyal hímezve. Hasonlóképp összhangzó köpennyel viselik. [...]
Új színek lesznek a rózsaszín különböző árnyalatai, a kék és zöld pár világos árnyalata, lila, piros és szürkés sárga, a szürke néhány világos árnyalata; és a promenádra pár határozatlan szín, különösen a vert d'eau*."

*Pagoda ujj: az ujjlyuktól a kézfejig egyenletesen bővülő, tölcsér alakú ujjféle, általában elég rövid volt, hogy a szép dudoros alsóujjat feltárja.
*Engageant: csipkéből, hímzett szövetből vagy nagyon finom vászonból készített csipke fodor, általában a könyökig érő ujj aljához tűzdelve, kiegészítve azt. A Rokokó kori minták után felújított divat volt ekkoriban.
*Vert d'eau: a türkíz egy igen finom, világos árnyalata.

Májusi számából:
"[...] A tavasz visszatérése annyira kedveltté tette a mantillákat*, hogy valószínűleg látszanak teljesen kiszorítani a pardessusokat, ha mégsem, akkor is bizonyosan elsőbbségben lesznek. Azok amik megjelentek még főként taftból vannak; kevés, de tényleg csak kevés, csipkéből: a csipke mantillák kétségkívül még május vége előtt divatosak lesznek, amennyiben az idő megengedi, és biztos vagyok benne, hogy a csipkedíszes és hímzéssel ékes muszlinok is. [...]
A sima sétaruha köntösök új szövetei a semleges színű selymek, és pár könnyű szőrszövet, mint a gyapjú coutil*, balzorine*, poplinette* és a valencia*; ezen utóbbiak csíkosak vagy nagyon nagy, vagy nagyon kicsi sávokkal. A nyomtatott perkálok (cambric muszlin) kezdenek előjönni, de még nem annyira használtak; mégis azok lesznek majd a fürdőkbe és vidékre.
Az új félruha és nyilvános promenád selymek a köntösökhöz főként taftból állnak; nagyon változatosak és igen gyönyörűek. [...]
A fodrok megőrzik minden divatosságukat a köntösökre, de kivéve a rájuk tett megfejeléseket illetően nem látok egyéb újdonságot; az á disposition a legszámosabbak; meg lehet fejelni ezeket szalaggal vagy keskeny rüssökben, vagy pedig levasalt redőkbe rendezve. [...]
A redingoteket igencsak alkalmazzák a promenádhoz; még a félruhákhoz is; néhányon a csíkos selymek közül elöl a szoknyán a csíkok igen szélesek, és keskenyebbek a többi részén. Mások elöl végig paszománnyal, csipkével vagy szalaggal ékesek; a csipke megőrzi a divatját, de a szalagot jóval általánosabban használják; sokkal nagyobb változatosságot kínál, mivel különféle alakú csokrokban lehet elrendezni, rüssben, csigavonalú hengerben, és á la vielle* garnitúrában.
Eldöntetett, hogy az estélyi ruha kivételével minden köntös dereka, ha a szoknya nem fodrozott, lebenyekkel fog készülni; de igencsak megváltoztatták; egyik sem hosszú, néhány egészen rövid, egészen egy kis kabát alakú; ezeknek csinos a megjelenésük. Mások szögletes pántokba vannak kiszabva, és jó sok több sor cakkból áll; ezen utóbbiak teljesen körbe mennek, a többi nyitott elöl és az oldalakon is. Szintén úgy találom, hogy a promenád és félruha derekak vagy majd a derékvonalig nyitottak lesznek hosszú szív alakban, vagy pedig félig nyíltak szegletes alakban mellbetéttel; ezen utóbbiaknál a mellbetét eléggé úgy lesz ékítve, mint most szalagokkal, rüssel, csipkével, vagy paszománnyal. [...]
A tarlatan, organdi és selyem géz alaposan használtak az estélyi köntösökhöz, de az új taftokat méginkább; még semmilyen változás nem történt az alakjukban vagy díszítésükben. Divatszínek a lila, zöld, kék és sárga, és ezen színeknek az összes világos árnyalata, a rózsaszín, őzbarna, ibolya, szürke és barna különféle árnyalatai; a visszafogott és semleges színek kedveltek a promenádhoz."

