+1 Cosplay vagy múltidézés?
Az előző három bejegyzésben szó volt arról, hogy a múltidézés a hagyományőrzés mezsgyéjén mozogva a cosplayezés, costume play hatására jött létre. Úgy is tűnhet, mintha a cosplayezés egyik ága, formája lenne, amely adott korszakok divatját cosplayezi karakterek helyett. Ugyan nem volt tervben, hogy a múltidézést a cosplayezéssel is összehasonlítjuk, de mivel a cosplayezés által mélyebben megérthető a beöltözés eredete és mivolta, ezért az összevetés egy +1 jelzővel álljon itt.
Nézzük a Wikipedia alapján mi is az a cosplayezés:
"Cosplay a „costume play”kifejezés rövidített formája, az előadó-művészet egy ága, ahol a résztvevők különböző jelmezeket és kiegészítőket viselve próbálnak egy karaktert, ötletet, koncepciót megjeleníteni. A jelmezt készítő illetve viselő személyek, a cosplayesek, gyakran külön szubkultúrát alkotnak, melynek középpontjában e különleges szerepjáték iránti szenvedélyük áll. A jelmezötletek legjellemzőbb forrásait animék, mangák, nyugati képregények, videojátékok illetve filmek alkotják, de bármilyen fiktív forrásból vagy akár a való életből vett elképzelés jó alapul szolgálhat egy cosplaynek.
Találkozhatunk élettelen dolgokat antropomorf formában megjelenítő kosztümökkel, valamint nem ritka a crossdressing, crossplay sem, melynek során a jelmezt viselő személy egy a sajátjával ellenkező nemű karaktert alakít. A cosplay kultúra részét alkotó egyik népszerű ágazat a vonzó fellépésre fókuszál, ilyenkor a cosplayesek olyan karaktert választanak, aki híres attraktív megjelenéséről és/vagy kihívó ruházatáról.
Az internet a cosplay kedvelői számára is lehetővé tette, hogy virtuális közösségeket, weboldalakat hozzanak létre, ahol megoszthatják egymással cosplayes élményeiket, tippeket, trükköket, fényképeket. Mivel a cosplay kultúra iránt érdeklődők száma 1990 óta exponenciálisan növekvő tendenciát mutat, a jelenség egyre jelentősebb hatást fejt ki a populáris kultúrára is. Hatványozottan igaz ez az ázsiai országokra, elsősorban Japánra, ahol a cosplaynek meghatározó szerepe van az utcai divat valamint a popkultúra trendjeire is."
A múltidézés és cosplayezés között két fő különbség van:
- A beöltözés a múltidézés esetében a karakterhűséget a korhűségre cseréli.
- A múltidézés a történelem ismert forrásaiból merít. A cosplayezés a média, popkultúra, művészet által megjelenített fantáziavilágokból veszi ideáljait.
A Mucha cosplay fotót nem véletlenül raktam ide. A Mucha-lányok egyértelműen cosplayerek, mégis első ránézésre összezavaróak lehetnek, ugyanis egy múltbéli vizuális fantáziavilágot elevenítenek meg. Példájukkal nagyon szépen leírhatóak cosplayezés és a múltidézés közötti különbségek.
1. A fenti logika szerint a Mucha-lányok fantázialények megtestesítői, akik csak Alfons Mucha képein néznek csak ki így. Csak a grafikus fantáziájában váltak ilyen formájúakká a nyomatokon. A valóságban nem voltak pontosan ilyen öltözékek. (Csak néhány esetben, ezek az esetek jól dokumentáltak és Mucha ipartervezői munkái.) Ha most a jelenünkben valaki Mucha-lányoknak öltözködik, akkor cosplayt készít. A Mucha-ruháknál értelmezhetetlen a korhűség fogalma, ezért az öltözékek bármilyen mai anyag vagy technika felhasználásával készülhetnek. A megjelenés karakterhű, tehát a grafikus teremtette vizuális fantáziavilághoz illeszkedik.
