Így öltöztek ők... 2. rész : Báthory Erzsébet a képzeletben és a valóságban

 Báthory Erzsébetről sokaknak a grófnővel összekötött legenda jut először eszébe, mely szerint szolgálólányokat kínzott, és vérüket vette. Emiatt vérgrófnőnek is nevezi az utókor. A történetnek komoly hatása volt a horrorirodalomra, pedig nagy valószínűséggel az egészből semmi sem igaz... 

 A történelemtudomány jelenlegi állása szerint az ellene felhozott vádak koncepciós eredetűek, ennek ellenére a köztudatban továbbra is vámpírszerű nagyasszonyként él, holott inkább egyszerűen csak egy nemes asszony volt, aki a lutheránus hitet választotta, s akinek harminc évig tartó házassága alatt öt  (talán hat ?) gyermeke született. Olyan világ volt ez, hogy Erzsébetet már 11 esztendős korában eljegyezték a nála csak 5 évvel idősebb II. Nádasdy Ferenccel, akiből törökverő végvári hősként lett később ismertté. 

 Érdekesség még Erzsébetről, hogy a korabeli beszámolók szerint magányos és zárkózott asszony volt, aki szerette az egyedüllétet. Pártfogásába vette a törökök által fölégetett és leigázott falvakban lakó özvegyként maradt nőket nemzetiségükre való megkülönböztetés nélkül. Az úrnő gyógyítással is foglalkozott, kastélyát kórházként is működtette. Férje 1604-ben halt meg, utána özvegyen uralta a hatalmas birtokokat. 1610-ben meglepetésszerűen Thurzó György nádor rajtaütést hajtott végre, mert tudomást szerzett olyan információkról, hogy Erzsébet bántja a szolgáit. Thurzó György "logikus" tette ezután a már "állítólag megkínzott" szolgálók kínvallatásnak való alávetése volt, így szerezzen tőlük vallomásokat, ami alapján bűnösnek találták az asszonyt. Egy évre rá Erzsébetet a csejtei várban szobájába befalazták. Itt hunyt el 54 évesen elborult elmével.

 Gyanús, hogy a koncepciós vádakat - a Habsburg-párti, II. Mátyás bizalmasaként működő - Thurzó részéről a birtokok megszerzése, valamint az is motiválta, hogy ellenségének tekintette a Báthoryakat, és félt az erdélyiek tervezett Habsburg-ellenes hadjáratától is.

HOGYAN IS NÉZETT KI ERZSÉBET?

 Báthory Erzsébetről sajnos nem nagyon maradt sok hiteles ábrázolás. Talán emiatt indult meg sokaknak a fantáziája, amikor Angelo Bronzino Lucrezia Panciatichit ábrázoló képében is Báthory Erzsébetet látják, talán éppen vörös ruhája miatt, ami egyébként egyértelműen itáliai későreneszánsz vonásokat mutat és semmiképpen nem illik egy magyar nemesasszonyhoz.

Ő nem Báthory Erzsébet! A képet Bronzino festette Lucrezia Panciatichiról. Így teljesen logikus, hogy ilyen itáliai jellegű reneszánsz ruhát sose hordott Erzsébet. 

 Létezik egy ábrázolás azonban, amellyel már jó pár múltidéző szerelembe esett. Bevallom, én is, és egészen a mai napig majdnem hitelesnek is tartottam, amíg rá nem bukkantam az elizabethbathory.org-ra. De erről majd később... 

 Ezen a képen egy különleges gallérú, vörös ruhás hölgyet látunk, turbánnal a fején, ami eredetileg főkötő akart lenni. A ruha fűzése a későbbi díszmagyarokra emlékeztető. A blúz ujja puffos, fehér kötényben. Egy furcsaság tűnik szembe, a deréknél lévő gyöngysor. Más portrét megnézve kiderül, hogy ez egy derékig vezetett nyakék lehetett. A legérdekesebb azonban, hogy a gallérnak nincs a nyaknál záródása, és egybeolvad a felsőtesttel, ami kicsit érthetetlen.

A szokásos vörös ruhás, magyaros barokkos Erzsébet-portré.

Egy másik Báthori Erzsébet ábrázolás derékig vezetett nyakékkel.

 A második portrén - amit időben későbbinek tartanak, valójában ez korábban készülhetett - a nyakék díszkövei gránátszínűek vagy valószínűleg gránátok, amelyeknek vércseppre emlékeztető küllemük van. Itt a nyakék valóban a derékig lefut. A gallér egyértelműen kivehető, a főkötő azonosítható. A ruha fűzése szoros.