*Mantilla: bő szabású, szabadon omló ujjrészekkel szabott, hosszú burkony.
*Coutil: magyarul angol bőr. Igen erős, sűrűre szövött pamutszövet, a szövése lehet köpper jellegű, szaténosan fényes, vagy brokát mintás is. Fűző készítéshez használták főként.
*Balzorine: nyers selyemmel vagy sodrott selyemszálakkal kevert gyapjúszövet, átlós bordázatú felülettel váltakozó sötét és világos részekkel; gyakran mintázattal nyomtatták is.
*Poplinette: a grenadine egy változata, igen könnyű gyapjú puplin fajta. (A grenadine egy könnyű, finom szövésű gyapjú kevertszálas szövet vagy selyemmel, vagy pedig pamuttal, kifejezőbb vetületi szállal)
*Valencia: pamut és gyapjú kevertszálas szövet, erős, telt, a vetülékszállal csíkozott mintájú, egyenruhákhoz, mellényekhez, libériákhoz is használták. De keverték selyemmel is, ebben az estben könnyű, zsávolyos szövet öltönyökhöz, ruhákhoz.
*Á la vielle: dudorocskákba rendezett szalagdísz.

Júniusi számából:
"[...] A taft még mindig uralkodik a vacsora öltözékeknél; de a selyem muszlinnal, selyem barégel* és grenadinel* kell osztozkodnia a divaton. Nincs megjegyzeni valóm a vacsora köntösök derekait illetően; hátul még mindig magasak, de nagyon nyitottak a kebelnél nálunk; de sok vacsora köntösnek miket az elsőosztályú ruhakészítőinktől elküldtek innen Londonba, rangos hölgyekhez, mélyen kivágott derékkal készültek és rövid ujjakkal. A rövid ujjakat legalábbis a nyári hónapok erejéig átvesszük, de a kivágott derekakat nem.
A taft, krepp és tüll köntösöket még mindig használják az estélyi és báli ruhákhoz; de az organdik és tarlatanok, már most számottevőek, úgy gondolom hamarosan kiszorítják ezeket. [...]
A tarlatan és organdi továbbra is a kedvenc nyári báli köntös anyagok lesznek; a garnitúrákat főként virágok fogják képezni, géz szalag vegyítéssel, vagy anélkül. [...] Ha virágokat használnak a köntöshöz, akkor a hajdísznek és a bukétának is a derékon mindig összhangoznia kell. Divatszínek miket a múlt hónapban lejegyeztem."

*Barége: selyem és pamut kevertszálas szövet. Könnyű, áttetsző, tompa fényű. Gyászruhákhoz is szívesen alkalmazták a feketét.
*Grenadine: könnyű, finom szövésű gyapjú kevertszálas szövet vagy selyemmel, vagy pedig pamuttal, kifejezőbb vetületi szállal.

Júliusi számából:
"[...] Nyomtatott és csíkos perkál és mintás gyapjú coutilok, és az elöl csíkozottak az alkalmazott szövetek a vidéki és fürdőhelyi deshabillékhez*. A köntös vagy peignoir* modorban készül, vagy pedig külön derékkal és aljjal; de mindkét esetben egy kis pardessus zeke alapvető hozzá. [...]
Meg kell említenem egy jóval sikkesebb kora délelőtti háziruhát, a Fontanges peignoirokat, mintázott taftból vagy foulard* des Indesből alkotva, nagy virágú mintákkal, és jaconet muszlinból kis virágokkal. Elöl készülhetnek nyitottan vagy zártan is, hosszú mély hajtásokban aláereszkedve, egy szalagövvel leszorítva a derékhoz, ennek a széles végei a térdig érnek le. Visszamentünk XIV. és XV. Lajos idejébe ezen peignoirok díszítésében; és a keskeny szalag fodrok, csipkével szegélyezett rüssökkel megfejelve egyszerre elegáns és történelmi garnitúra. [...]
A perzsa jaconetből, chinéből* vagy Watteauból álló szoknya és caraco* a kastélyparkban tett délelőtti sétához alkalmazható. [...] Nankint* is használnak ezekhez a ruhákhoz és ebben az esetben a garnitúra angol hímzéses pántokból áll. [...]
A már említett selymek még mindig megőrzik divatosságukat mind az elegáns promenád és félruhákhoz; de a barégekkel kell megosztaniuk, mik jóval számottevőbbek és sokkal újszerűbbek, mint bármi mi eddig megjelent. Mind fehér vagy világos alapú; a barége corail korall ágacskák, gyógyfüvek és tengeri rózsák ízléses keveréke. [...] Ezeknek a köntösöknek a derekai á la Louis Quinze készülnek; azaz egy mellbetéttel, échelles* szalagrüssökkel vagy paszományokkal ékítve. [...]
Még mindig a fodrok a legáltalánosabban használatos garnitúrák. [...] Nincs új jelentenivalóm a divatszínek változásáról; de a szürke sokkal uralkodóbb, mint előző hónapban."