2. A Mucha-lányok múltidézők lennének akkor, de csakis akkor, ha Alfons Muchának modellt állt nők fényképein látható öltözékek szerint öltöznének föl, vagy ha olyan kiegészítőt elevenítenének föl, amely valóban elkészült és 1900 körül hordták is. Akkor ezek a jelmezek korhű ruháknak tekinthetők, és a múltidézés inspirációs forrásaivá válnak.
A múltidézés és cosplayezés közötti különbségek táblázatban:
Azonban van minimum két problémakör, amelyen érdemes ezek után mégis elgondolkodni:
1. Tegyük fel, hogy jövőben például ötszáz év múlva valaki szintén Mucha-lánynak öltözik Mucha grafikái nyomán. Ötszáz év múlva már feledésbe merül, hogy Mucha képein ezek a ruhák csak fantáziaöltözékek voltak és valójában nem hordtak ilyen ruhákat ténylegesen a múlt század fordulóján. A viselettörténeti tudás elévülése miatt torzul a múlt öltözködéséről való tudás, és azt fogják hinni az akkor élő emberek, hogy Mucha grafikái divatruhákat ábrázolnak. Vajon ebben az esetben múltidézés lesz vagy cosplayezés, ha valaki Mucha-lánynak öltözik?
2. 1827 előtt, amikor nem volt fotográfia, mi garantálta azt, hogy egyes ma múltidéző forrásként kezelt festmények, rajzok nem voltak a fantázia szüleményei (ha azokhoz nem tartozik olyan tárgylelet vagy szöveges forrás, ami dokumentálná az adott öltözetet)? Mennyiben torzíthatta el a múltban a festők fantáziavilága az adott korszak öltözködéséről alkotott képünket? Vajon ezek után egy múltidéző mennyiben tekinthető mégis cosplayernek, ha egy korabeli festmény vagy rajz alapján készíti el korhűnek tartott ruháját?
Véleményeteket, kommentjeiteket itt a bejegyzés alatt és a Facebookon is szeretettel várjuk!
Nézzük a Wikipedia alapján mi is az a cosplayezés:
 |
| Mucha grafikái alapján készült cosplayek a 2015-ös tavaszi MondoConon LadyFiszi és Yaven. A fotó forrása: ladyfiszi deviantart |
"Cosplay a „costume play”kifejezés rövidített formája, az előadó-művészet egy ága, ahol a résztvevők különböző jelmezeket és kiegészítőket viselve próbálnak egy karaktert, ötletet, koncepciót megjeleníteni. A jelmezt készítő illetve viselő személyek, a cosplayesek, gyakran külön szubkultúrát alkotnak, melynek középpontjában e különleges szerepjáték iránti szenvedélyük áll. A jelmezötletek legjellemzőbb forrásait animék, mangák, nyugati képregények, videojátékok illetve filmek alkotják, de bármilyen fiktív forrásból vagy akár a való életből vett elképzelés jó alapul szolgálhat egy cosplaynek.
Találkozhatunk élettelen dolgokat antropomorf formában megjelenítő kosztümökkel, valamint nem ritka a crossdressing, crossplay sem, melynek során a jelmezt viselő személy egy a sajátjával ellenkező nemű karaktert alakít. A cosplay kultúra részét alkotó egyik népszerű ágazat a vonzó fellépésre fókuszál, ilyenkor a cosplayesek olyan karaktert választanak, aki híres attraktív megjelenéséről és/vagy kihívó ruházatáról.
Az internet a cosplay kedvelői számára is lehetővé tette, hogy virtuális közösségeket, weboldalakat hozzanak létre, ahol megoszthatják egymással cosplayes élményeiket, tippeket, trükköket, fényképeket. Mivel a cosplay kultúra iránt érdeklődők száma 1990 óta exponenciálisan növekvő tendenciát mutat, a jelenség egyre jelentősebb hatást fejt ki a populáris kultúrára is. Hatványozottan igaz ez az ázsiai országokra, elsősorban Japánra, ahol a cosplaynek meghatározó szerepe van az utcai divat valamint a popkultúra trendjeire is."
