Útmutatás a szabósághoz (női) II. rész

A Budapesti Bazár c. nagy sikerű korabeli női divat magazin (a francia "La Saison" után kiadva) 1877-ben több részes szabászati útmutatóval tanította a házi szabás-varrás mesterségére az olvasóit - legnagyobb örömünkre, mert így fennmaradt a korabeli női szabóság minden csínja-bínja. Ezeket a szabászati leckéket mutatom be, több részben, ebben a másodikban a ruha derék készítését folytatom: az elsőben egy sima derék alapja volt megadva és a méretvételezéshez a segítő ábra, a belső elrendezések részletei, ill. két ábra szoknyák készítéséhez, de a szoknyákról bővebben majd legközelebb. 

Budapesti Bazár (a magyar hölgyek divatlapja) 1877. XVIII. évfolyam, 12. szám, Június 15.:
 Mai számunkban, a most divatozó derekak rajzolását, a részek bélésére és kelmére való elhelyezését szabáskor, mutatjuk be e rajzokon. Ezek nagyobbrészt páncél-derekak és princess-tunikák, ezeknek alaprajza lapunk 9.-ik számának utolsó lapján és a rajzíven bemutatott egyenes, hegy nélküli derék; ennek rajzolását adjuk elő mai számunkban, mielőtt azonban azt tennők, mint kijelentettük ott is: hogy egy jó állású ruhaderék rajzolásához, egy helyesen megvett mérték is szükséges. Hogy miképpen kell a mértéket megvenni? Azt lapunk 9.-ik számában, két ábrán, szintén bemutattuk. A mértékvevést cent. mértékkel tesszük, a mértéket jobb kézbe véve, a felső bőséget hónaljt a derék körül vesszük elől a mellen keresztül középrészéig, most a bal kézben tartott mértéket eleresztvén, a megvett egész bőséget összehajtjuk, és felét papírra vagy könyvecskébe feljegyezzük; -most megmérjük a derék alsó bőségét csípő felett egészen körül előrészéig, bal kézből a mértéket eleresztvén, a megvett bőséget összehajtjuk és ismét fele részt írjuk fel; -azaz a centiméteren a bőségek szerint mutató számokat; -most vesszük a hónalj hosszát kar alatt csípőig, és az egész hosszán látható számot jegyezzük fel. Megvesszük még a mellbőséget karhajlástól, karhajlásig, ezen bőségeknek szintén csak fele részét jegyezzük fel; a többi mértékvevés nem oly lényeges, mint t.i. eleje hossza nyaktól csípőig, derék hossza szintén nyaktól csípőig; -azonban még a fő mit mérni kell: az a kar hossza elől a hajlástól egyenesen le a kéz hajlásáig, a szoknya hossza csípőtől egyenesen mérve a földig; -a hossza mértékvevéseknek egész hosszát jegyezzük fel. Ha a mértékek meg vannak véve, átmegyünk a derék rajzolásához; vegyük elő a 9.-ik számhoz mellékelt rajzívet mintának és most vegyünk egy tiszta nagy ív papírt, léniát és rajzónt. Minden derék rajzolásánál először is a hátrész rajzoltatik; -húzunk tehát a papíron balra egy egyenes vonalat végig, és felül e hosszú vonaltól jobbra szintén egyenes vonalat, a szegletet felül jegyezzük A-val, -most az egyenes vonalon A-tól vegyük lefelé a megmért hát hosszát, -jegyezzük E-vel és húzzunk onnan jobbra, keresztbe egy vonalat, mérjünk most E-től felfelé a megvett hónalj hosszát, jegyezzük C-vel, húzzunk jobbra egy vonalat, C-től A-ig mérjük meg a térséget, hajtsuk azt össze négy részre és C-től felfelé e negyedrész magasságot jegyezzük B-vel, -húzzunk jobbra egy vonalat, -ugyanezen negyedrészt A-tól mérjük jobbra, jegyezzük F-el, ez lesz a hátrész nyakkimetszése, -A-tól mérjünk lefelé 2 centimétert és F-től húzzunk odáig egy hajlított vonalat s ezzel megnyertük a hátrésze nyakkimetszését, -most hajtsuk az alsóderék bősége fele részét még egyszer össze s ezen negyedrészt mérjük jobbra, jelezzük K-val, -E-től felfelé mérünk egy cent., jelezzük D-vel, -D-től K-hoz hajlított vonalt húzunk és megnyertük a hátrész szélességét alul, -K-tól mérjük a hónalj hosszát felfelé, jegyezzük I-vel, -az I-től C-ig a felső bőségnek negyedrészét