*Deshabillé: könnyű háziruha.
*Peignoir: pongyola köntösruha, reggel vagy délelőtt vették fel, fürdőhelyeken délelőtti sétaruhának is használható volt.
*Foulard: könnyű, félig áttetsző selyemszövet. Szövése közben a szálakat megcsavarják, ezzel erőssé és tartóssá is téve. Főleg nyári ruhákat készítettek belőle, de kiegészítőket is, mint pl. kötényeket.
*Chiné: különféle minták vagy színek általános jelentése, amiknek a körvonala elmosódik, behatárolhatatlan lesz, bizonyos szövetekre, mint pl.: taftok, gros de Tours, szaténok vagy szerzsekhez alkalmazták.
*Caraco: rokokó kori hosszú lebenyes ruhaderekainak a felújított változata.
*Nankin: sárgás színű pamutszövet.
*Échelles: a létra fokaiban, vízszintesen egyenesen haladó díszsor. Általában a derékon V, a szoknyán pedig /\ alakban haladva.

Augusztusi számából:
"[...] A tengerparti délutáni promenád igazán megidézi a Tuleriák nagy sétahelyeit. A hölgyek és gyermekeik toiletjei épp oly elegánsak, mint Párizsban. A köntösök mind az új szövetekből vannak - chiné, a Pompadour vagy szabályosan elrendezett mintázatú pekinek*, olasz taftok, grenadine vagy barége, ragyogó színezetű rózsakoszorúkkal, loncokkal, akácokkal és mindenféle virágokkal környezett volántokkal, szürke, fehér vagy vert d'eau, stb. alapon.
A manteletek*, sálak, kendők, stb. mind keresettek a délutáni promenádhoz. [...]
A köntösök és redingotek egyenlően kedveltek a délutáni promenádhoz; az utóbbi díszítésében számottevő változatosság van: néhány a szoknya elejének mindkét oldalán különböző színű pléd mintás széles szalaggal ékített, de az alapja mindig a köntös színével egyező. Összhangzó szalagcsokrok ereszkednek alá a derék aljától a szoknya aljáig előközépen a két szalagpánt között; egy új és csinos alakú kis bojt hurkákkal fejeződnek be. A derék mindig nagyon nyitott a kebelnél, és rövid lebenyekkel végződik ugyanolyan mintájú szalaggal környezve, de fele széleségű. Az ujjak pagoda alakúak, és ugyanazon szalagcsokrokkal ékítettek.
Mind a promenád köntösök és redingotek, és a félruhák derekai is lebenyekkel végződnek, a redingoteké mindig hátul magasak és a kebleknél igen nyíltak. A rüssök mit sem vesztettek divatosságukból a redingotek ékítéséhez; különféle módokon elrendezettek: egyesek csigavonal alakú koszorúk kötényt képezve, a közepükön szalagcsokrokkal vagy paszománnyal; mások échelleben elrendezettek, mindegyik rüss a végeinél rojttal befejezve; mások félrombuszokban bojttal mindkét csúcsánál és a közepeiken is. A deréktól alányúló növekvő szélességű hajtókák a szoknya oldalai felé, igencsak láthatóak; füzérezettek, vagy ha nem, akkor igen könnyed modorban ékítettek hímzésre emlékeztető paszományozással. [...]
Mikor a basquine derekak elöl nyitottak, akkor gyakran egy kis mellényt toldanak hozzá. Kihímzett, gyöngyökkel díszített és ametiszt, türkíz vagy smaragd gombosak. [...]
Mielőtt a báli ruhákra térnék, meg kell említenem, hogy az áttetsző és a félig áttetsző szövetek vannak most többségben az estélyi köntösökhöz; mert mióta az idő felmelegedett, a selymek hiába divatosabbak, kevesebbet látottak. A Gaze-Barége az egyik legdivatosabb az új szövetek közül: [...] A berakásos selyemgéz egyenlően új: ez egy kétoldalas igen lágy szövet; az egyik sima a másik csíkos az á la mille raies elnevezésű keskeny sávokkal, behintve ragyogó színű, kicsi pettyekkel. A Pompadour gaze a legélénkebb színű virág bukétákat ábrázolja, kék vagy faszínű szalagokkal összefűzve. A színezett organdi is nagyon divatos; ahogy a fehér, rózsaszín és kék tarlatan és organdi is. Pár a legelegánsabb báli köntös közül fehér tarlatanból és rózsaszín orgadniból áll. A derekak igen mélyen kivágottak és feszesen testhez állóak; a berthek* kis vállkendő alakúak, szalmaszállal hímzettek. A rövid ujjak is hímesek. A szoknya három volánttal ékített, hímzett csokrokból lefüggő búza futókkal kidolgozva. Mindegyik fodor szalmaszállal füzérezett. A szoknya jobb oldala mezei virág ágakkal ékített, szalma futókkal és díszfűvel elvegyítve.
Az említett könnyű anyagú köntösök többsége hármas szoknyájú; láttam párat még öttel is, de ezek kevesebben vannak. [...] A fehér és rózsaszín taft köntösök egy aljjal készülnek, géz vagy tüll dudorokkal összhangzólag ékítve: a szoknyára három vagy öt sort helyeznek: amikor öt van, akkor a legfelső majd a csípőig ér fel. [...] A mély, feszes derék berthe modorú dudorokkal ékített; a háton és a vállakon mérsékelt méretű, elkeskenyedve ahogy szív alakban aláereszkedik a derékig, feltárva a derék előközepét, mi nagyon keskeny csipkézett szalagrüssel ékítve, en échelle felhelyezve. A rövid ujjakat majd elfedi a berthe: csipkézett szalagrüssökkel vannak befejezve. [...]"

