Az év divatja: 1848 (Életképek és Honderű)

  Az 1848 március 15.-én kitörő forradalom és szabadságharc miatt a hazai magyar nyelvű divatlapok az első félévvel, június végén, megszűntek. Divattudósítást is csak márciusig adtak, onnantól már a hazafias tettekre buzdították a hölgy olvasókat.
  Ebből a 3 hónapot felölelő időszakból az Életképekből és a Honderüből közlöm a divattudósításokat és divatképeket.
  A többi folytatást, áprilistól decemberig, a The New Monthly Belle Assembléeből fordítottam magyarra. Divatképek bécsi és párizsi női divatlapokból mellékelve.

Összefoglaló az év divatjáról

-Ruha forma: uralkodó ruha forma a redingot alak (felruha magyarul), ami egy a testhez álló derékkal össze varrt dúsan ráncolt szoknyából állt. Emellett a sima öltözék, ráncba szedett derékkal, külön vagy a derék szegélyéhez fércelt szoknyával is divatos. Ebben az évben jelent meg újdonságként a Princess ruha, aminél a derék és a szoknya rész egyben van kiszabva, tehát nincs elválasztó varrat a kettő között. Ekkor még csak házi és délelőtti sétaruhaként viselték, elterjedése nem volt biztosítva és sokkal inkább újdonsága miatt volt felkapott és nem a szép szabása, jól állása miatt. A lószőrrel (crinoline vagy Oudinot) merevített harang idomú szoknya határozza meg továbbra is a divatos homokóra alakot. A karcsú derékról a fűző gondoskodik, a kebleket ügyesen felhelyezett hajtókákkal, előingre nyíló derék kivágásokkal hangsúlyozzák. A szoknyák általánosan majdnem földig érőek, kedvező változtatás ebben az évben, hogy ismét kivillan a cipő és kissé a lábfej is alóla. Uszályt továbbra is csak a díszruhákhoz viselnek. A szoknyák legkedveltebb díszítése a több sor szélesebb, vagy külön csoportokban felhelyezett keskenyebb fodrok. Emellett a /\ idomban elrendezett díszítések is divatosak, szintúgy az előközépen egy sorban lefutóak, de a tökéletesen díszítetlen, sima szoknya is divatos. A ruhák derekain a díszítés, vagy ráncolt betétek V alakban elrendezettek, összhangzanak a szoknyán levővel. Legkedveltebb derék forma továbbra is az ami előközépen csúccsal végződik, hangsúlyozva a karcsúságot, és hátul láthatatlanul elrejtett kapcsokkal záródva; de emellett a V alakú csatos övszalaggal is visszatér, elöl hosszú, lebegő sallang végekkel. A derék feszesen testhez álló, vagy V alakban ráncokba rendezett. Harmadik kedvelt ruhaderék forma a basquine (a csípőn kis lebenyekkel elterülő kabátforma derék, ezt nálunk dolmánykának, később pedig lebenyderéknak hívták), ez általában előközépen gombokkal záródik. A kivágás vagy nyak körül zárt, keskeny kihajtott gallérral, vagy csipke gallérral, vagy pedig V alakban, íveltebb szív idomban, esetleg á la Dubarry szegletesen kimetszve a kebleknél. Ezek a kivágások mindig egy igen finom, hímzett és/vagy apró ráncokba hajtott előinggel voltak kipótolva. Esti és báli öltözékeknél a derék alja sokkal markánsabban lenyúlva csúcsosabb, mint a nappali ruháké, a kivágás pedig vállazóval (berthe) környezett, ami elöl-hátul a vállakat is fedve körbe menő keskenyebb redőkbe hajtott díszítés, ami a kebleket emelete ki. Emellett, vagy sima derékon, vagy ezen a ráncolt vállazón, az egyszerűen leomló, körkörösen megszakítás nélkül vonuló csipkedísz is divatos volt, ekkorra már olyan szélességben is, hogy majdnem a derékvonalig érve. Kedvelt estélyi vagy báli öltözék derék forma volt az á la Grecque (görögös) aminél a külső szövet V alakban menő laza, telt redőkbe volt hajtva, és felül a béléshez hozzá fércelve, egyenes vonalú kivágással, ekkor a derék alja nem csúcsos, hanem kerekded, akár kis szalagövvel kiemelve. Ehhez kedvelt díszítés volt a piros vagy arany keskenyebb szalagokból álló görögös díszsorok. A ruha alapszíne természetesen ehhez mindig a fehér volt. Ujjak terén a válltól csuklóig teljesen szűk folyvást divatozik, de egyre inkább megjelennek a csukló felé bővülők is, még mérsékelt méretben. Ezek általában az alkar feléig értek, háromnegyedesen, és a csuklóig egy kis buggyos alsóujjal folytatódtak. esti és báli ruhákhoz az ujj félkar középig érő, feszes, az alja összhangzóan a ruháéval díszes. Díszítések közül a különféle paszományok, sújtások, zsinórozások, hímzések, rojtok, csipkék, szalagcsokrok és virág bukéták az estélyi ruhákon a legáltalánosabbak. Egyszerű, de művészien felhelyezett közkedvelt díszítés a keskeny bársony szalagok, vagy a szélesebb bársony pántok önmagukban, ritkán keskeny csipkével beszegve.

-Színek: divatszínek továbbra is a természetből nyert árnyalatok. Fehér fiatal hölgyeknek általánosan divatszín, bálokon ők fehért, rózsaszínt vagy világos kéket választhattak. Utcai ruhákra a legdivatosabb színek a szürke, barna és zöld árnyalatok. További divatszínek nappali és estélyi ruhákhoz: sárga, ribizli, lila, levendula, fekete, drapp. A színjátszó selymek folytatólagosan a legdivatosabbak. Mindezek mellett a forradalmi országok a nemzeti színeikkel is tüntettek: franciák a kék-fehér-piros, bécsiek a fekete-piros-sárga, a magyar hölgyek pedig a piros-fehér-zöld vegyítékekkel (is) támogatták a nemzeti ügyeket.

-Szövetek és minták: szövetek közül nyáron a pamut muszlinok, batiszt, jaconet, cambric, tarlatan és a könnyed szövésű gyapjú muszlin, gyapjú foulard dívik. Igénytelen házi vagy sétaruhákhoz a sárgás színű pamut Nankin, különféle fantázia mintájú pamut kartonokat és puplinokat ajánlották. Télen posztó, merinó, bársony és egyéb szőrszövetek. Díszesebb ruhákhoz a selymek különféle sora, különösen az atlasz, taft, foulard, selyem muszlin és selyem puplin; tartósabb szövetek közül a vízszintesen bordázott felületű selyem grosgrain, a gros de Naples ami tompa fényű, szálirányosan enyhébb bordás felületű selyemszövet volt ajánlatos. Báli ruhákhoz a légies pamut tarlatan, krepp, selyemgéz, tüll ruhák fiatal hölgyeknek, újdonság ezen a téren, hogy nem egy selyem alsószoknya fölé véve, hanem 2-3 rétegben ugyan az a fátyolszövet a sima alsószoknyák fölött viselve, ezzel fokozva a légiességét a fiatal táncosoknak; asszonyoknak brokátok, damasztokat, moiré selyem és selyem bársonyok választhatóak a szép, könnyebb selymek (taft vagy atlasz) mellett. A minták egymástól távolabb eső vékony csíkok, vagy széles csíkozás, skót kockák (tartán) és a vékony sávokból összetett kockák is nagyon divatosak. Ezek mellett a pöttyös, elszórt virág minták, a kockák és virágok vegyítése is divatos, de a rokokó kori ún. Pompadour minták is megmaradtak a divatban.