vesszük, abból elmérünk még 4 centimétert és I-től K-hoz a hónalját kissé hajlítva rajzoljuk, -következik a hónalj és váll rajzolása; B-től mérjük a hátrész szélességet, jelezzük H-val, mérünk H-val egyenesen fel 9 cent, jelezzük G-vel, -F-től húzzunk egyenes vonalat G irányába rézsút, -G-től mérünk jobbra a vonalon 5 cent. és onnan H-ig hajlított, H-tól I-ig szintén hajlított vonalkát húzunk, ezzel kinyertük a hónalját, s most a vállvonalt egyenlítjük el G szerint. Végre: hátrésztől elrajzoljuk az oldalrészt, -D-től mérünk jobbra 2 cent. onnan mérünk ismét 1 cent. és H-tól a rajz szerint gömbölydeden vonalakat húzunk. Az itt bemutatott kis rajzokon a hátrészeket több részre felosztva is látjuk, különösen a páncél derekaknál alkalmazhatók azok, s mint többször említők: ha a rövid egyenes derékhoz a hátrészt rajzolni tudjuk, felosztásokat végezhetjük a két rajzok szerint, valamint a lebenyt is - centiméter hosszúság szerint - hozzá rajzolhatjuk. Rajzoljuk most az előrészt következő módon: Húzzunk egy vonalat A-tól egyenesen le, jelezzük felül A-val, -A-tól húzzunk jobbra egy vonalt és mérünk a vonalon 17 centimétert, jelezzük G-vel, -most mérünk A-tól lefelé 7 és fél cent., jelezzük B-vel, -B-től lefelé 13 cent., jelezzük C-vel, -C-től 20 cent. jelezzük F-el, -F-től húzunk jobbra egy vonalat, visszatérvén F-hez, mérünk lefelé 2 cent. jelezzük E-vel, -C-től E-hez hajlított vonalt húzunk E-hez hónaljnak, -most C-től mérjük jobbra a felső bőség fele részét még egyszer összehajlítva, -tehát negyedrészt 5 cent. adván hozzá, jelezzük I-vel, húzzunk a papír egész hosszán vonalt, -B-től ismét vonalt jobbra, -C-től mérjük meg I-ig a szélességet, e szélességből vegyünk el 3 cent. s ezt a szélességet mérjük B-től jobbra, jelezzük H-val, -G-től H-ig nyakkimetszését rajzoljuk hajlítva, -G-től pedig balra, B-től 1 cent. beljebb és lejjebb egyenes vonalt és O szerint elgömbölyítjük, -C-től mérünk jobbra 7 és fél, vagy 8 centimétert és felül a szeglettől két cc-hez a hónalj kivágást onnan gömbölydeden C-hez rajzoljuk. A derék felső részét e szerint megrajzoltuk, J-től mérünk felfelé 1 cent. és 5 cent. mélyen egy éket rajzolunk, melyet csak a bélésen kell bevarrni. Most e mellbevarrásokat osztjuk fel: D-től húzunk jobbra egyenes vonalt, -J-től mérünk lefelé 5 cent. jelezzük K-val, -a mellbőséget a mértéken összehajtjuk három részbe, egy részt 2 cent. hozzá adván mérjük K-tól balra, jelezzük M-el, onnan csupán csak egyharmad részt mérünk, jelezzük N-el, -M és N-től húzunk le egyenes vonalt és a mellbevarrásokat rajzoljuk négy-négy cent. szélességben. Végre összetesszük, illetőleg: összeillesztjük a hátrészt az előrésszel, mértékkel megmérjük az alsó bőséget, s ha a mérték szerinti bőség nem egyeznék a mértékkel, ha bővebb lenne - a részekhez rajzolunk, különösen hónaljt, - ha pedig bő lenne, szintén onnan elrajzolunk annyit, amennyit a mérték igényel. Ezen leírt mód szerint rajzolható mérték szerint mindenféle derék és mindenféle termethez: kövér termethez H-tól fel G-hez 1 cent. többet mérünk, valamint a nyakkimetszéseket is mélyebben rajzoljuk. Ujjak rajzolásával nem untatjuk kedves előfizetőinket, miután mi csaknem minden szabásmintához - melyet papírból kimetszve mellékelünk - adjuk a legdivatosabb ujjak szabását; -azokat mérték szerint át lehet igazítani, bővíteni, szűkíteni, hosszabbítani és rövidíteni. A kis rajzokon bemutatott minták is fenn leírt rendszer szerint rajzolhatók, -páncél derekaknál alul hosszúságnak mérünk 5-6 centimétert, s aki a ruhavarrásban jártas, az könnyen átigazítja és divatosítja a derekakat.
Rajzban divatos gombokat is mutatunk be, melyek Ficher Gusztáv utódai paszomány gyári raktárában megrendelhetők.