*Pekin: selyemszövet beleszőtt világosabb és sötétebb árnyalatú, egyenlő szélességű bársony vagy géz csíkozással.
*Mantelet: a mantilla rövidebb változata.
*Berthe: magyarul vállazó. A kivágást a kebleknél díszítő, egyneletesen elöl-hátul körbemenő ruha derék díszítés. Állhatott szövetből készített egyenletes behajtásokból, vagy széles leomló csipkéből is, ill. mindkettőből egyszerre.

Szeptemberi számából:
"[...] A tengerparti és fürdőhelyi promenád ruhák szövetei az időjárással együtt változnak; így a szelesebb és borús napokon a coutilok és Nankinok a túlnyomóak; a ragyogóbb és vidám napokon csak a selymek, barégek és muszlinok láthatóak. A coutil és Nankin köntösök derekai mindig á basque, és általánosan a tetejétől az aljáig zártak különféle díszes gombokkal; néhány tarka selyemből, mások vert acélból vagy ezüstből vannak. [...]
A sokkal sikkesebb jellemzőjű redingotek főként foulardból vagy taftból állnak. Sok a köntös színével egyező szalaggal díszített, vagy sötétebb árnyalatú áttört bársonnyal. A derekaik hajtókásak, felduzzasztott szalaggal környezve, vagy á la vielle szalagokkal; de az előbbi az újdonság. [...]
A barégek, különösen a selyem barége, muszlin és grenadine kedveltek a félruhákhoz, de nem kizárva a selymeket, habár az utóbbiak határozottan kisebbségben vannak. [...]"

Októberi számából:
"[...] Barége, organdi és selyem muszlin osztozkodnak a selymekkel divatosságukon a vacsora köntösökhöz, mik most uralkodnak; a fehér igen túlnyomóan. Szintúgy meg kell említenem, hogy sok selyem köntös egész télies jellegű; például taftok fekete csipke fodrokkal; sok ilyennek a dereka keskeny fekete bársony szalaggal ékített; valószínűleg látszik, hogy ez a fajta garnitúra igencsak keresett lesz a télen. [...]
Az őszies színek elkezdtek megjelenni, habár még a világosakat sem tették félre. Az új árnyalatok a gesztenyebarna, a zöld pár sötétebb árnyalata, ibolya, levendula, narancs és szürke."

