Turnűr korabeli kalapok és készítésük
Nemrég foglalkoztunk a turnűr korabeli (1870-'80-as évek) frizurákkal, hogy mi a jellemző különbség a két évtized között és ezek elkészítéséhez is nyújtottam pár támpontot. Most ezt a tematikát folytatva maradjunk még kicsit a csinos kis fejecskéknél és dús hajkoronáknál, avagy milyen kalapot biggyesszünk rá és hogyan tudjuk elkészíteni? Itt is három fő része lesz ennek a bejegyzésnek: külön a két évtizedről és a végén készítési útmutatókkal.
Kalapok az 1870-es években
A '70-es évek dúsan feltornyozott frizurái alig szorítottak helyet a kalapnak, annak passzolnia kellett a hajzuhataghoz. A korábbi évtizedekre jellemző arcot keretező karimájú kalapforma ki is ment a divatból, hisz az tönkre tette volna a frizurát! A kalapok immár kecsesen billegtek a fejtetőn, vagy merészen homlokba húzták, hogy teret engedjenek a feltupírozott kontynak.
1870 divatos tavaszi kalapjai a La Mode Illustrée-ből
A kalap karimáját szépen formázták: elöl vagy hátul felhajtották, esetleg végig körbe; alá gazdag díszítést tettek szalagból és/vagy virágokból, mintha a kalap nem is a fejen állna, hanem ékítmény halmon úszkálna. A karima belső felét is szívesen díszítették béléssel, ami így felhajtva kontrasztot alkotott. A kalaptető közepes méretű, gyakran szövet dudorral bevont, féloldalasan díszítve virággal, tollal vagy szalagcsokorral, de egész koszorú alakban is lehetett. Szerették a tetejét is kissé feltornyozni díszítésekkel. A kalapok legszebb része a hátuljukról lelógó szalagok, virágág és fátyol ékítmények, amik szép kontúrt adtak a kibontottan fésült kontynak.
Divatos téli kalapok, 1875 La Mode Illustrée
Az évtized végére a kalapok formái már megszámlálhatatlan mennyiségben kerültek ki az innovatív masamódok ügyes kis kezecskéik közül: a karima féloldat aszimmetrikusan fel és le hajtva, csak az egyik oldalon formázva, mindkét oldalon lehajtva, hullámozva, stb., magas tető, alacsony tető, kerekded tető vagy kúp alakú, stb. csak a képzelet szabott határt a különféle idomoknak! És visszatért a csuklyás kalap is, sokkal egyszerűbb és kecsesebb formában ékíteni a házas nők és matrónák komoly, méltóságteljes fejeit!
1879 nyári kalapjai alul középen fekete csipkés csuklyással, La Mode Illustrée
Kalapok az 1880-as években
Az évtized elején határozottan a laposabb tetejű, hajtogatott karimájú, egyszerű kalap uralkodott, ezek közül is az úgynevezett Rubens forma: nemez kalap aszimmetrikusan hajtogatott karimával, egyik oldalon gazdag toll dísszel, esetleg csatos szalagpánttal körbe fogva. Ez a kalap a fiatalság kedvence volt, asszonyoknak és matrónáknak az újonnan kifejlesztett karima nélküli, áll alatt kötszalaggal megkötött csuklyások milliói okoztak örömet.
Rubens kalapok fiatal nőknek felül, csuklyás kalapok alul asszonyoknak és matrónáknak, 1882 La Mode Illustrée
Az évtized közepére új trend kezdett terjedni: a férfi cilinderekhez hasonló, magas tetejű kalapok, keskeny karimával és kevéske díszítéssel. Ez egy lóugrás is volt egyben a kecses, lapos és széles karimájú barokk korszakot idéző Rembrandt kalapok után, most ismét egy új kort idéztek meg: a direktóriumot. A 18. század utolsó évtizedében volt divatban hasonlóan magas kalap. A díszítést legszívesebben felfelé halmozták növelve a kalap magasságát, gyakran magára a kalap tetőnek a tetejére helyezve és még onnan is feltörekedve. Csúcsosan ágaskodó szalagcsokrok, virágágak, csipkék és tollak kezdték díszíteni a női fejeket, s mivel a kontyot is felfelé fésülték, a nyakon és fürtökön leomló ékítmény kiment a divatból.
Az asszonyok csuklyásai is ezt a stílust követték, hátulról előre és felfelé törekedve, tarkónál kivágva, hogy a feltekert kontynak teret engedjenek. Az áll alatt megkötendő kötszalag el is maradhatott, ez esetben a kis csuklyáskalap inkább fejdíszre emlékeztetett. Az évtized végére a karimás kalapok is átalakultak: a karima szemellenző formában elöl terjedelmesen megnyúlt, fokozatosan szűkülve oldalvást, míg hátul alig pici rész maradt rögzíteni a hátulról előrefelé terülő díszítéseket. Az ékítmények laposan nyúltak ki, a kalap tetők is sokat vesztettek magasságukból.
Szezonális kalap variációk, La Modiste Universelle 1889
Így készítsd el a kalapod!
Kezdjük a '70-es évekkel, kronológiai sorrend szerint haladva: legegyszerűbb ha veszünk egy sima szalmakalapot és azt próbáljuk meg formázni, alakítgatni. A szalma meleg víz hatására meglágyul, formázható lesz és ha megszáradt örökké tartja a felvett alakot. Ezért nagyon óvatosan kell csinálni, mert egy hibát nehezebb utána kijavítani!
A szalmakalapunk karimáját áztassuk pár percig forróvízbe, ellenőrizzük, hogy mikor puhul meg, ne hagyjuk a vízben túl sokáig, különben túl sok vízzel szívja meg magát és akár örökre elszíneződhet, bebarnulhat a szalma! Csepegtessük le a felesleges vizet és ízlés szerint hajtsuk fel vagy le a karimát a kívánt oldalakon. A '70-es években divatos volt az elöl felcsapott karima és a homlokra lehajtott is, nyugodtan válogathatunk és inspirálódhatunk a képek közül. Pinterest a legjobb barátod!
De már például az ilyen szemellenzős nyári szalma kalapok is kitűnő alapot képeznek, főként csuklyásokhoz!
A karimát fogjuk össze valamivel, hogy amíg szárad tökéletesen tartsa a formát. Használhatunk tányért, nagyobb edényt, csipeszt, ha kell oda is fércelhetjük a tetőhöz a karima szélét, stb. Meleg, száraz, napos helyen szárítsuk. Ne hagyjuk a víztől bedohosodni! Csak akkor szedjük szét a rögzítést, ha már biztos száraz és díszíthetjük is ízlés szerint.
Kicsit bonyolultabb, időigényesebb az a kalapforma, aminél a karima alja is díszítve van. A legjobb ehhez a fajtához egy magasabb tetejű szalma kalapot venni. A karimát vágjuk le a tetőről az él mentén, vagy csak azon a részen vágjuk be (többnyire elől) ahol a karima alatti dús díszítés fog elhelyezkedni, ékítve a hajat és fejet. A tetőt pár centiméternyire eresszük lejjebb a karimába, hogy az alatt biztos támaszt képezzen a díszek felvarrásához.Vegyünk hajlított, úgynevezett kárpitos tűt és szalmasárga, erős cérnával varrjuk a leengedett tetőt és karimát össze. A leengedett tető részre ez után már biztos alapként tudjuk felvarrni a karima alatti díszeket, illetve nem fog a kalap és fejünk között összepréselődni, hanem mindig szépen, szinte lebegtetve eltartja. A karimát ez után a fenti meleg vizes módszerrel lehet formázni a kívánt fazonra, a díszek felrakása előtt.
A karima alá tett dús virág és habos szalagdíszek tartós alap nélkül csúnyán összenyomódnának!
És vannak a legegyszerűbb kalap formák, amikhez a karima teljesen eltávolítandó és csak a tetőt kell formázgatni, mint például ennél is lentebb. A szalmakalap karmiját vágjuk le, a tető alját vágjuk ki a kép szerint kissé hullámos alakban, majd szegjük be szalaggal vagy ferde pánttal. Díszíthetjük csipkével, virággal; a tetőt bevonhatjuk szövettel, de simán is hagyhatjuk.
Tavaszi kalap, 1869
A következő Orsina fantázia nevű csuklyás is hasonló könnyűségű: vágjuk le a karimát, a tető hátulsó részét is, a vágott szegélyeket szegjük be szalaggal és ízlés szerint díszítsük.
Orsina csuklyás kalap, 1869
Én két kalapot készítettem az 1870-es évekhez: egy 1874-es gazdag fodrozatú kalapot az A Divat magazin inspirációja nyomán.