Az egyes derék részek rajzolása kiemelve:

Kereken kimetszett derék rajzolása:



Szegletesen kimetszett derék rajzolása:

Útmutatás több részből álló derekak rajzolásához,
Előrészek:
 Hátrészek:

Szűk ujjak rajzolása:

A mintalapon látható még két princess-tunika szabásáttekintése is, ezek leírása a következő:

Rézsent gombolható princess-tunika: Az öltözékek divatos és kedvelt felsői közül mutatunk be e két képen egy csinos princess-tunikát , mely épp úgy fekete - mint színes selyem, vagy gyapjú kelméből készült aljak díszes kiegészítője, olcsóbb minőségű, egy színű gyapjúkelméből pedig a finom ízlésre kellemes hatással lehet. A két képen látható Princess-tunika csíkos, finom gyapjú beige kelméből készült, - a 7. kép a derék előrészét jobbról balra rézsút átgombolva ábrázolja, - a 8. kép pedig hátrész mintáját, mely négy részbe van szabva, a derék hosszától 25 cent. mélyebben ráncokba rendezve, lebenye két nagy dudort képezvén, előrésze széles ráncokba simítva s a dudorok alá felvezetve tüntetik előnkbe. A 7. képen egy öv formájú dísz képezi e csinos felsőöltöny kiegészítőjét, melyre a zseb is alkalmazva van; e dísz öt centiméter széles  kelmeszegélyből áll középrészére összehajtva, melyre a csíkok színéhez hasonló színű színű vastag zsinór két nagy bojttal varratott, a derekon átvezetve, bal részen gyönyörű formában csokrokba rendezve, a zseb reá varrva és a rojtokon végig lefutólag hagyva. A rojt, mely a princess-tunikát díszíti, a csíkok és a kelme alapszínéhez hasonló két színből áll, valamint a szűk ujjak a csíkok színéhez hasonló színű selyemből készültek, csíkos kelme hajtókával.

Nyári öltözék mosókelméből: A két képen látható öltözék készülhet egyforma minőségű kelméből, perkálból, cretonból vagy az alja sima cretonból, a felső princess-tunika csíkos, kockás vagy virágos kelméből. Keller és Zsitvay divatcsarnokában láttunk igen csinos öltözéket közönséges használatra honi kék cretonból. A ruhák alja alul, egy széles és egy keskeny, nagyba csipkézett (cakkozott) fodorral volt bodrozva. Az aljakhoz gyönyörű princess-tunika készült kék alapszínű, honi kelméből, hársfavirág színű keskeny csíkozattal, láttunk egyet fehér csíkozattal és egyet hamuszínű, apró virágzattal, mindegyik a sima kék kelméből többszörösen bodrozva, - a fodrok ismét csíkos kelméből szegélyekkel letűzve; az ujjak a princess-tunikákhoz szintén sima kelméből készülnek. Az öltözékek ily módon kiállítva oly csinosak, hogy utazó, sőt sétaruháknak is használhatók. A nyári toilettek között most azt tapasztaltuk, hogy a honi és indigókék ruhák a vörös-fekete csíkos kelmékből készülteknél kedveltebbek, a kék színű vászon igen szép ruhákra, különösen ecru vagy hársfavirág színű csipkével díszítve, sőt fehér csipkével is díszítik.

Hogy miképpen kell a mértéket megvenni? A mérték vevést cm mértékkel tesszük a mértéket jobb kézbe véve, a felső bőséget hónaljtól a derék körül vesszük elől a mellen keresztül középrészig, most a bal kézben tartott mértéket eleresztvén a megvett egész bőséget összehajtjuk és felét papírra vagy könyvecskébe feljegyezzük; most megmérjük a derék alsóbőségét csípő felett, egészen körül előrészéig, balkézből a mértéket eleresztvén a megvett bőséget összehajtjuk és ismét felerészt írjuk fel; most vesszük a hónalj hosszát kar alatt csípőig és az egész hosszán látható számot jegyezzük fel. Megvesszük még a mellbőséget karhajlástól karhajlásig, ezen bőségnek szintén csak felerészét jegyezzük fel; a többi mértékvevés nem oly lényeges, mint tudni illik elejehossza nyaktól csípőig, derék hossza szintén nyaktól csípőig - azonban még a fő amit mérni kell, az a kar hossza elől a hajlástól egyenesen le a kéz hajlásáig, a szoknyahossza csípőtől egyenesen mérve a földig - a hossza mértékvevéseknek az egész hosszát jegyezzük fel. Ha a mérték meg van véve átmegyünk a derék rajzolásához; minden derék rajzolásánál előszöris a hátrész rajzoltatik:
-Huzzunk tehát a papíron balra egy egyenes vonalat végig és felül e hosszú vonaltól jobbra szintén egyenes vonalat, a szegletet felül jegyezzük A-val
-Most az egyenes vonalon A-tól vegyük lefelé a megmért hát hosszát
-Jegyezzük E-vel és huzzunk onnan jobbra keresztbe egy vonalat, mérjük most E-től felfelé a megvett hónalj hosszát, jegyezzük C-vel, huzzunk jobbra egy vonalat, C-től A-ig mérjük meg a térséget, hajtsuk azt össze négy részre és C-től felfelé e negyedrész magasságot jegyezzük B-vel
-Huzzunk jobbra egy vonalat
-Ugyanezen negyedrészt A-tól mérjük jobbra, jegyezzük F-fel, ez lesz a hátrész nyakkimetszése
-A-tól mérjünk lefelé 2 cm-t és F-től huzzunk odáig egy hajlított vonalat s ezzel megnyertük a hátrész nyakkimetszését
-Most hajtsuk az alsóderék bősége felerészét mégegyszer össze s ezen negyedrésztől mérjünk jobbra, jegyezzük K-val
-E-től felfelé mérünk egy cm-t, jelezzük D-vel
-D-től K-hoz hajlított vanalat huzunk és megnyertük a hátrész szélességét alul
-K-tól mérjük a hónalj hosszát felfelé, jelezzük I-vel
-Az I-től C-ig a felsőbőségnek negyedrészét vesszük, abból elmérünk még 4 cm-t és I-től K-hoz a hónalját kissé hajlítva rajzoljuk
-Következik a hónalj és váll rajzolása; B-től mérjük a hátrész szélességét, jelezzük H-val, mérünk H-tól egyenesen fel 9 cm-t, jelezzük G-vel
-F-től huzzunk egyenes vonalat G irányába rézsút
-G-től mérünk jobbra a vonalon 5 cm-t és onnan H-ig hajlított, H-tól I-ig szintén hajlított vonalat húzunk, ezzel kinyertük a hónaljt s most a vállvonalt egyenlítjük el G szerint.
Végre, hátrésztől elrajzoljuk az oldalrészt:
-D-től mérünk jobbra 2 cm-t onnan mérünk ismét 1 cm-t és H-tól a rajz szerint gömbölydeden vonalakat huzunk.
Az itt bemutatott kis rajzokon a hátrészeket több részre felosztva is látjuk, különösen a páncélderekaknál alkalmazhatóak azok s mint többször említettük, ha a rövid egyenes derékhoz a hátrészt rajzolni tudjuk a felosztásokat végezhetjük a két rajz szerint, valamint a lebbenyt is - centiméter hosszúság szerint - hozzá rajzolhatjuk.
Rajzoljuk most az előrészt a következő módon:
-Huzzunk egy vonalat A-tól egyenesen le, jelezzük felül A-val
-A-tól huzzunk jobbra egy vonalat és mérjünk a vonalon 17 cm-t, jelezzük G-vel
-Most mérünk A-tól lefelé 71/2 cm-t, jelezzük B-vel
-B-től lefelé 13 cm-t, jelezzük C-vel
-C-től 20 cm-t, jelezzük F-fel
-F-től huzzunk jobbra egy vonalat, visszatérvén F-hez mérünk lefelé 2 cm-t, jelezzük E-vel
-C-től E-hez hajlított vonalat huzunk E-hez hónaljnak
-Most C-től mérjük jobbra a felső bőség felerészét mégegyszer összehajtva
-Tehát negyedrészt 5 cm-t adván hozzá, jelezzük I-vel, huzzunk a papír egész hosszán vonalat
-B-től ismét vonalat jobbra
-C-től mérjük meg I-ig a szélességet, e szélességből vegyünk el 3 cm-t s ezt a szélességet mérjük B-től jobbra, jelezzük H-val
-G-től H-ig nyakkimetszést rajzolunk hajlítva
-G-től pedig balra, B-től 1 cm-el beljebb és lejebb egyenes vonalat és 0 szerint gömbölyítjük
-C-től mérünk jobbra 71/2 vagy 8 cm-t és szeglettől 2 cm-hez a hónaljkivágást onnan gömbölydeden C-hez rajzoljuk
-A derék felsőrészét eszerint megrajzoltuk, J-től mérünk felfelé 1cm-t és 5 cm mélyen egy éket rajzolunk, melyet csak a bélésen kell bevarrni
Most a mellbevarrásokat osztjuk fel:
-D-től huzunk jobbra egyenes vonalt
-J-től mérünk lefelé 5 cm-t, jelezzük K-val
-A mellbőséget a mértéken összehajtjuk három részbe, egy részt 2 cm-t hozzáadva mérjük K-tól balra, jelezzük M-mel, onnan csupán csak egyharmadrészt mérünk, jelezzük N-nel
-M-től és N-től huzzunk le egyenes vonalat és a mellbevarrásokat rajzoljuk 4-4 cm szélességben
Végre összetesszük, illetőleg összeillesztjük a hátrészt az előrésszel, mértékkel megmérjük az alsó bőséget s ha a mérték szerinti bőség nem egyezne a mértékkel, ha szűkebb lenne - a részekhez rajzolunk, különösen hónaljt - ha pedig bő lenne, szintén onnan elrajzolunk annyit, amennyit a mérték igényel. Ezen leírt mód szerint rajzolható mérték szerint mindenféle derék és mindenféle termethez, kövér termethez H-tól fel G-hez 1 cm-el többet mérünk, valamint a nyakkimetszéseket is mélyebben rajzoljuk. Páncélderekaknál alul hosszúságnak mérünk 5-6 cm-t.


Olvass tovább: http://welcome-to-the-plastic-age.webnode.hu/news/utmutatas-a-szabashoz-1877-directions-for-tailoring-1877/
Hogy miképpen kell a mértéket megvenni? A mérték vevést cm mértékkel tesszük a mértéket jobb kézbe véve, a felső bőséget hónaljtól a derék körül vesszük elől a mellen keresztül középrészig, most a bal kézben tartott mértéket eleresztvén a megvett egész bőséget összehajtjuk és felét papírra vagy könyvecskébe feljegyezzük; most megmérjük a derék alsóbőségét csípő felett, egészen körül előrészéig, balkézből a mértéket eleresztvén a megvett bőséget összehajtjuk és ismét felerészt írjuk fel; most vesszük a hónalj hosszát kar alatt csípőig és az egész hosszán látható számot jegyezzük fel. Megvesszük még a mellbőséget karhajlástól karhajlásig, ezen bőségnek szintén csak felerészét jegyezzük fel; a többi mértékvevés nem oly lényeges, mint tudni illik elejehossza nyaktól csípőig, derék hossza szintén nyaktól csípőig - azonban még a fő amit mérni kell, az a kar hossza elől a hajlástól egyenesen le a kéz hajlásáig, a szoknyahossza csípőtől egyenesen mérve a földig - a hossza mértékvevéseknek az egész hosszát jegyezzük fel. Ha a mérték meg van véve átmegyünk a derék rajzolásához; minden derék rajzolásánál előszöris a hátrész rajzoltatik:
-Huzzunk tehát a papíron balra egy egyenes vonalat végig és felül e hosszú vonaltól jobbra szintén egyenes vonalat, a szegletet felül jegyezzük A-val
-Most az egyenes vonalon A-tól vegyük lefelé a megmért hát hosszát
-Jegyezzük E-vel és huzzunk onnan jobbra keresztbe egy vonalat, mérjük most E-től felfelé a megvett hónalj hosszát, jegyezzük C-vel, huzzunk jobbra egy vonalat, C-től A-ig mérjük meg a térséget, hajtsuk azt össze négy részre és C-től felfelé e negyedrész magasságot jegyezzük B-vel
-Huzzunk jobbra egy vonalat
-Ugyanezen negyedrészt A-tól mérjük jobbra, jegyezzük F-fel, ez lesz a hátrész nyakkimetszése
-A-tól mérjünk lefelé 2 cm-t és F-től huzzunk odáig egy hajlított vonalat s ezzel megnyertük a hátrész nyakkimetszését
-Most hajtsuk az alsóderék bősége felerészét mégegyszer össze s ezen negyedrésztől mérjünk jobbra, jegyezzük K-val
-E-től felfelé mérünk egy cm-t, jelezzük D-vel
-D-től K-hoz hajlított vanalat huzunk és megnyertük a hátrész szélességét alul
-K-tól mérjük a hónalj hosszát felfelé, jelezzük I-vel
-Az I-től C-ig a felsőbőségnek negyedrészét vesszük, abból elmérünk még 4 cm-t és I-től K-hoz a hónalját kissé hajlítva rajzoljuk
-Következik a hónalj és váll rajzolása; B-től mérjük a hátrész szélességét, jelezzük H-val, mérünk H-tól egyenesen fel 9 cm-t, jelezzük G-vel
-F-től huzzunk egyenes vonalat G irányába rézsút
-G-től mérünk jobbra a vonalon 5 cm-t és onnan H-ig hajlított, H-tól I-ig szintén hajlított vonalat húzunk, ezzel kinyertük a hónaljt s most a vállvonalt egyenlítjük el G szerint.