 Ennek a ruhatípusnak több rekonstrukciója is létezik. Az egyiket Léka várában láttam, ahol arról emlékeztek meg, hogy Nádasdy Ferenc és Báthory Erzsébet a vár látogatói voltak. Egy kicsit szomorúvá tett, mert nagyon mai volt a megvalósítása. A másikat a Csejtei várból hoztam, utóbbit nem én fotóztam.

Ruharekonstrukció a Léka várából.

Ruharekonstrukció a Csejtei várból.

Ha már ruhák tömkelege. Lássunk egy igazi korabelit, amely Brandenburgi Katalin tulajdona volt. Ez mutat fazonban külső hasonlóságot a két portrén látottakhoz:

Brandenburgi Katalinnak - Bethlen Gábor hitvesének - öltözéke 1626-ból. 

 Ha elolvastátok a képaláírást máris okosabbak lettetek, és egy kicsit elgondolkodhattatok azon, hogy hogyan lehet az, hogy Báthory Erzsébetet már 1585-1600 körül is 1620-as divatnak megfelelően ábrázolták? A elizabethbathory.org oldal ezt részletesen taglalja. Valószínűleg úgy, hogy a korábban 16. századinak datált festmények sokkal később keletkeztek, mindenképpen Erzsébet halála után. Példának hozta még a gallérdivat változását. Ausztriai Anna - francia királyné - 1621-es portréján szerepel nagyon hasonló gallér az Erzsébet-portrén ábrázoltakhoz, tehát az eredeti portré, aminek a másolatai maradtak fenn, nem készülhetett 1614-nél korábban.

 Az elizabethbathory.org portrékkal foglalkozó írása nagyon részletesen elemzi, hogy miért is volt fantáziaportré a vörös ruhás nőalak, ami ma már eggyé vált szinte a Báthory Erzsébet-képpel.  A Magyar Nemzeti Múzeum Erzsébet portréjának leírásából kiderül, hogy ez a kép szinte megegyezik Nyári Krisztina 1626-os portréjával. 

Nyári Krisztina 1626-ban készült portréja.

 Az egyezés oka a múzeum szerint abban keresendő, hogy a későbbi leszármazottak, próbáltak egy ősképet alkotni. Az öltözéke pedig egy furcsa keveréke lett a 1620 körüli nyugati és magyaros divatnak, mint amit például Nyári Krisztina is viselt. Erzsébet arcát próbálták emlékezet alapján rekonstruálni. Hozzátenném még Nyári Krisztina öltözékébe belekomponálták kicsit a véres vádakat is azzal, hogy gránitköves közteseket raktak Erzsébet nyakékébe, a ruha színe pedig bordóhoz közelít, a háttérben pedig egy vérvörös drapéria található.

A VALÓDI GRÓFNŐ

 A legújabb kutatások alapján egyik korábban bemutatott portré sem tekinthető hitelesnek. Létezik egy festmény 1580-ból, Anthonie Blocklandt van Montfoort alkotása, mely minden bizonnyal a fiatal Erzsébetet ábrázolja:

 A portré 2015-ben került elő egy New York-i aukción. A festményen egy titokzatos B. betű utal Báthory Erzsébetre. Meglepő módon a felfedezéssel a magyar sajtó nem nagyon foglalkozott, pedig igazán megdöbbentő.

 Ha valóban így van, hogy ő Erzsébet - már pedig a kutatások alapján eléggé valószínű -, akkor eléggé megváltoztatja azt a képet, amit az évszázadok tettek rá Erzsébetre. Az öltözék és a hajviselet egyértelműen későreneszánsz és nyugati stílusú (hatással lehetett az öltözék választásra a festő származása is). A doubletszerű felsőrészt egy puffos ujjú mellény takarja. A szoknya anyagát nem tudom meghatározni, de elől hosszan bársony csíkok futnak le. A derékon aranylánc. A gallér spanyol hatású és a korszakban meglehetősen népszerű.

 Ha a képre nézek egy elég egyszerű, céltudatos és komoly nőt látok magam előtt, akiről nem tudom elképzelni, hogy rémtettekre lett volna képes. Nektek mi a benyomásotok a festmény alapján? Ha döntenetek kellene, melyik ábrázolás alapján varrnátok meg inkább Báthory Erzsébet ruháját?

-------

Forrás: 

http://www.elizabethbathory.org/

Báthori Erzsébet (wikipedia)

Szabó Klára: Mítosz kontra valóság, avagy igazságot Báthory Erzsébetnek? (Rubicon)