Segítség és tippek balayeuse készítéséhez

  Essünk neki és menjünk sorra, lessünk be a szoknyák alá!

A felemelem a szoknyád és benézek alá most teljesen új értelmet nyer!

Mi is az a balayeuse?

  Franciául uszályt, utcaseprőt és modernebb használatban porszívót is jelent (ejtsd: belijüz). Korabeli értelemben a szoknyák aljához fércelt, gombolt vagy zsinórkákkal felkötött alsószoknya fodor, lényegében mintha a díszes szegélyt levágták volna az alsószoknyákról. Korabeli magyar elnevezése szerint lehetett uszály fodor, alsószoknya fodor, porfogó; de a legelterjedtebb az elegáns francia elnevezése volt a szókörnyezetben.

  Korai használatáról már a Der Bazar 1858-as alsóneműkkel foglalkozó számában találkozhatunk, ahol a reklámozott akkori nagy kereskedőnél a szoknyák alapbőségének megfelelő hosszúságú csíkban lehetett kapni, kilyukasztott felső szegéllyel ami által zsinórkákkal lehetett a szoknyához kötni.

  Ám nem igazán vált elterjedtté csak az 1870-es évektől. Ennek a változásnak az oka az uszályos szoknyák divatossá válása volt, és az hogy egy alsószoknyánál többet már nem viseltek a hölgyek, viszont a szép kivillanó trimmingre igényt tartottak. Divatosságát egészen a századelőig megőrizte változó formában.

Mikor hordjunk balayeuset?

  Elegánsabb utcai ruhákhoz mindenképp, főleg ha uszályos is és nem akarunk vacakolni egy egész nagy darab alsószoknya tisztításával! Estélyi ruhákhoz, amiknek kell az a kis plusz, ami fokozza az eleganciát.

  Kivételt képeznek az 1880-as évektől egyre divatosabbá váló angol ruhák, amik minden díszítést nélkülöztek, még a zsinórozást is, ezekhez még a porfogót is alkalmatlannak tartották. Az angol ruhát egyszerű nappali otthoni és séta ruhának használták, illetve úti öltözéknek is.

Kis balayeuse történelem

  Gyors áttekintésként pár szó arról, hogy melyik évtizedben milyen divatos porfogó került a szoknya alá:

  1850-'60-as évek:

Az alsószoknya szegély fodros díszére emlékeztető hosszú csík, sima fehér szövetből. Ám mivel még mindig több alsószoknyát viseltek, ezért el is hagyható.

1867 körüli menyasszonyi ruha leheletfinom alsószoknya fodorral.

  1870-es évek:

Ekkor vált igazán elterjedtté, szóval majdnem minden ruhához használták! Anyaga továbbra is a könnyű alsószoknya szövet, muszlin és mull a leglágyabbak közül és egyre gyakrabban a szép csipkeszegély is rákerült. A legkedveltebb a plisszirozott csík volt, de az uszálynál a kifodrozott is dívott, hisz emelte az alkalmi ruha ünnepélyességét.

1873 körüli társasági ruha egy sor rakott muszlin balayeusel.

1874 körüli séta ruha rakott muszlin balayeusel.

1875 körüli társas öltözék sima vékony vászon porfogóval.

1877 körüli társasági ruha alja egy sor sima muszlin vagy mull plisszével.

  1880-as évek:
A fehér szín kiment a divatból, és helyette a ruha színével megegyező balayeuse jött divatba. Bár világos ruhákhoz továbbra is a fehér maradt a legdivatosabb, sötétekhez - főleg a sétaruhákhoz - feketét ajánlottak. Továbbra is plisszé alakban, csipkével díszítve.

1880 körüli díszruha csipkés muszlin balayeusel.

1885 körüli esküvői ruhának a szép berendezése.

1888 körüli estélyi ruha dús csipke porfogóval az uszályon.

  1890-es évek:
Megváltozott a ruhák bélése és pamut csiszolt vásznak helyett bélésselyemmel egészítették ki. Ezután a bélésselyemből készült a porfogó is, leggyakrabban kicsipkézettre vágott szélekkel és dús rüssbe szedve. A külön csipke toldalék kiment a divatból.

1895 körüli díszruha rüssbe szedett balayeusel.

1897 körüli társasági öltözék bélésselyem porfogóval.

1892 körüli társasági ruha krém bélésselyem csipkézett szélű balayeusel.

1898 körüli öltözék két sor kicsipkézett porfogóval.

  1900-as évek:
A rüssbe szedett bélésselyem mellett a plisszé is visszatért, sokszor egészítették ki egy habos chiffon réteggel, hogy a bokánál szétterülő aljat éteribbé tegye. A balayeuse az 1910-es években ment ki a divatból a bokáig érő, szűk szoknyák elterjedése nyomán, hisz ezekhez már nem volt szükség porfogóra. Az uszályos menyasszonyi ruhák alját egy finom chiffon rüss réteg keretezte megszokásból.

1901 körüli társas öltözék a szoknya szövete és a külön varrt bélés közé rakott bélésselyemből balayeusel.

1902 körüli séta ruha szoknyája és a plisszirozott bélése között habos chiffon réteggel.

1905 körüli báli ruha rakott porfogóval.

1908-as estélyi ruha fodros porfogóval.

1908 körüli menyasszonyi ruha külön szabott bélésselyem aljjal és azon a szövetből széles plissé balayeusel.

1908 körüli fogadási öltözék fodros bélésselyem és habos chiffon porfogókkal.

1910 körüli eklektikus öltözék kifodrozott balayeusel.

1912 körüli estélyi ruha a bélésen keskeny rüssel.

1912 körüli estélyi ruha chiffon porfogóval. Ennél és az előző ruháknál inkább már csak díszítő elem, semmint valódi funkcionális berendezés.

Hogyan készítsük?

  A legegyszerűbb a fodorba, rüssbe szedett hosszú csík, vagy a végig plisszébe levasalt fajta. Ekkor csak le kell mérni az alj alapbőségét és ahhoz kiszámolni a kelme igényt. A szép dús rüsshöz és plisszéhez is háromszoros szorzót kell használni.

  Ha csipkével akarjuk díszíteni, akkor nagyon könnyű fajtát válasszunk, ne legyen elasztikus, de mutatósak a műszálas légcsipkék is ehhez. A sima pamut csipkék általában túl drabális kötésűek és nehézkesek. Ha pedig valaki talál több méter vintázs pamut vagy selyem csipkét inkább a felsőruha díszítéséhez használja fel, mert értelmetlen és törékeny dísze lenne egy ilyen túlhasznált részén a ruhának!

  Magához a balayeusehez a már említett légkönnyű szöveteket alkalmazzuk, ahogy a képeken is látszik: muszlin, mull, organtin, chiffon, puplin vagy batiszt, és bélésselyem. Sose vegyünk hozzá sima vásznakat, kartont!

  Ha azt akarjuk, hogy szépen álljon, főleg a szélesebb rakott porfogóknál, akkor érdemes egy kis fércelő öltéssel rögzíteni kb. 20 cm-es közökben a szoknya aljához a balayeuse alját is.

1895 körüli ruha balayeuse szabályos közönként lefércelve a csipkénél is a szoknya felhajtásához

  A szép uszályos ruhákhoz a legjobb ha az egész uszályt fedő balayeuset készítünk. 

Budapesti Bazár 1877: felgombolható uszályfodor mintája, a szoknya kifordítva van, a díszített rész mutasson kifelé és a sima fonák oldala legyen a föld felé.

Budapesti Bazár 1878: muszlin alátűzendő szoknya, az előrésze sima, hogy a szoknyák testhez simulását ne gátolja és csak a hátsó része rakott.

Budapesti Bazár 1880: szoknyába kapcsolható szoknyarész, elöl sima résszel és fodros uszályrésszel.

Budapesti Bazár 1880: uszályos díszruha dús balayeusel.

Mody Paryzkie 1880: Hangverseny öltözék, az uszály mintája mutatja a belső oldalra felfércelendő dús muszlin plisszé sorok elrendezését.


Magyar Bazár 1889: felgombolható uszály csipke rüssel mint porfogó.

Példák a sima plisszé, fodor vagy rüss használatára:

Budapesti Bazár 1880: rövid szoknya díszes porfogóval.

Magyar Bazár 1897: szoknya belseje két sor rüss balayeusel.

De Gracieuse 1905: szoknya belseje plisszirozott porfogóval.

Le Moniteur De La Mode 1908: magasan megülő balayeuse, porfogás helyett ennek inkább a szoknya sziluettjének a kidobása volt a célja.

  Habár rengeteg ruhához nem készítettek balayeuset, de mindenképp fokozza egy szépen álló alj sziluettjét és korhűségét. A jól kikeményített alsószoknyákkal is el lehet érni ezt a hatást, de mivel ezek nem értek a láb körül földig, csak bokáig, a szoknya alját nem védik.

  Kellemes inspirálódást kívánok mindenkinek a porfogó készítéséhez!