Milleniumi Földalatti Vasút

Az ember szeret sétálni és felfedezni a körülötté lévő világot. Így, amikor a Városligetben sétáltam a tó mellett, nem hagyott nyugodni egy gondolat. Miért van ott egy funkció nélküli híd?. Persze nem kell nagy tudomány, hogy kitaláljátok, a cím alapján... Így, most erről mesélek Nektek...

A történet kezdete 1895 évére nyúlik vissza. Mikor is az Andrássy még éppen épült. Akkoriban az Andrássy út egyetlen engedélyezett tömegközlekedési eszköze az omnibusz volt. Miután a Fővárosi Közmunkák Tanácsa (FKT), elutasította mind a Budapesti Közúti Vaspályatársaság (BKVT) lóvasút ötletét, mind a Budapesti Villamos Városi Vasút (BVVV) villamosvasútját. Ugyan akkor égetően fontossá vált a Belváros és a Városliget közötti gyors közlekedés, a milleniumi ünnepségek közeledtével, így a BKVT és a BVVV összefogott, és egy új, addig még nem látott megoldást talált a problémára: angol mintára megszületett a földalatti vasút ötlete, ami Balázs Mórtól származott. Ebben már nem volt hiba, hisz se nem ront a város látképén, illetve a környezetet is kíméli, a hangtól.

Az engedélyezéskor kikötötték, hogy a vasútnak el kell készülnie a millenniumi kiállításra. Ennek érdekében a hatósági eljárást is meggyorsították. A vasút építésére, felszerelésére mindössze 20 hónap állott rendelkezésre. Az építkezés előkészítő munkálatait már az engedélyokirat kézhezvétele előtt megkezdték. Amelyet 1894. augusztus 9-én adtak ki majd ezután alakult meg, a Budapesti Földalatti Közúti Villamos Vasút Rt. A vasút kivitelezését a tervező Siemens és Halske cégre bízták. A föld-, beton- és szerelési munkákat Wünsch Róbert budapesti vállalkozó végezte. A kocsik karosszériájának legyártása a Schlick Vasöntöde és Gépgyár feladata volt. Az építésnél a legkorszerűbb gépeket használták: villamos üzemű betonkeverő gépet, elektromos szivattyút, a földmunkáknál kotrógépeket.

Az alagút végén, ahol a kocsik a felszínre jöttek, megépült egy híd, melyen a gyalogosok mehettek át a sínek egyik oldaláról a másikra. E híd volt Magyarország első vasbetonhídja, mely Wünsch Róbert nevét kapta.

Nem nehéz rájönni, hogy erre a hídra gondoltam a bejegyzés elején. Igen, érdekes lehet ez hallani, a mai embernek. Valóban. Valamikor régen a kis földalatti a Hősők tere után kibukkant a felszínre, elkanyarodva az Állatkert felé, majd a végállomása az Ártézi, (ma: Széchenyi Gyógyfürdő) előtt volt.

A Deák téri állomásnál épített lejárócsarnok, az ún. „Kiosk”, az eredeti cink-ornamentikát is aprólékosan mintázó, szépen színezett modellje képviseli a vasút megállóit. A szecessziós stílusú csarnok alapterülete több mint 100 m2 volt, a megállóhoz vezető lépcsőket a két oldalszárny foglalta magába, a kupolás középrészt üzletnek adták bérbe.
A Váczi körúti (Bajcsy-Zs. út), a Vörösmarty utcai, a Bajza utcai és az Aréna úti (Hősök tere) állomásnál felállított tíz egyforma csarnok szerényebb kivitelű építmény volt. Tetejüket bádoggal, oldalfalaikat halvány színű majolika lemezekkel fedték. Az operai és a szemközti, a Dreschler-palota előtti lépcsők fölőtt nem építettek csarnokot, mert nem akarták a reprezentatív épületeket takarni. Itt, a még ma is meglévő balusztrádos kőkorlátokat emelték.

1896. május 2-án ünnepélyes keretek között a délutáni órákban Ferenc József osztrák császár és magyar király megnyitotta a vasutat az utazóközönség számára. Az érvényes KRESZ-nek megfelelően a vonalon baloldali közlekedést kialakítva nyitották meg a vonalat. Ezután május 8-án az uralkodó is végigjárta a vonalat a királyi kocsiban és engedélyezte, hogy ez az új közlekedési eszköz az ő nevét viselje. A vasutat üzemeltető cég neve is ezzel egy időben változott meg Budapesti Földalatti Közúti Villamos Vasút Rt.-ről Ferenc József Földalatti Villamosvasút Rt.-re.

Az eredeti állomások:

* Gizella tér (ma Vörösmarty tér)
* Deák Ferenc tér
* Váczi körút (ma Bajcsy-Zsilinszky út)
* Opera
* Oktogon
* Vörösmarty utcza
* Körönd (ma Kodály körönd)
* Bajza utcza
* Aréna út (ma Hősök tere)
* Állatkert (felszíni állomás, megszűnt)
* Artézi fürdő (felszíni állomás, ma Széchenyi fürdő)

A földalatti eredeti végállomása a 463,20 méter hosszú felszíni szakasz végén. Az állomások átlagos távolsága 375 m, a peronok szélessége 3 m, hosszuk különböző volt.

Az idő előre haladtával a korszerűsítésre is szükség volt. Legfőképpen a megnövekedett forgalom miatt. Elsőnek az '20-30-as években... Ezután az '56-os forradalom után szintén a megnövekedett forgalomnak köszönhetően kellett javítani az állapotán. Majd '73-ban az akkor már BKV Rt. döntésére a felszíni szakaszt megszüntették. Oka: részint a kocsiszín szűkösége miatt, részint a MÁV Kórház terjeszkedési ambíciója miatt a BKV Rt. úgy döntött, hogy elcseréli a FAV kocsiszínt (Szondi u. és Podmaniczky u. között, a Dózsa György úton) a Mexikói úti telepre (mely ekkor MÁV terület volt, és kb. 2-szer akkora területű, mint a régi kocsiszín). Ezután a kis s földtalatti sorsa viszontagságos volt. Olyannyira, hogy '92-ben már szinte veszélyes volt rajta utazni. A város 1995-ben felújította teljesen a vonalat. Ekkor törekedtek, hogy megtartsa régi jellegét a Milleniumi Földalatti Vasút. Az új állomásokon a kőburkolatok, alumínium nyílászárók és álmennyezetek építése, a műemléki állomásokon a padló- és falszigetelés, az eredeti Zsolnay gyártmányú csempével azonos falburkolat készítése volt a feladat. Ügyeltek a fa jegyárusító bódék megtartására is. Ezután a Ferenc József Földalatti Villamosvasút eredeti pompájában tündökölhetett.

Végül a Millenniumi Földalatti Vasút az Andrássy úttal együtt 2002-ben a világörökség része lett.

Aki még utána akar olvasni, Nekik ajánlom a forrásaimat: 1 2 3 4 5