Novemberi számából:
"[...] Posztó, gyapjú puplin és más alkalmas szőrszövet lesz használva az egyszerű promenád ruhához. A gyapjú puplint a merinók helyettesítésére szánják. A posztót nem csak az egyszerű, de az elegáns promenád ruhára is alkalmazni fogják, az ékítési modora szerint. Színeik a sötétzöld, égett kenyér, gesztenye és fekete. Ugyenezen színek használatosak a nyílvános promenádokon is; de a köntösnek félvaskos selyemmel hímesnek, vagy szegővel vagy pedig sujtással kell lennie. Ha a derék magasan és zártan készül, akkor annak a közepe, szintén a szoknyáé is hímesnek kell lennie. Egy másik modor ami mind a promenád és háziruhához is kedvelt lesz, hogy csak a derék van kimunkálva és elöl végig felnyitott, selyem mellénykét feltárva a köntös színéből. Ezt sikkesebbé tehetik a gombok és hímzések; de általánosan gazdag sima fajtából van. Posztó manteletek visszafogottan díszítve lesznek viselve az egyszerű sétaruhákhoz, ugyanolyan köntösökhöz, vagy a gyapjú puplin fajtájúakhoz, vagy bármily máshoz a két szőrszövet közül.
Gros d'Espagne, ír puplin, ripsz, damas jeune és damas mousse lesznek keresettek a nyílvános promenád köntösökhöz, és félruhákhoz is viselve. Gros de Tours* droguetek, ripszek, rombuszokkal és virágokkal imitált velours epinglék estélyi köntösökre van szánva. A Brocatelle palmier a díszruhához; de a taftok még nem egészen trónfosztottak, és egy darabig még nem is tűnik valószínűleg. Néhány mostanában jelent meg szürke, ibolya és gesztenye színben; az első fehérrel fényesítve; a többi feketével. [...] A damas mousse igen új: színjátszó és áttört selyem, fényes alappal. A moirék várhatóan nagyon divatosak lesznek; ahogy a szaténok is, habár egy ideje már kevéssé voltak pártolva. Az újak nagyon gazdag fajtájúak - különösen a tarka szaténok.
Még kevés újdonság van a köntösök alakjában; nem is hiszem, hogy sok lesz. A mellénykével viselt zekederék most átneveztetett XIII. Louis derékká; de az alakjában semmi sem változott: mindig a szoknyától külön készül és a háziruhához, nyílvános promenádhoz vagy a félruhához veszik fel - szövete, díszítése és a mellényke különbözően a céljuknak megfelelően. A lebeny mindig elengedhetetlen ezekkel a derekakkal; de lehet mellény nélkül is viselni, mert amikor a tetejétől az aljáig begombolt, akkor már Amazone derék; de sokkal gyakrabban nyitott. [...]
Az ír puplin köntösök a félruhákhoz divatosak; [...]
A vacsora köntös továbbra is megmarad estélyi ruhának még egy darabig. A köntösök szövetei nagyon kicsit változtak, kivéve, hogy a taftok fokozatosan átveszik a könnyű nyári szövetek helyét. Még mindig a Louis Quinze derék a kedvelt. [...]"

*Gros de Tours: taftszerű selyemszövet, enyhén bordás grosgraines felülettel.

Decemberi számából:
"[...] Divatos szőrmék a szibériai coboly. Ez a legfinomabb fajtájú coboly, és jelenleg majdnem a legdrágább prém is. A hermelin, bármily elegáns is, nem oly drága. A kanadai coboly következik ezekre. A mantillák díszítésére, stb. és promenád ruhákra valamely coboly lesz. A hermelint csak a kocsikázó ruhához lehet hordani, vagy az estélyi burkonyok garnitúrázására; de okunk van úgy hinni, ahogy az idény halad előre, mind a coboly és hermelin is alkalmazva lesz köntösök ékítésére. A vöcsök, mi egy ideje be jött és ki ment a divatból, várhatóan az esti pardessusok díszítéséhez lesz használva. A karmantyúk igen divatosak lesznek; mérsékelt méretűek. Az egyetlen olcsó prém - azaz, hozzávetőlegesen olcsó - amit valószínűleg díszítésre fognak használni, a Vison d'Amerique; némileg hasonló a kanadai cobolyhoz, és nagyon is alkalmas szőrme erre. Angliában nyércként ismerik. [...]
A köntösök alakjában nincs semmi észrevehető igazi változás; de várhatóan ahogy az idény halad, az estélyiek féluszállyal fognak készülni; és, hogy a szoknyák folytatják jelenlegi bőségüket. A derekak, legyenek fél- vagy estélyi ruhákhoz, derékban annyira meg lesznek hosszabbítva, amennyire csak lehetséges; de úgy látszik, hogy semmilyen változás nem fog történni a félruhák alakjánál. A derekak általánosan Louis Quinze alakúak. Divatszínek a bordó, sötétzöld, ibolya, mélykék, lila és a mélyvörös pár árnyalata; a feketét is jócskán látni mind a promenád és félruhához is. A világos árnyalatokat leginkább az utóbbiak fejdíszeihez kedvelik nagyon; részben a köntösökhöz is alkalmazzák ezeket."

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések