Segítség és tippek viktoriánus kalap készítéséhez

 Korai viktoriánus, azaz 19. század közepére eső kalapot készíteni nem is olyan nagy feladat és nehézség, mint hinnénk. Egy modern szalmakalap is már tökéletes alap, fél nap alatt meg is oldható az átalakítás és a díszítés, így a régi nyári strandkalapot nem kell kidobni, csak felcicomázni, hurrá!!!
Aki szeretné kipróbálni a drótvázból álló kalapok készítését, annak nagyban fog segíteni a Beauty from ashes drótváz kalap készítése lépésről lépésre.

Reformkori kalapidom

 Nos akkor haladjunk sorba és kezdjük Viktória királynő uralkodásának az első évtizedével, ami nálunk a legszebb reformkorra esett a szabadságharccal bezárólag: az 1838-'48 közötti évtized.
Ebben az időszakban a női kalapok formailag leszelidültek, a tető egybeolvadt a karimával és lényegében egy merevebb csuklyának látszott, semmint valódi tetős-karimás kalapnak. A fejet oldalról a kinyúló karima tökéletesen takarta, de legalább ugyanennyire tökéletes árnyékolást is nyújtott! Pápá napsugarak!
 A jó hír, hogy nem csak régi szalmakalapokat lehet így átalakítani, hanem papírkarton vagy kalap buckram vázra maradék szövetek is elhasználhatóak! Téli kalapokhoz bársony, plüss és sűrűbb selymek, átmeneti kalapokhoz sima selymek, díszesebbekhez akár brokátok vagy damasztok is, nyárra pedig a könnyű fátyolszövetek szépen beráncolva sűrű kis dudorokba feldolgozhatóak.
A kalap színe mindig eltérő legyen a ruhától, erre viszont fontos odafigyelni! Ahogy arra is, hogy a kalap két oldalának a díszítése eltérhet, pl. az egyik oldalon toll vagy virágág van, a másikon pedig szép szalagdísz. Maradék csipkével is lehet díszíteni.
 A kalap kötszalagja hosszú libbenő végű legyen, vagy áll alatt, vagy pedig féloldalt apró masniban, vagy sima csomóban megkötve. Fontos, hogy áll alatt a karima ne érjen össze, hanem kissé elálló maradjon, még megkötve is!
 A tarkót oldalt és hátul az ún. "bavolet", fodros szövetfüggöny fedte, de szalma kalapokon szalmából is alkalmazták. A nyakat viszont ne takarjuk el ezzel, rövid legyen.
 A karima belsejébe is helyezhető dísz, ez esetben az orca környékén legyen hangsúlyosabb és a fejtető felé keskenyedő mértékű, sőt az évtized végére a fejtetőn el is hagyható. Állhat akár egy szép csipkefodorból, főkötőt imitálva.
Divatos kalapformák és inspirációk 1838-tól 1848-ig.

Amikre szükséged lesz:
-kartonpapír
-kalapos drót, vagy könnyen hajlítható de formatartó barkácsdrót
-ragasztószalag
-olló, dróthajlító szerszám, drótvágó
-toll, ceruza vagy filc
-buckram szövet, béléshez és külső borításhoz anyagok, kalapos szalma fonat, díszítéshez tetszőleges anyagok, stb.

 1. lépés: rajzoljuk fel kartonpapírra a kalapformát, a tető hossza és nagysága az adott év függvényében lehet változó, érdemes inkább nagyobbra rajzolni, fejre próbálni, hogy mennyire takar és levágni belőle tetszés szerint, szintúgy eljárni az áll alá lelógó karimacsúccsal is.

 2. lépés: ragasszuk össze a rövid egyenes szélét a kalap idomnak, ragasszuk hozzá a tetőkörcikket is majd próbáljuk fel: teszteljük, hogy a méret megfelelő lesz-e. Itt érdemes úgy kontyba fogni a hajat, ahogy majd viselni akarjuk, mert más lesz a kalap tartása, sohase kibontott hajra próbáljuk! Jelöljük be tollal vagy filccel az átalakításra váró területeket. Addig teszteljük, amíg megfelelő alakot nem kapunk, ha kell több papírmintát is készíthetünk.

 3. lépés: a megfelelő méretűre alakított mintát aztán vigyük fel végleges formájában egy másik kartonpapírra, kivágás után a drótot hajlítgassuk és ragasszuk fel a karima szélére és a hátsó körtető köré is. Itt eltérhet a munkafázis, mert ha van kalap buckram szövet, akkor arra is fel lehet vinni a végső mintát, abból kivágni, majd ugyanúgy dróttal rögzíteni a szegélyeket, mint a kartonnál. Szintúgy aki szeretne vele kísérletezni, vagy megtudja csinálni a minta alapján szalmából is fonhatja a minta körvonalára kalapját.

 4. lépés: a papírvázat teljes egészében vonjuk be ragasztószalaggal, ezáltal vízálló lesz. Itt szintén, ha kalap buckramból készítjük, akkor nem kell bevonni ragasztószalaggal, mert a buckram vízálló önmagában, ezt egyből lehet szövettel bevonni. Ha pedig szalma, akkor is egyből a díszítés részre lehet ugrani.

 5. lépés: a javított minta alapján vágjuk ki a szövetünkből a külső és bélés rétegeket, a körtetőre a kis fedőrészt, stb. és varrjuk össze, majd húzzuk rá a vázra, férceljük rá ahol szükséges. Legvégül díszítsük tetszés szerint és élvezzük a szép új kalapunkat :)

Linkek:
Kartonkalap váz készítése
Kalapminta készítése

1850-es évekbeli kalapidom és készítése

  A következő évtizedben a kalap formája gyökeresen megváltozott, 1849-től kezdve az arcot oldalról takaró hosszú karima fokozatosan egyre hátrébb kúszott, a nyakra lelógó karimanyúlvány pedig eltűnt, helyette kör alakban áll alatt bezáró lett a forma. És itt a szép kör alakon van a hangsúly, ami egy nyári szalmakalap átalakításával is könnyedén és gyorsan elérhető, de a fenti karton mintára is megalkotható.
  A kalap fő vonása ezek után, hogy ugyanúgy nincs teteje, henger alakban fogja körbe a fejet, hátul is gömbölyded alakú. Érdekessége még, hogy az évtized vége felé már egészen a homlokon hátul, sőt a fejtető közepe felé húzódott vissza ez a karima.
  A felhasznált szövetek nem változtak, ugyanúgy bármilyen maradék elhasználható, ahogy az az esztétikai elem is érintetlen, hogy a kalap színe eltért a ruhától. A díszítés viszont a kalap két oldalán összhangzó, felül pedig nincs semmi, vagy ha átnyúló a dísz akkor laposan, kis mértékben elhelyezve.
  A kötszalag áll alatt középen, nagyobb masni méretben volt megkötve, a karima széleit összehúzva. Szintúgy az évtized végére ez a kötszalag nagyon széles szalagból lett készítve, és mindig egyre hosszabban lelógó, lebegő végekkel. 
  A karima belül dúsan díszített kör alakban egyenletesen elhelyezve állhat dúsan ráncolt csipkéből, dudorozott fátyolszövetből, kisebb szalagcsokrokból vagy kisebb fejű virágokból is. A virágokat csipkével, vagy a fátyolszövet dudorkákkal szívesen keverték.
  A tarkóra szépen ráncolt bavolet továbbra is nélkülözhetetlen tartozéka a kalap aljának, az évtized végére már a nyakon lenyúlva.
Divatos kalapformák és inspirációk az '50-es évekből.

Amire szükséged lesz:
-keskenyebb karimájú sima szalmakalap, lehetőleg olyan, aminek gömbölyű a tetőszerkezete
-szövet tetszés szerint bevonáshoz, béléshez, díszítéshez, stb.
-olló, toll vagy filc
-gőzölős vasaló

 1. lépés: a kalapon belülről filccel jelöld be, hogy hátul a tarkónál mekkora mértékben kell kivágni egy kis harang alakú részecskét, úgy, hogy ne egészen a tetőig legyen felvágva, hanem maradjon meg egy pár centis rész. Érdemes kisebb mérettel kezdeni, hogy próba után lehessen tágítani!

 2. lépés: gőzös vasalóval simítsd le a karimát belülről. Ha esetleg a karima nagyon kinyúlna, és fejtetőn megülőst szeretnél próba alapján itt tudod azt is vissza vágogatni, szintén mindig kisebb mértékben haladva, vagy a kalapon bejelölve a kívánt idomot.

 3. lépés: ha simán szalmának hagyod a kalapot, akkor pánttal szegd be a vágott széleket, díszítsd tetszés szerint. Ha szövettel szeretnéd bevonni, akkor a kalap méretéhez és idomához viszonyítva vágd ki az anyagodat, varrd össze és húzd rá a kalapra, vagy pedig férceld hozzá. A felvarrásban sokat segít a tető és karima szögletesebb illesztéseinél a hajlított kárpitostű használata, a hagyományos simával szemben. Gyors és csaló megoldás a ragasztópisztolyozás is, de ugyanúgy jól működik és kívülről semmi se látszik. Végül ezt is díszítsd ízlés szerint. Élvezd a csudiszép új korhű kalapodat :)

Link:

1860-as évekbeli kalap alakja és készítése

  Egyfelől nagyon könnyű ekkori kalapot készíteni, hisz a fenti mintára csupán a karimával kell játszani. Amiben különbözik a '60-as évekbeli kalap az előbbi évtizedétől, az az, hogy a karima füleknél a fejhez simult, és fejtetőn magasabban elállt. Így a belső díszítés is teljesen a fejtetőre helyezkedett át. Hátul pedig továbbra sem jelentkezett a hagyományos elálló tető, ellenkezőleg, egészen fejhez simuló lett a kalapok hátulja. Az angolok ezt a formát igen találóan "spoon-bonnetnek", azaz kanál alakú kalapnak mondják, mert ha megnézzük oldalról és hátulról is úgy hajlik, ahogy egy kanál. 
  Viszont, hogy ez a magasított forma ne csússzon le a fejtetőről a nyakra, egy nagyon találékony kis szerkezetet tettek a belsejébe: vékony kalapdrótból hajpántot. A drót többnyire barna szalaggal vagy cérnával volt betekerve - természetesen a hajszínhez lehet módosítani - de elhagyhatatlan kis alkalmatosság ezekhez a formákhoz, mert különben valóban csak az ima fogja megtartani mozgás közben, vagy szélben, vagy csak úgy...
  Másik főbb jellemző a kötszalag további növekedése, egyre mélyebben, szinte a derékvonalig nyúltak le a lebegő végei, a szalag maga már a legszélesebb fajtából készült és áll alatt továbbra is középen, de az arc körvonalain túlnyúló méretű masniban megkötve. Másik kis segítség, hogy ez a kötszalag csupán dekorációs célt szolgált és egy jóval keskenyebb, rövidebb hasonszínű szalagból történt a kalap valódi rögzítése a fejhez. Ezt a kis szalagot aztán tökéletesen takarta a nagyobb kötszalag.
  A tarkót és nyakat ezen a kalaptípuson is a bavolet fedte, érdekes módon a ruhák sziluettjéhez hasonlóan, ahogy a szoknya hátrafelé megterült, ez is hátrafelé elállóbb lett és egészen mélyen lenyúlt a nyakra, vállra hátul.
  Ez így ment egészen az évtized közepéig, amikor is a kalap kicsinyítés elérte a legnevetségesebb méretet és már a fejtetőn viselt kis ívecske lett belőle. Ezt franciásan "fanchon" kalapnak nevezték, nálunk pedig csuklyás kalapra fordították a korabeli divat tanácsadók. Ez a kalap is áll alatt kötőszalaggal készült, keskenyebbel és rövidebb végűvel, mint korábban, felül körbedíszítve, bavolet nélkül immár, így a finom ívű nyak, sőt a konty is kilátszott hátul alatta. A kötszalagot gyakran szegték be csipkével, vagy volt az egész csipkéből; a keskeny kötszalagot a fiatalok a legújabb divathóbort szerint hátul a tarkón, a konty alatt kötötték meg. Az évtized végére a legdivatosabb kalapoknak így volt egy csipke díszük, ami az arcot keretezte elöl, és egy keskeny kötszalagjuk, ami hátul volt megkötve.
  Ez a kalapforma a fejtetőn ült meg, kissé a homlokra húzva, teret engedve a feltupírozott kontynak. Színek terén is új szelek fújtak ekkorra, ugyanis a legdivatosabb kalapok alapszíne, vagy a díszítő szalag színe megegyezett a ruháéval, vagy a ruhát díszítő pántokéval, így összhangzóvá téve a megjelenést. 
  Az utolsó minta a fanchon alapformához lesz mellékelve, kanál alakú drótból készített kalapváz készítéséhez pedig ITT találtok részletes útmutatást.
Divatos kalapformák és inspirációk a '60-as évekből.

Amire szükséged lesz:
-buckram szövet, vagy nagy lyukú tüll
-kalapdrót, vagy pedig könnyen formázható de alaktartó barkácsdrót
-olló, drótvágó és dróthajlító eszközök
-szalmafonatra vagy pedig kartonpapírra
-tetszőleges díszítési elemek, szövetek, stb.

 1. lépés: a drótot illeszd össze a képen látható ovális, nyújtott sarkú formára. A felső kerekded része legyen kissé kiállóbb, ez fog a homlok felé esni a fejre helyezve. Ha kartonból vágod ki az alapot, akkor ennek a körvonalai szerint tedd, ragasz drótot végig köré és vízhatlanosítsd ragasztószalag bevonattal, lásd feljebb. Szalmafonatból is készíthető, szintén ennek az idomnak a mintájára összetűzdelve, vagy pedig szélesebb szalmakalapból kimetszve, ebben az esetben a széleit szegővel kell keretezni, a szegő alá lehet kalapdrótot elrejteni a tartósabb forma végett.

 2. lépés: keresztben hosszába egyet, függőlegesen pedig öt egyenes dróthálót illessz rá a vázra. Lehetőség szerint ezek a keresztezett drótok készülhetnek keskenyebb drótból is.

 3. lépés: férceld rá a buckramot vagy nagy lyukú tüllt erre a vázra, a keresztezett vázakhoz is, és hajlítsd meg.

 4. lépés: díszítsd tetszés szerint a kalapvázat, vagy szövetből készült fedéssel burkold. Fésüld a hajad "Tupírkára" rögzítsd kötszalaggal és kalaptűkkel a fejtetődön ezt a kis semmiséget, készíts fotókat a tükörben és oszd meg velünk az örömödet ;)

Link:

Egyéb kalapformák

  Előfordulhat, hogy kezdőknek vagy "kézügyetleneknek" a kalap átalakítás vagy készítés megugorhatatlan feladatnak látszik, vagy csak egyszerűen félnek, hogy elrontják - megjegyzem ebben az esetben sem történik semmi, csak tapasztalatot nyerhetünk, hogy legközelebb hogyan ne csináljuk!
  De szerencsére ezekre a problémákra is van korabeli megoldás: a sima karimájú kalap.Ezt többféle alakban ismerték: keskeny karimával és nagy tetővel, keskeny karimával és kis gömbölyded tetővel, széles karimával és kis gömbölyű tetővel, stb. Az alábbi képeken ezekre hozok mintákat.
  A legfontosabb tudnivaló itt is, hogy a karima elöl enyhén, hátul a tarkón markánsabban le volt lapítva, kis gőzös vasalással ez a probléma megoldható, a kalap díszíthető és viselhető is.
  Díszítésnek fekete bársonyszalag, színes selyem szalagok és csokrok, tollak, virágok és csipke választható. Nyári kalapok karimájának a szélére egy szélesebb csipkefüggöny igen divatos volt, ez korabeli napszemüvegként szolgált.
  Egy ilyen kalap elkészítése tényleg csak annyi időt igényel, amennyi alatt a karimát formázni tudjuk és a díszeket felfércelni. Tulajdonképpen semmilyen kézügyesség vagy jártasság nem kell hozzá, csak egy formára alkalmas kalap.
  Ezek a kalapok többnyire szalmából készültek, színük a természetes szalmasárga mellett lehetett barna, fehér vagy fekete is. De természetesen szövettel is bevonhatóak, vagy csak bélelhetőek, tetszés szerint.
  A korhű magyaros ruháknál pedig már kitértem arra, hogy egy hagyományos kanászkalappal, kalpaggal vagy pörge kalappal már csodákat lehet elérni, szintén minimális díszítéssel. Ezek egyébként nem csak a magyaros, hanem a rendes európai ruhákhoz is használhatóak, hisz a '60-as években már nagyon sokféle kalapot tettek a fejükre a divatos hölgyek a szokásos kis csuklyás kalapkák, avagy bonnetek mellett.
  Téli eseményekre pedig a legegyszerűbb és leggyorsabb a sima bársonysapka szőrme szegéllyel, vagy egészen szőrméből készült kucsma alakú kis téli kalap. A bársony színe és a szőrme is a ruháéval legyen összhangzó ebben az esetben.
Divatos kalapformák a '40-es években.

Divatos kalapformák az '50-es években.

Divatos kalapformák a '60-as évek első felében. Ezt az évtizedet több felé kellett szedni, mert a különféle kalapformák divatorgiája lett a korábbi évtizedekkel ellentétben.

Divatos kalapformák a '60-as évek második feléhez.

1868-'69 pedig az átmeneti évek voltak krinolinból turnűrbe, a lapos tetejű és keskeny karimájú sima kalap került ki győztesen a nagy nyári fejfedő csatából az évtized végére.

  Remélem sikerült masamódkodáshoz kedvet csinálni, mert bármilyen kalapidom alkalmas lehet megfelelő átalakítással és díszítéssel arra, hogy korabeli kalapként új életet kezdjen. A díszítésnek szánt anyagok, illetve idő függvényében így a kalap lehet olcsó is, és drágább is. Különösebb kézügyességet nem is igényel a készítés.
  Még azt emelném ki, hogy a kalap mellé lehetőség szerint próbáljuk meg a frizurát is korabeli kontyba fogni, a reformkori frizurák készítéséhez segítséget is találtok ITT és majd lehetőség szerint a többi korszakhoz is lesz hasonló bejegyzés, kalapokról is!
  Mindenkinek sok sikert és sok szép új kalapot kívánok!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések