Útmutatás a szabósághoz (női) I. rész

  A Budapesti Bazár c. nagy sikerű korabeli női divat magazin (a francia "La Saison" után kiadva) 1877-ben több részes szabászati útmutatóval tanította a házi szabás-varrás mesterségére az olvasóit - legnagyobb örömünkre, mert így fennmaradt a korabeli női szabóság minden csínja-bínja. Ezeket a szabászati leckéket mutatom be, több részben, ebben az elsőben a sorozat első két részét érintem: az elsőben egy sima derék alapja van megadva és a méretvételezéshez a segítő ábra, ill. két ábra szoknyák készítéséhez. Ezekhez a hosszabb leírás sajnos hiányzik, te a további leckék mindezt pótolni fogják  a részletes leírásokkal!

Útmutatás a szabósághoz II. rész
Útmutatás a szabósághoz III. rész

Budapesti Bazár (a magyar hölgyek divatlapja) 1877. XVIII. évfolyam, 9. szám, Május 1.:

 "2. és 3. Ruhaaljak szabásmintája. E két kép kerek ruhaaljak szabásmintáját ábrázolja 60 és 90 cent. széles kelméből. A szélek hossza és bősége a megjelölt cent. nagyság szerint szabhatók."

A szoknya minták kiemelve


  "Az utolsó lapon - mint a mellékelt rajzíven olvashatják kedves előfizetőink - a női-ruha szabásnak rajzát, a mérték vevést mutatjuk be 65. és 66. képen. A leckének és rajzolásnak bővebb magyarázatát szintén a rajzíven olvashatják kedves előfizetőink. Aki a szabóságot megtanulta, az a rajzon könnyen kiismeri magát és a rajzot, saját mértéke szerint, utánozhatja."

A derék és ujj mintái kiemelve




Budapesti Bazár (a magyar hölgyek divatlapja) 1877. XVIII. évfolyam, 10. szám, Május 15.:

 "51-től 60-ig a ruhaderekak szabását és összeillesztését ábrázoljuk. Lapunk múlt számában, egy hegy nélküli derék és szűk ujj formáit mutattuk be rajzban, s egyszersmind említők, miszerint minden minőségű s formájú ruhaderék alaprajzát, ujjak formáját ezek képezik; ha egy jó formájú, hegy nélküli derekat rajzolhatunk - melynek miképpeni  rajzolását jövő számunkban magyarázzuk - átalakíthatjuk azt páncélderéknak, vért-deréknak, sőt hegy nélküli derék után felöltőt is rajzolhatunk a bőség és a hosszasság hozzáadásával. A szűk ujjat szintén átalakíthatjuk, divatosíthatjuk - felül a formája mindig megmarad, csupán a könyöktől lejjebb rajzoljuk vagy szabjuk bőre, félbőre vagy divatos formára alakítjuk.

 Mai számunkban bemutatott rajzokon látható a derekak hosszabbítása, melyek tetszés szerint hosszabbra vagy rövidebbre rajzoltatnak; magas termethez páncélderék hossza lehet csípőtől lefelé 15 cent.,
- alacsony termethez 10 cent.

  A rajzok azt is mutatják: miképpen kell szabáskor a derék részeket bélésre elhelyezni; az 53. számmal jelöltrajzon pedig azt látjuk: mennyit kell szabáskor a részek mellett bevarrásra hagyni.

  Egy deréknak jó állása, sokat függ annak kiszabásától is, a csípőre simuló lebeny részeknél a bélést rézsenten kell kiszabni, míg felül a derékban a vásznat szál szerint hosszába, egyenesen vesszük; a részeknek vászonra való elhelyezését 51. és 52. számmal jelölt rajzok tüntetik előnkbe. A vászon egyenes szálait, az egyenes rajzolt három nyíl jelzi, a vászonra tehát szabáskor a részeket akkép helyezzük el, mint a rajzokon egyenes nyilak mellett elhelyezve látjuk, azaz felül egyenesen, alul pedig két centiméterrel a vonaltól beljebb úgy, hogy a szálak a vászonban a G és E nyíl szerint essenek, valamint az oldalrészét és hátrészét is akkép és kiszabáskor ne feledjük, hogy bevarrásra mindenütt két centimétert hagyjunk, a minta mellett azonban jelzővel a vásznat megjelezzük, valamint a mellbevarrásokat is.

  A derékbélés szerint szabjuk a kelmét is; mielőtt azonban a derekat összeállítanánk, a kelmét bélésre férceljük, és a jelzésen fehér pamuttal körülférceljük, mint az 55. képen látható, ami igen könnyíti a részek összeállítását, mellékek bevarrásait, miután a szálak szerint férceljük egyik részt a másik, a derekat végre összeállítjuk és belül akkép munkáljuk mint azt az 56. kép mutatja, mely a deréknak fele részét ábrázolja, akkép varrjuk össze a derék másik részét is. A többi apróbb rajz: halhéj helyek varrását, kapcsok felvarrását, gomblyukak kivarrását stb. mutatják."

Az egyes minták kiemelve






Megjegyzések

Népszerű bejegyzések