-Frizura, kalapok s fejdíszek: a hajfodrozat fejtetőn középen egyenesen elválasztott, az elöli frizura már lazábban rendezve megy körbe a halántékon a fülön át hátra vezetve, kissé kerekded alakban nyújtva a frizurát, a korábbi évek teljesen lapított vonala helyett. Emellett a halántékról induló, az orcára kijövő dús besütött ringlik is egyenlően divatosak. A konty hátul a halántékra rendezett, nem nyúlik se felfelé, se lefelé. A fejdíszek közül a turbánok és barettek maradnak divatban a díszes főkötők mellett, amik laposan ülnek meg a frizurán, szalagdíszekkel a füleknél asszonyok számára. Fiatal hölgyek egyetlen dísze a szépen elrendezett haj virággal ékítve. A kalapok felül egyenletesek, laposak, henger formában övezve a fejet; a karima a fej köré hajlított, nem lóg túl az arcon, az év végére már egészen visszahúzódik, keskeny szalaggal megkötött az áll alatt. A kalap kívül oldalt lenyúló díszítésű (szalag, toll vagy virág által), míg a karima belsejében, közvetlenül az orca mellett kifodrozott lágy csipke és ízléses apróbb virágok foglalnak helyet. A nyakat és tarkót fodros szövet függöny (bavolet) fedi.

Divatképek külföldi divatlapokból

Promenád ruha selyemből, atlasz mantilla keskeny bársony pántokkal és hálórojttal díszítve. 

Kocsi öltözék fekete selyemből, paszományozással díszítve. Fehér atlasz kalap tolldísszel.

Báli ruha fiatal hölgyeknek fehér, hímes tarlatanból, virágdísszel.

Báli ruha fiatal hölgyeknek mintás selyemtüllből, rózsaszín és fehér szalagdísszel, blond csipke vállazóval (Berthe). 

Báli öltözék fiatal asszonyoknak kék poult de soieből, fehér atlasszal és lánc ékítményekkel, csipke vállazóval. fejdísz leomló tollakból és csipkéből.

Báli ruhák fiatal hölgyeknek fehér selyemből, csipke dísszel és rózsaszín tarlatanból.

Estélyi ruha szürke moiré selyemből, paszományozással és rojttal díszítve, fehér csipkés fejdísz.

Estélyi ruha csíkos baregeből, csipkével és fehér szalagdísszel, ugyan azokból fejdísz.

Kocsikázó öltözék színjátszó poult de soieből, fekete bársony kendő atlasz pántokkal és rojtdísszel, fehér atlasz kalap tollal ékítve.

Kocsikázó öltözék mintás poult de soiéből, kasmír mantillával, bársony kalap szalagdísszel és tollal.

Társasági öltözék mintázott poult de soieből, hímes előinggel és csipkés szalagos főkötővel kiegészítve.

Promenád ruha selyemből, poult de soie mantilla keskeny bársony pántokkal és hálórojttal ékítve, krepp kalap virágokkal díszítve.

Sétaruha gros de Naplesből, kasmír mantilla rojtdísszel, kalap szalagdísszel.

Kocsikázó öltözék gros de Naplesből, paszománydísszel, fekete csipke kendővel, toll díszes atlasz kalap.

Kocsikázó ruha hímes baregeből, rózsaszín krepp kalap tolldísszel.

Nyári mulatságokra való ruha bordűrös baregeből, szalmakalap tollal és osztrák nemzeti szalagdísszel.

Kocsi öltözék mintás baregeből, bársony pántdíszes és fekete csipkés poult de soie mantillával, krepp kalap tolldísszel.

Sétaruha csíkos baregeből, fekete csipkeszövet mantillával, krepp kalap szalagdísszel.

Reggeli pongyola hímes baregeből, szalagdíszes csipke főkötővel és kihímzett alsószoknyával.

Sétaruha kockás poile de chevreből, keskeny csipkével beszegett szalagdísszel.

Sétaruha pöttyös pikéből, keskeny csipkével beszegve és szalagcsokor díszekkel, virágos szalmakalap.

Nyári mulatságokhoz való öltözék mintázott baregeből, keskeny bársony pántokkal és színes rojttal díszítve.

Nyári mulatságokra való ruha rózsaszín jaconetből keskeny csipke szegélydísszel.

Társasági ruha kék selyem muszlinból, csipke vállkendővel és virágdíszes csipke fejdísszel.

Társasági öltözék zöld selyem muszlinból, á la Raphaele derékkal, keskeny bársony pántdíszekkel, csipke és szalagdíszes főkötővel.

Sétaruha foulardból, selyem hímzéssel díszítve, virágos szalmakalap.

Reggeli pongyola jaconetből, paszományozással, hímes alsószoknyával, csipke főkötővel.

Nyári mulatságokra való öltözék mintás selyem muszlinból, keskeny redőzött szalagdísszel.

Sétaruha kockázott marcelineből, szalmakalap virággal és fátyollal.

Délelőtti sétaruha mintás muszlinból, poult de soie mantilla csipkedísszel. Szalmakalap virágokkal és csipke fátyollal.

Kocsi öltözék puplinból, paszomány dísszel, bársony kendővel, rózsaszín atlasz kalap tolldísszel.

Sétaruha sujtással díszítve, bársony kalap virágdísszel.

Reggeli pongyola fodros alsószoknyával és csipkés főkötővel.

ÉLETKÉPEK

HONDERŰ

Divattudósítás részletek a The New Monthly Belle Assemblée számaiból

Áprilisi divattudósítás részletek:

  "[...] A redingote* alak megőrzi a divatosságát mind a délelőtti és promenád öltözékekhez; néhány, ami elsőként jelent meg, szatén pekinből áll. A derék egész magasan zárt a toroknál, és feszesen testhez áll, szív alakban díszített mindkét oldalon szalagokkal á la vielle*. Kötény alakban folytatódik a szoknyán, és mind a derék és a szoknya közepe is brandenburgokkal* van ékítve: ezek új fajtájúak és különösen csinosak. [...]

  Az egyetlen változtatás a félruhák szövetében, hogy a bársonyokat már elkezdték félre tenni. Inkább a szatén öltözékek vannak többségben, de azok a gazdag selymek, amikről a szezon elején írtam megőrizték a divatosságukat. Még mindig a redingote alak a leggyakoribb; a derekak mind magasak, és igen kevés kivétellel, elöl zártak. A modor egyszerűségét felélénkítik vagy hajtókákkal, vagy paszományozással. Minden nap hoz valami új garnitúrát ebben az utóbbi fajtában: a változékonyságuk újdonságot kölcsönöz a ruha megjelenésének; de a külalak, egy kivétellel, ugyan az ami volt már rég óta - az a kivétel a robe Princesse*, az első divatképünkön mutatva; az egyik legünnepeltebb delnőnk által volt bemutatva, és valószínűleg határozottan divatos lesz; de a divatossága még nincs tökéletesen meghatározva. Mivel a derék és a szoknya egy darabból áll, az utóbbi oly rendkívüli ékekben szabva, hogy igen közel megül a csípőn - sokkal jobban, mint ahogy általában véve jól állna; mivel az alak bámulatosan arra lett tervezve, hogy kiemelje az idom szépségeit, szintúgy megmutatja a hiányosságait is. Váljék általános divattá vagy sem, az már biztos hogy pár változtatást már elvégeztek a szoknyákon: rövidebbek a promenád és délelőtti ruhákhoz, mind hátul és elöl is; és habár a féluszályt még mindig megőrzik az estélyi öltözékekhez, eléggé megrövidültek elöl ahhoz, hogy ne csak a szatén cipellőt engedjék láttatni, hanem az egész lábfejet.      Biztos vagyok benne, hogy apadás fog történni az új tavaszi öltözékek roppant aljbőségében, de hogy mily mértékben, még nem eldöntött.

  A Princess ruhát csak otthoni és délelőtti öltözékként viselik. Sokkal elegánsabbá teszi egy másfajta modorú díszítés, mint a mintákon lévő. Néhányon a derék varratok és a szoknya eleje hasonszínű szalagokkal van díszítve, telten behúzva és nagyon keskeny rojttal vagy fekete csipkével szegélyezve. Az előközép varrata egy sor díszes selyem gombokkal díszített. Másokon a varratok keskeny paszományozással fedettek, könnyed hímzésre emlékeztetve - itt az oldal varratokat értem: a középső paszomány csoportokkal ékes; kerekded alakúak, közepükön hímzéssel. Sok esetben az ujjak háromnegyedes hosszúságúak, nyitottak és alul kerekdedek: mindig úgy vannak befejezve, hogy összhangozzanak az öltözék díszítésével. [...]"

*Redingote: magyarul felruha. Eredetileg lovagló öltözék volt, később átalakult és formájában a férfi ruha szabást vette át, mellkasnál és deréknál testhez simulva, gyakran széles hajtóka gallérokkal díszítve, általában a derék övvel kiemelve és a szoknya bő redőkkel hozzá szabva.
*Á la vielle: sűrű, egyenletes hosszúkás dudorokba ráncolt díszítési mód.

*Brandenburg: a férfi katonai egyenruhákról átvett zsinórozás, sujtás, paszomány vagy pánt díszíték.

*Robe Princesse ehhez a divattudósításhoz mellékelve:

Májusi divattudósítás részletek:

  "[...] Igen örömmel találjuk, hogy a szoknyák határozottan rövidebbek elöl, habár a szalonban a féluszály kecses esése még mindig divatos. Bizonyosan sokkal csinosabb látni egy pillantásnyit a deli lábacskákból, szépen járva, mint nem, és egy az elfogadható méretűek és alakúak közül az előnyére "ruházva". [...] Az ujjakat valóban igen röviden viselik; de úgy véljük, hogy az öltözködésben ez csak egy pont azon sok közül, ahol az előnyösséget észben kellene tartani: a magas vállaknak ez egy szörnyen fárasztó modor és igen rövid a finoman ívelt karhoz. Az öltözékre, bármi is legyen a divat, egyféle művészeti ágként kéne tekinteni, és ahogy egy festményen a természetes hiányosságokat sohasem lenne szabad kiemelni vagy felnagyítani.

   A kesztyűket még mindig röviden viselik, de gazdagon díszítve szalaggal, tüllel, bársonnyal, vagy gyönggyel, és a legyező nélkülözhetetlen divatcikk. Díszöltözékekhez a zsebkendők, ha lehet sokkal gazdagabban hímesek, mint valaha; de természetesen rossz ízlésre vall délelőtt a simákon kívül bármilyen mást hordani, habár ezeknek is a legfinomabb szövetűnek kell lenniük: valójában a nappali viselet fejlődése megköveteli az egyre nagyobb és nagyobb figyelmet a fehérnemű cikkek felé. A muszlinok és a csipkék sokkal ízlésesebbek és gyönyörűbbek, mint valaha voltak. [...]

  Rengeteg különféle új szövet van az öltözékekhez, vagy sokkal inkább úgy fogalmazhatnánk, régi anyagok jelennek meg új alakban és új nevekkel. Ezek közt van egy moiré fajta, kissé különböző megjelenéssel az elmúlt időkéhez képest, kivéve, hogy csíkos vagy kockás gazdag szatén sávokkal.      Ez a legízlésesebb és leggyönyörűbb színvegyületekben készül, igen választékos és elegáns megjelenéssel. Szőrszövetek, mind fényezett és hímzett is, jelentősen divatosak. Selyem puplinok, foulardok* és skót taftok, mind a simák és kockázottak is, Chiné poult de soie*, gyapjú foulardok, és indiai batisztok, mind divatosak a promenád ruhákhoz, és valójában a félruhákhoz is - legalábbis a gyapjú foulard kivételével. Egy kissé jobb időjárás elő fogja hozni a könnyű szöveteket. A puplinokhoz az uralkodó színek a telt kék, fekete és vörös, fa barna, zöld, vörös és fehér, fekete, lila és sárga; a taftok mérsékelt méretben kockázottak, a fehér uralkodva a többi szín felett. Ez utóbbit főként a fiatalság használja. [...]"

*Foulard: igen könnyű, lágy fogású selyemszövet, szövés közben a szálakat megcsavarják, ezzel erőssé és tartóssá is téve. Főként nyári ruhákhoz, de kiegészítőkhöz, kötényekhez is használták.

*Poult de soie: egyszínű selyemszövet, kettős szálakkal szőve, keresztezett bordákat formázva. 

Júniusi divattudósítás részletek:

  "[...] Az á la Dubarry derekak elkezdenek igencsak divatba jönni; általában úgy vágják ki, hogy keveset feltárjon az előingből a felső részén; a derék alsó része össze zárva gazdag selyem vagy ezüst gombokkal. [...] Az á l'Espagnole ujjak, felhasítva, hogy látni engedjék az alsóujjakat, igencsak kezdenek divatozni. [...]

  A könnyed szövetű ruhák kettő vagy három szoknyával készülnek. Néhánynak legelegánsabb a tarlatanok közül három van, három sor keskeny szegővel, igen magasan a szegély fölé helyezve, kakastaréj alakban felszedve; mindegyik az oldalán áthurkolva egy ezüst szalagcsokorral, vagy virág bukétával. [...]

  Most, hogy a ruhák elöli rövidsége ismét megengedi a lábak mutogatását, a cipellők gyorsan átveszik a bokacsizmák helyét, még a pongyolánál is. Harisnyák színes mintázattal kezdenek divatba jönni a félruhákhoz; és a gazdag áttört mintás selyem harisnyák megjelentek az estélyi ruhákhoz. A szoknya most elöl pont jó hosszúságú, nem is túl rövid, hogy ízléstelen legyen, se nem túl hosszú, hogy kellemetlenné váljon. 

  A visszafogott színek a legkedveltebbek a promenád öltözékekhez. Itt a sima selymeket értjük; a szürke különféle árnyalatai igen divatosak: vas szürke, por szürke és a len szürke a promenád ruhákhoz használt árnyalatok; gyöngyszürke és a lazúr szürke láthatóak a félruhákhoz és az estélyiekhez. A zöld, kék, oiseau* és a rózsaszín  könnyed árnyalatai alkalmazottak főként a sima selymekhez. A gazdag, meleg árnyalatok uralkodnak a színjátszó, kockázott és áttört selymeken.    Világos színek, különösen a fehér, a kalapokhoz."

*Oiseau: kanárisárga.

Júliusi divattudósítás részletek:

  "Az öltözék egyszerű modora, amit a divat már jó pár éve megkövetel szép híveitől, az év ezen időszakában sohasem volt figyelemre méltóbb, mint most; de ez a letisztult kacérság egyszerűsége, rendkívül előnyös, és gyakran sokkal költségesebb a valóságban, mint megjelenésében: habár nem mindig van ez így, mert néhány a legdivatosabb szövetek közül mérsékelt árú; és még azok is mik nem is olyan rég igen drágák voltak, a forradalom óta jóval olcsóbbá váltak. [...] 

  Hálásak vagyunk a forradalomnak két új alakú öltözékért: az igazat megvallva egyik sem tanúskodik sok eredetiségről. Az első, a robe á la republicaine úgy vélem, hogy pusztán egy változata a lovagló ruhának, mit már oly sokszor jellemeztem a szép olvasónéinknak. Mindkettő selyemből áll; a republicaine magas, testhez álló derekú, kinyílva a kebelnél igen széles hajtókákkal; onnantól gombokkal záródik a derékig, és a hosszú, szűk ujjak is gombokkal vannak befejezve; a másik robe á la Recamier nevű, többnyire színjátszó selyemből készül; néhány a legelegánsabbak közül olasz taffetas pekinéből van, két feltűnő színben, egy harmadik szín által fényesítve; például rögtön egy harangvirág kék, gombaranyszín csíkozással és ezüstös fehérrel fényesítve. A derék testhez álló, úgy mint a republicaine-é, és szintúgy elöl hajtókákkal nyitott; de ahelyett hogy szélesen nyílt lenne, inkább csak kis szögletes csúcsú, kissé vissza hajlítva; se gomb, se brandenburgok nincsenek rajtuk.    Hosszú Amadis ujjak* a karhoz formázva. [...]"

*Amadis ujj: a felkar felső részén dudoros az ujj, fokozatosan beszűkülve a könyökig, könyöktől a csuklóig teljesen szűk.

Augusztusi divattudósítás részletek:

  "[...] Nincs semmi újdonság a pusztán utazásra szánt, vagy a vidéki kora délelőtti sétára való ruháknál sem az alakjukban, sem a szöveteikben. Szövetjeik a Nankin*, ékrü szövet; redingote alakúak, magas feszes derékkal, és hosszú szűk ujjakkal. Az egyetlen garnitúra egy sor díszes selyem gomb, nagy méretűek, és ugyan olyan színűek, mint a ruha, a derék tetejétől aláereszkedve a szoknya aljáig. Egy kicsi pardessus* ugyan abból a szövetből van általában alkalmazva az ilyen jellegű ruhához: rövid, csak kissé a derék alá nyúlva, és kihajtóka gallérral és hajtókákkal készítve, amiket ki lehet hajtani vagy összezárni, a viselője kedve szerint; ujj hasítékai vannak, de ujjatlan. [...]"

*Nankin: sárgás színű pamutszövet.

*Pardessus: félig testhez álló paletó, bársony pántokkal, vagy prémmel díszítve.

Szeptemberi számából:

  "[...] Habár muszlinok és egyéb féláttetsző szövetek még mindig viseltek a promenád öltözékekhez, úgy látszik, hogy kezdik a helyüket átadni a selymeknek; az egyszínű és simák fokozatosan válnak kedveltebbé, mint voltak. A redingote alak még mindig az uralkodó; nincs megjegyzendő változtatás, sem a külalakjában, sem a díszítésében. Az öltözékek egyenlően divatosak, de kevésbé elterjedtek; a fodrok az egyetlen hozzájuk alkalmazott garnitúrák; jó pár díszítmény nélküli. Az öltözékek minden formájukban még mindig eléggé rövidek elöl, hogy megnyilvánítsa az elegáns cipőt; a promenád ruhának szántak hátul is kissé megrövidültek, habár még nem eléggé, úgy vélem. [...]

  Az ujjak valamelyest pagoda alakúak, szélesebbek alul, mint felül, úgy, hogy megmutassa a fedetlen kart, vagy a csipke ökölkesztyűt. [...]

  Az estélyi ruha megjelenésében mindig egyszerű ebben az idényben; néhány öltözék olasz taftból van, vagy fehér, vagy pedig rózsaszín glacé de blancból; a garnitúra mindig fodrokból áll; négyből, vagy ötből, a legfelső a deréktól indulva; ezek a derekak mindig mélyen kivágottak, és feszesen testhez állóak, de az áttetsző szövetűek, úgy mint az organdy, selyem muszlin, vagy a gaze lissé, teltebb derekúak; az ujjak mindig rövidek, mind ezeknél és a selyem ruháknál is. Jó sok ezek közül az áttetsző ruhák közül a szoknyán felülről lefelé hajtásokkal díszített, csökkenő szélességben ahogy aláérnek; néhányon igen nagy Berthe* van, ami a rövid ujjakhoz hasonlóan hajtásokkal fedett. Egy lebegő deréköv széles és gazdag szalagból nélkülözhetetlen, bármi is legyen az öltözék szövete. [...]"

*Berthe: magyarul vállazó. A derék fél-mély vagy mély kivágását, a kebleknél díszítő ráncolt rátét rész, vagy leomló csipke, teljesen körbe menve.

Októberi számából:

  "[...] A kora délelőtti promenád ruhák csíkos coutilból*, Nankinből és foulardból állnak; lapos szegődísszel ékítettek; a ruha színével egyező sujtás brandenburgokat képez a szoknya elején, vagy különben egy széles fekete bársony pánttal díszített, ami szintén környékezi a kézelőt, és a kis kihajtóka gallért és hajtókákat. Ezen ruhák közül a legdivatosabbak vas szürke coutilból vannak; a derék igen nyitott a keblen, felfedve egy redőzött cambric előinget. Szűk ujjak cambric fölött; éppen elég rövidek ahhoz, hogy kimutassák az alsóujj dudorait. A szoknya előközépen bársony hurkokkal díszített és mindegyiknek a közepén kis acél gombokkal: a derék és a kézelők is bársonnyal ékítettek a fentebb leírt modorban. [...]

  A báli ruhák - itt a nyilvános bálokat értem, mert nincs más - a szokásosnál is díszesebbek; de nincs változás sem a szövetekben, sem a díszekben, csak annyi, hogy az utóbbiak mindig szalagok vagy virágok, mindig bőkezűbben alkalmazottak. A haj ennek megfelelően ékített.

  Őszies színek a Pomona zöld, levendula, a szürke különféle árnyalatai, őzszín és a narancs, a vörös gazdag árnyalatai, kiváltképp a ribizli. A világos színeket folyvást alkalmazzák az estélyi ruhákhoz."

*Coutil: magyarul angol bőr. Igen erős, sűrűre szövött pamutszövet, a szövése lehet köpper jellegű, szaténosan fényes, vagy brokát mintás is. Fűző készítéshez használták főként.

Decemberi divattudósítás részletek:

  "[...] A promenád öltözékek szövetei a skót kockás merinók, szatén kockás merinók, Valencia, satin de Chine, és a posztó; ez utóbbi az idei télen szerfelett kedvelt lesz. Egész sor különféle nevünk van rá; csupán egy párat emelek ki: drap de Chine, drap de Smyrne, drap cachemire, és a drap Amazone; ez mind, és még vagy féltucat, csupán egy fajtát jelölnek, mit korábban hölgy posztóként ismertünk; szerfelett finom, puha, fényes, és mindamellett, hogy igen meleg, egyáltalán nem nehéz. A redingote alkalmazott egyes egyedül ezen ruhákhoz; a derék a legtöbb esetben á la puritaine; egész magasan zárt a torokig, néha kis pelerinnel*; ez nem ér le a derék aljáig; az előszélek a csücsköknél kerekítettek, és részben szétnyílik. [...] 

  Jelenleg a keskeny bársony szalagdísz nagyon használtatik, és úgy gondolom, valószínűleg uralkodó lesz az idényben. [...] 

  A félruha szövetek az áttört ripsz, fényes poult de soie, különféle mintájú pekinek, moiré, skót kockás puplin, különféle csíkozású és mintázott selymek, és a sima kasmír. Az utóbbi általában zöld, vagy a kéknek egy telt árnyalata; az utolsó uralkodó idején bleu de roi volt; most bleu de France. A redingoteket jobban használják, mint az öltözékeket a félruhákhoz. Nagyon kicsi változás történt a készítésükben, de a díszítésük az újdonság szelét kölcsönzi nekik. [...] A derekak általában magasan zártak; az á la Dubarry csak hátul, mivel elöl a kebleknél szögletes alakban nyitott. [...]

  Amíg a félruháknál tartok, meg kell jegyeznem, hogy történt egy változás az esküvőkre használatosoknál, a szertartásos részét értvén. Most vagy a legtúlzóbb egyszerűségűnek kell lennie, vagy szerfelett költségesnek, és az előbbi modor mostanában sok nemesi menyasszony által alkalmazott. [...] Az egyetlen változás a gazdag ruhában annyi, hogy jó sok redingotenek készül. Ez gazdasági kérdés, mert a redingotet utána lehet félruhaként hordani, csak fehér legyen; és a fehér selyem redingotek most nagyon divatosak. Korábban az esküvői ruha nem jelenhetett meg, legalábbis az eredeti alakjában, újra. [...]"

*Pelerin: szélesebb körgallér.