Korabeli ruhák elrendezése: első turnür korszakbeli ruha

Egy nagyon gyönyörű, de ízléses első turnür korszakbeli (1868-'75) társasági öltözék kerül most bemutatásra. Az öltözék 1874 körül készülhetett. Van rajta mindenféle divatos díszítés: masnik, fodrok, amik a legjobban jellemzőek erre az időszakra. Ami lenyűgöző az öltözékben, az az, hogy a Louvre nagyáruház (nem a múzeum, hanem ez vele szemben volt található) konfekció osztályáról került ki, abból a korból, amikor még számított, hogy a "fast fashion" ruhák is igényesen legyenek elkészítve. Link a ruha oldalához még több képpel: Antique gowns



A ruháról:

A ruha szemkápráztatóan egyedi világoskék és arany színjátszó failleből készült, ez egyfajta bordázott, tompa fényű nehéz selyem szövet, ami igen divatos volt akkoriban. Ez az érdekes színkombináció füstös árnyalatot kölcsönöz az öltözéknek, ami még jobban kiemeli a világoskék atlasz díszeket: paszpól, beszegések, szalag csíkok, szövettel behúzott gombok. Az egész öltözék 4 részből áll: derék, masnis öv, tunika és szoknya.

A derék a korszaknak megfelelően magas , zárt nyakú, V alakú kivágást imitáló fodros dísz elrendezéssel. A vállvonal ekkoriban került vissza a helyére és többé már nem ejtett lefelé a felkaron. Az ujjat egy igen széles, 3 soros paszpól csatlakoztatja. Az öv külön része a deréknak, nincs hozzá fércelve. Az öv masnijának a kirojtozott végein látszik a szövet összetétele.

Az ujjak is ugyan olyan pazarul vannak díszítve fodrokkal és szalag csíkkal, mint az öltözék többi része. A fodrok széle selyem ferdepánttal vannak beszegve. A tunikának az előrészére eső oldalvarratokat egy sor paszpól díszíti. A tunikát is fodrok és szalag díszíti.

A szoknya röviden tartott, nem uszályos. Az alját is szép selyem pánt fejezi be. A ruhát beltéri viselésre szánták, az aljon semmilyen szennyeződés nem látszik.

A viselés legmaradandóbb jegyei, a hónalj részen láthatóak, ahol az izzadtság foltot hagyott. Itt látszik, hogy a 3 soros paszpól dísz csak a kívül fut, belül eltűnik a varrások között. Ez így volt kényelmes, hisz dörzsölte volna a hónaljt és a kart, ami hosszú távon igen irritáló lehet.

Belső elrendezések:

A masnis öv külön alkalmazható a derékhoz, végeinél párizsi kapcsokkal záródik.

A derék fehér könnyű selyemmel van bélelve, az egyes részek szegélyei szépen krém színű szalaggal befejezve. A varratokhoz nincs halcsont toldva. Előközépen a szép gombok zárják a derekat. Derék vonalnál egy széles szalag gondoskodik arról, hogy viselés közben stabilan maradjon a ruha. A derék elő- és oldalrészének az alja kis lebbennyel van megtoldva, ezek a szoknya alá vannak betűrve. A bélés ezeken nem megy végig, érdekes még, hogy az oldalrészek drapp vászonnal vannak bélelve.

A tunika csak a díszek vonalában van megborítva organtinnal. A hátsó drapéria egyben tartása végett két megkötő szalag van hozzá toldva.

Az alj sincs teljes egészében bélelve, csupán a díszítések alá esik egy kis fehér vászon bélés, ami nincs alul hozzá varrva a szoknyához, hanem eláll tőle. Felül jobb oldalt egy vászon zseb is van a szoknya részek közé beillesztve. Emellett két oldalról vékony megkötő szalagokkal lehetett szabályozni a derék bőségét. A szoknya hátul záródik kapcsokkal, a nyílás meg van hosszabbítva a szoknyába és szépen beszegve.


A ruha rekreálásához legjobban ezt az 1871-es szoknya alapidomot ajánlom:
A tunikához ezt az 1874-es elrendezést:
A derékhoz pedig ezt az egyszerű 1875-ös mintát és ujjat:


Megjegyzések

Népszerű bejegyzések