A múltidézés és cosplayezés között két fő különbség van:
- A beöltözés a múltidézés esetében a karakterhűséget a korhűségre cseréli.
- A múltidézés a történelem ismert forrásaiból merít. A cosplayezés a média, popkultúra, művészet által megjelenített fantáziavilágokból veszi ideáljait.
A Mucha cosplay fotót nem véletlenül raktam ide. A Mucha-lányok egyértelműen cosplayerek, mégis első ránézésre összezavaróak lehetnek, ugyanis egy múltbéli vizuális fantáziavilágot elevenítenek meg. Példájukkal nagyon szépen leírhatóak cosplayezés és a múltidézés közötti különbségek.
1. A fenti logika szerint a Mucha-lányok fantázialények megtestesítői, akik csak Alfons Mucha képein néznek csak ki így. Csak a grafikus fantáziájában váltak ilyen formájúakká a nyomatokon. A valóságban nem voltak pontosan ilyen öltözékek. (Csak néhány esetben, ezek az esetek jól dokumentáltak és Mucha ipartervezői munkái.) Ha most a jelenünkben valaki Mucha-lányoknak öltözködik, akkor cosplayt készít. A Mucha-ruháknál értelmezhetetlen a korhűség fogalma, ezért az öltözékek bármilyen mai anyag vagy technika felhasználásával készülhetnek. A megjelenés karakterhű, tehát a grafikus teremtette vizuális fantáziavilághoz illeszkedik.
 |
| Reverie Mucha-fotó Larissa Gauger jobbra, mellette balra az eredeti Mucha-kép |
 |
| jobbra shinigamix Médea cosplay, balra az eredeti Mucha-féle Médea-poszter részlete |
2. A Mucha-lányok múltidézők lennének akkor, de csakis akkor, ha Alfons Muchának modellt állt nők fényképein látható öltözékek szerint öltöznének föl, vagy ha olyan kiegészítőt elevenítenének föl, amely valóban elkészült és 1900 körül hordták is. Akkor ezek a jelmezek korhű ruháknak tekinthetők, és a múltidézés inspirációs forrásaivá válnak.
 |
| Mucha fizikai modelljeiről készült fotó, az akkori korhű jelmezekben, amelyeket a grafikus jelentősen átrajzolt, tovább dekorált rajzain, metszetein. |
 |
| Egy Alfons Mucha által tervezett ékszer, mely Georges Fouquet jóvoltából fizikai formát kapott |
Azonban van minimum két problémakör, amelyen érdemes ezek után mégis elgondolkodni:
1. Tegyük fel, hogy jövőben például ötszáz év múlva valaki szintén Mucha-lánynak öltözik Mucha grafikái nyomán. Ötszáz év múlva már feledésbe merül, hogy Mucha képein ezek a ruhák csak fantáziaöltözékek voltak és valójában nem hordtak ilyen ruhákat ténylegesen a múlt század fordulóján. A viselettörténeti tudás elévülése miatt torzul a múlt öltözködéséről való tudás, és azt fogják hinni az akkor élő emberek, hogy Mucha grafikái divatruhákat ábrázolnak. Vajon ebben az esetben múltidézés lesz vagy cosplayezés, ha valaki Mucha-lánynak öltözik?
2. 1827 előtt, amikor nem volt fotográfia, mi garantálta azt, hogy egyes ma múltidéző forrásként kezelt festmények, rajzok nem voltak a fantázia szüleményei (ha azokhoz nem tartozik olyan tárgylelet vagy szöveges forrás, ami dokumentálná az adott öltözetet)? Mennyiben torzíthatta el a múltban a festők fantáziavilága az adott korszak öltözködéséről alkotott képünket? Vajon ezek után egy múltidéző mennyiben tekinthető mégis cosplayernek, ha egy korabeli festmény vagy rajz alapján készíti el korhűnek tartott ruháját?
Véleményeteket, kommentjeiteket itt a bejegyzés alatt és a Facebookon is szeretettel várjuk!
Megjegyzések
Megjegyzés küldése