Végre, hátrésztől elrajzoljuk az oldalrészt:
-D-től mérünk jobbra 2 cm-t onnan mérünk ismét 1 cm-t és H-tól a rajz szerint gömbölydeden vonalakat huzunk.
Az itt bemutatott kis rajzokon a hátrészeket több részre felosztva is látjuk, különösen a páncélderekaknál alkalmazhatóak azok s mint többször említettük, ha a rövid egyenes derékhoz a hátrészt rajzolni tudjuk a felosztásokat végezhetjük a két rajz szerint, valamint a lebbenyt is - centiméter hosszúság szerint - hozzá rajzolhatjuk.
Rajzoljuk most az előrészt a következő módon:
-Huzzunk egy vonalat A-tól egyenesen le, jelezzük felül A-val
-A-tól huzzunk jobbra egy vonalat és mérjünk a vonalon 17 cm-t, jelezzük G-vel
-Most mérünk A-tól lefelé 71/2 cm-t, jelezzük B-vel
-B-től lefelé 13 cm-t, jelezzük C-vel
-C-től 20 cm-t, jelezzük F-fel
-F-től huzzunk jobbra egy vonalat, visszatérvén F-hez mérünk lefelé 2 cm-t, jelezzük E-vel
-C-től E-hez hajlított vonalat huzunk E-hez hónaljnak
-Most C-től mérjük jobbra a felső bőség felerészét mégegyszer összehajtva
-Tehát negyedrészt 5 cm-t adván hozzá, jelezzük I-vel, huzzunk a papír egész hosszán vonalat
-B-től ismét vonalat jobbra
-C-től mérjük meg I-ig a szélességet, e szélességből vegyünk el 3 cm-t s ezt a szélességet mérjük B-től jobbra, jelezzük H-val
-G-től H-ig nyakkimetszést rajzolunk hajlítva
-G-től pedig balra, B-től 1 cm-el beljebb és lejebb egyenes vonalat és 0 szerint gömbölyítjük
-C-től mérünk jobbra 71/2 vagy 8 cm-t és szeglettől 2 cm-hez a hónaljkivágást onnan gömbölydeden C-hez rajzoljuk
-A derék felsőrészét eszerint megrajzoltuk, J-től mérünk felfelé 1cm-t és 5 cm mélyen egy éket rajzolunk, melyet csak a bélésen kell bevarrni
Most a mellbevarrásokat osztjuk fel:
-D-től huzunk jobbra egyenes vonalt
-J-től mérünk lefelé 5 cm-t, jelezzük K-val
-A mellbőséget a mértéken összehajtjuk három részbe, egy részt 2 cm-t hozzáadva mérjük K-tól balra, jelezzük M-mel, onnan csupán csak egyharmadrészt mérünk, jelezzük N-nel
-M-től és N-től huzzunk le egyenes vonalat és a mellbevarrásokat rajzoljuk 4-4 cm szélességben
Végre összetesszük, illetőleg összeillesztjük a hátrészt az előrésszel, mértékkel megmérjük az alsó bőséget s ha a mérték szerinti bőség nem egyezne a mértékkel, ha szűkebb lenne - a részekhez rajzolunk, különösen hónaljt - ha pedig bő lenne, szintén onnan elrajzolunk annyit, amennyit a mérték igényel. Ezen leírt mód szerint rajzolható mérték szerint mindenféle derék és mindenféle termethez, kövér termethez H-tól fel G-hez 1 cm-el többet mérünk, valamint a nyakkimetszéseket is mélyebben rajzoljuk. Páncélderekaknál alul hosszúságnak mérünk 5-6 cm-t.


Olvass tovább: http://welcome-to-the-plastic-age.webnode.hu/news/utmutatas-a-szabashoz-1877-directions-for-tailoring-1877/

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések