Így öltöztek ők... 1. rész: a titokzatos "lőcsei fehér asszony" - Géczy Julianna

Ezúttal egy új sorozatot indítunk, melynek a témája egy-egy híres történelmi személyiség lesz, akik valamilyen hozzájuk kapcsolt, szinte velük összenőtt "viseletben" élnek a történelmi emlékezetben.

Első alanyunk a híres-neves "lőcsei fehér asszony", aki sokaknak egy Jókai-regényből lehet ismerős, másnak furamód a hófehér krasznahorkai múmia jut eszébe róla, akit most ne keverjünk ide, mert egy teljesen másik nő, más történettel.

A "lőcsei fehér asszony" ikonikus ábrázolása egy fehér, empír ruhás, világos, szőkésbarna hajú, kontyos nőalak egy táblaképre festve, aki egyik kezével int, hogy "gyere utánam", a másik keze pedig egy ajtó kilincsén. A táblakép egy lenyűgöző 1860-as évekbeli alkotás, ami akár a "magyar Mona Lisa" is lehetne, Forberger Vilmos romantikus festő és restaurátor műve. 

A táblaképet jelenleg egy régi, kő ajtókereten belül a múzeumként működő lőcsei városházán lehet megtekinteni. A korábbi képeslapábrázolások szerint a táblakép valahol a lőcsei várfalon kívül lehetett, a szabadban, és az 1910-es évekig turistalátványosságként szolgált.

Lőcsén, amúgy valóságos lőcsei fehér asszony kultusz van. "Fehér asszony" van városháza női wc-jének ajtaján is a "fehér asszony" hív be egy "kicsi- vagy nagydologra".

Kapható Lőcsén amúgy lőcsei fehér asszony hűtőmágnes, könyv, meg mindenféle. A múzeumban kultuszszobát is berendeztek, ahol megnézhető egy ruharekonstrukció is, ami végre sokkal igényesebb történelmi ruhaféleség, mint amit eddig a legtöbb múzeumban, várban láttam.

Helyi pletykák áldozata: a lőcsei "ledér asszony" 

De ne szaladjunk ennyi előre, először is nézzük csak meg, ki is volt ez a híres asszony, aki jó, hogy nem napjainkban született, mert eredeti nevével igen kínos e-mail címe lett volna magyarul. 

Garamszegi Géczy Julianna, később Korponay Jánosné 1680 körül Osgyán született, ami egykor Nógrád vármegye határán állt és van egy híres, ma már elhagyatottan álló várkastélya, amit jelenleg urbex módon lehet meglátogatni.

A hírneves hölgy életének nagy konfliktusa a II. Rákóczi Ferenc szabadságharc kitörése miatt alakult ki. Ugyanis míg apja elhivatott kuruc lett, addig a férje csak később állt át a lázadók oldalára, amikor feladta a kurucoknak Csábrág várát. Mindezt csak tetézte, hogy pont, amikor Lőcsén tartózkodott, és a várost ostromolták a császáriak, akkor állítólag intim viszonyt létesített Andrássy István kuruc generálissal. Utóbbi igazán izgalmas annak tudatában, hogy asszonyról úgy tartották mégis a labancokkal szimpatizált, mivel korábban férje Korponay védelmezte korábban a császári birtokokat.

A "lőcsei fehér asszony" ügye kicsit kísértetiesen hasonlít valami olyasmire, ami a XX. században is megtörtént, azaz Mati Hari tragédiájára. Géczy Juliannáról is úgy tartják, hogy kompromittáló leveleket váltott a védők és az ostromló csapatok között, ezzel elárulva Lőcsét, és segítve Lőcse kapitulációját. Még állítólag be is engedte az ellenséget egy kapun Lőcse városába (ezt a jelenetet mutatja az ajtótábla képe). A bíróságon önellentmondásba keveredett - meg amúgy a korabeli kuruc sajtó is "ledér nőszemélynek" nevezte, tehát valami titokzatos ok miatt kimondottan orroltak rá a kurucok - bűnösnek találták, végül Győr főterén 1714-ben lefejezték.

Azért mondom, hogy tragédiája szinte párhuzamos Mata Hariéval, ugyanis abban az ügyben is kiderült, hogy végül ártatlan volt a kivégzett hölgy, és rehabilitáció történt. A lőcsei fehér asszonyt 300 évvel halála után rehabilitálták.

Különvélemény, hogy mivel Géczy Julianna életéről azért igen keveset tudunk, de előfordulhat, hogy a maga korában egy erős akarattal és véleménnyel rendelkező, vezetői pozíció felé törekvő hölgy lehetett, aki mellesleg vonzó volt. Még az is előfordulhatott, hogy kikosarazott olyan kuruc nagyembereket - még lehet, hogy Andrássy generálist is - amit ők később nem biztos, hogy jó néven vettek, és egy koncepciós perben egyszerűen félreállították.

Hogyan is öltözködött az igazi Julianna?

Egy biztos, nem úgy, ahogy azt az ajtótáblán láthatjuk, mert az a viselet száz évvel később jött csak divatba. Még a hálóruhája is valószínűleg nem így nézhetett ki. A haját sem hordta kis kontyban összefogva, rizsportalanul.

Hiteles ábrázolásnak tekinthető egy 1706-os festmény, amin előkelő barokk ruházatban láthatjuk, "szuperrizsporos" hajjal, sőt talán parókával. A fejtető kontya szinte biztos, hogy póthaj. 

Ruhája virágmintás világoskék-arany brokát, arany csipke rátéttel. Mellénél gyöngyvirág dísszel. A felsőrész szorosan, sűrűn bársonyszalaggal fűzött, egészen az ágyékig szűkül (utóbbi arra utal, hogy az alatta lévő fűző valószínűleg hosszú, szila vagy széles falapos barokk darab lehetett). A fülében apró fülbevaló. Érdemes megfigyelni a blúz csipkéje milyen szép, finom áttört, mintás darab. Maga a blúz anyaga pedig szinte 100%, hogy valódi selyem. A szoknya igazán izgalmas még. Anyaga egy merevebb szövet, amin nem lehet eldönteni, hogy festést látunk, vagy a szövet brokát és virágmintás (a megmaradt Géczy Julianna ruhaszövetdarab inkább brokátra tippelek). A szoknyát elől és oldalt fedő kötény szintén selyem lehet, kicsit pöttyös, szélén ugyanaz a finom kidolgozottság, mint az ujjak szélein. A fejtető kontyát egy aranyszínű szalag tartja össze. 

Nagy segítséget ad a festményen látott ruha értelmezéséhez a Hungaricana/Történelmi arcképcsarnok, amelyen megtekinthető eléggé nagy felbontásban az eredeti műalkotás.

A szoknya mintája például ilyen közelről:

Az ujjaknál a csipke, pedig ennyire finoman kidolgozott:

A fűzés közvetlen közelről:

A lőcsei múzeumban a ruharekonstrukciót így oldották meg:

A városházán egyébként egy kis szövetdarabot is kiállítottak, nem messze a híres táblakép mellett található. Ez lehetséges, hogy valóban Géczy Julianna egyik ruhájából származik (a kereten lévő felirat szerint, amúgy 1720-ban van datálva).

Izgalmas, hogy az eredetileg a fentiekben bemutatott hölgyből mégis hogy lett egy fehér ruhás, egy évszázaddal későbbi megjelenésű nőalak, amit már a Monarchia idején képeslapok tucatjaira festettek rá. Utóbbi képre nagy hatással lehetett az írói és költői képzelet, ami egyfajta csábító, titokzatos szirénként, szecessziós nőalakká tette az egyébként koncepciós perbe kevert, szerencsétlen sorsú hölgyet. 

Forrás: Géczy Julianna (Wikipedia)