Az A Divat 1874-es mintája és az elkészített változatom
Alapnak egy gyerek szalma kalapot vettem, mert annak volt elég kicsi a teteje, hogy a sok fodor díszt és virágot szépen megtartsa. Nagyon sokat nem kellett variálni vele: a karimából kellett visszavágni és a forróvizes áztatással kétoldalt kissé lehajlóvá, hátul lapossá formázni. Ezután az egészet lila színű selyemszalaggal vontam be (hogy szép színt adjon a fekete fátyolszövet alatt), több méternyi fekete fátyolszövetnek az egyik felét lila gyöngyözéssel szegtem be, drótszálra fűzve. Majd befodroztam, a fodrokat összeférceltem és utána két rétegben a kalaphoz varrtam. Ezután mű ibolyával, fekete ripsz szalaggal (ripsz szalag ajánlott a sima selyemmel szemben, mert nehezebb, nem fújja olyan könnyen a szél és szebb tartása is van a bordázott, erősebb szövése végett) és a maradék fátyolszövettel díszítettem.
A kalap elkészülése lépésről-lépésre
Másik kalap 1877-es, szintén szalma kalap alapú: ehhez olyat használtam fel, aminek jó kúp alakú volt a karimája (vateráról rendeltem, érdemes nyári szalma kalap címszó alatt keresgélni a megfelelő formák után). Ez is divatos forma volt a '70-es évek végén és az inspirációs képemen is ilyen volt a hölgyemény fején. A kalap karimáját majdnem teljesen visszavágtam, majd kék selyem szalaggal beszegtem. A karima és a kalap belsejét fehér fátyolszövettel béleltem, gazdagon ráncba húzva, hogy szép textúrája legyen. Kívül egyszerűen papír és selyem művirágokkal díszítettem koszorú alakban. Ez egy nagyon gyors és egyszerű kalap, ajánlom kezdőknek!
Az 1877-es minta a Budapesti Bazárból és a kész kalapkám
Haladjunk tovább az 1880-as évekkel, itt már kissé bonyolultabb a helyzet, mert az igen magas tetejű kalapokhoz nehéz találni bármi hasonlót ma, sajnos. Ebben az esetben két megoldásunk van: 1. Két kalapból csinálunk egyet úgy, hogy az egyiknek a tetejét hozzá illesztjük a másikéhoz, ezzel magasítva, majd díszítéssel eltakarva az illesztést. 2. Buckramból és kalap drótból megpróbálunk magunknak varrni.
Könnyebb dolgunk van az évtized első felével, amikor még a széles karimájú, alacsonyabb tetejű kalapok divatoztak. Így egy sima szalma kalap könnyen átalakítható, csupán a karimát kell formázni és divatosan díszíteni. 1880-as mintát csináltam így: a karima aszimmetrikus, egyik oldalon fel a másikon le hajlik. Hátul keskenyebben visszavágtam belőle. A karimát belül plisszézett selyem szalaggal díszítettem és flitteres paszománnyal (igen, ismerték és használták a flittert ősi idők óta), majd selyem ferde pánttal szegtem be. Sima fehér vászon béléssel láttam el az egész belsejét. A kalap felfelé hajló karimáját tollal, a lefelé hajtottat szalaggal és fantáziadús, buzogányszerű forgóval díszítettem, hátul pedig hatalmas masni ékíti. Itt is tovább tartott a díszítéseket elkészíteni és felvarrni, mint magát a kalap formát kialakítani.
Inspiráció oldal és elöli nézetből a Budapesti Bazár 1880-as számából, és az elkészült kalap
Akik belevágják magukat a kalap alap elkészítésébe, nekik jó segítség, hogy a Truly Victorian korabeli szabásminta online boltban többféle is található, és a hozzászólások alapján teljes készítési útmutató is jár hozzá (angolul).
Például ez a csúcsosan felhajtott karimájú kalap is elkészíthető tőlük
1880-as kalap készítése I.
1880-as kalapkészítése II.
1887 körüli kalap készítési útmutató, spanyolul
Divatos kalap alapok, La Modiste Universelle 1887
Idősebb nők ebben a helyzetben előnyben vannak, mert ők (és mi férjezett fiatalabb nők) a hosszúkás kalapot kiválthatjuk egy szép csuklyással, ami nagyon könnyen elkészíthető! Ismét csak szalmakalapot kell hozzá venni, a karimát körbe levágni (esetleg annyit hagyni belőle, hogy díszeket lehessen hozzáfércelni) és hátul, tarkórésznél /\ alakban bevágni még a tetőből is, hogy a felcsavart kontynak teret engedjen. Ezután szegjük be a vágott részeket, húzzuk be szövettel, de maradhat sima is és díszítsük tetszés szerint. Ha akarjuk kötszalagot vezethetünk hátulról le.
Csuklyás kalap készítése buckramból
Csuklyás kalap alapidoma kivágott szalma kalapból, Redthreaded
Valószínűleg felvetődött bennetek a kérdés, hogy a sok fejtetőn előre-hátra billegő kalapot mi tartja meg, a kötszalagon kívül? Először is természetesen a kalaptű, ebből többet is alkalmazhatunk. Másodrészt általában a kalapok közepénél, a karima alatt két elasztikus szalag volt: az egyiknek a végén hurokkal, a másiknak a végén pedig golyóval. Ezt aztán a konty alatt a tarkón összefogták, így stabilizálva a kalapot. A legjobb ha a vékony elasztikus szalag színe megegyezik a hajunkéval (szalmasárga, barna árnyalatai vagy fekete)! Harmadrészt pedig be lehet szerezni kalapba fésűket is: ezeket be kell varrni a tető belső felébe és úgy felhelyezni a kalapot, hogy beleakadjon a hajunkba.
Konty hurokkal rögzítendő őszi-téli kalap, paradicsommadárral és tollprémmel díszítve, A Divat 1875
1870 körüli fennmaradt kalap a rögzítésre szolgáló golyós berendezéssel
És így viselték a konty alatt átfogva, ismeretlen hölgy fotója 1880 körül
Fontos, hogy kalap készítéskor ügyeljünk a szezonalitásra: nyárra készülhet szalmából, csipkéből, drótra merevített fátyolszövetből, stb. könnyű és lágy anyagokból, nyárias virággal, tollal és szalaggal díszítve. Míg őszre és télre készülhet nemezből, bársonyból, plüssből vagy akár (mű)szőrméből is (kucsma és baret formájú kalapok minden dísz nélkül gyorsan elkészíthetőek), illetve teljesen bevonva selyemmel; gazdagabb toll dísszel, télies virágokkal vagy csak prémmel ékítve. Kis paradicsommadár utánzatokat is használhatunk, kakas, páva, fácán, formázott és színezett lúd tollat is választhatunk bőséggel. Egyszerre többféle díszítést is alkalmazhatunk. A pinterestet tényleg ajánlom mindenkinek, inspiráció szerzéshez!
És a végére még egy kis extra segítség: tollak formázása, hogy szépen göndörödjön a kalapunkon! Nincs szomorúbb látvány egy hervadozó strucc tollnál. Remélem sikerült kalap ügyben ehhez a két évtizedhez segítséget nyújtani, ha felkeltette a korhű kalap készítés az érdeklődéseteket, akkor ajánlom a további bejegyzést is:
Remek írás! Köszönöm!
VálaszTörlésMegjegyezném, hogy a szalmakalap áztatása helyett én minden esetben nedves törölközőn való átgőzölést alkalmazok. A vasalóval a nedves törölközőn keresztül tökéletesen tudjuk formázni a kalapot, és nemcsak a szalmát, hanem a nemezt is. A búb formájának kialakításakor, ha a kalap teteje eredetileg gömbölyű, de én szögletes, lapos kalapot szeretnék, aláteszek egy akkora fazekat, amire ráhúzom a nedves törölközőt, és felülről lefelé nyomkodva a vasalóval (mindig nedves ruhán keresztül!) tökéletes végeredményt kapunk! A karimát is ezzel a módszerrel formázom, lapítom, vagy éppen kunkorítom. Amit még érdemes használni: textil keményítő, de nem a spray. Lehet kapni fehér sűrű folyadékot (pl. Miss Texti márkanéz alatt keressétek), amivel tökéletes és hosszan tartó végeredményt kapunk. Mivel száradás után keményedik meg, fontos, hogy formára igazítva (karima hajlításnál főleg) száradjon meg a kalapunk! Ezzel a módszerrel akár többször is nekiállhatunk a formázásnak, ha elsőre nem találtuk el, vagy mégsem tetszik a végeredmény. Továbbá még egy jó tanács: mindig kisebb darabot vágjunk ki a szalmából, mert sokszor megviccelhet minket a gömbölyű, hajlított forma! Utána vágni mindig könnyebb, mint szembesülni azzal, hogy túl nagy darabot vágtunk ki..... :)