Antik és múltidéző, hagyományőrző ruhák tisztítása
Egy hiánypótló írás következik egy olyan gyakorlati témáról, amivel igazából mindenki találkozik, aki régi ruhákat vásárol vagy gyűjt, illetve múltidéző vagy hagyományőrző ruhákat visel vagy készít.
Mindez pedig a tisztítás témaköre.
 |
| Louis-Léopold Boilly, Fiatal, vasaló nő. 18. századi festmény. forrás: Museum of Fine Arts, Boston |
Direkt nem mosást írok, mert alapvetően manapság mindenkinek elsőre a mosás ugrik be egy kelme kapcsán, ha a tisztításra a kerül a sor, pedig van olyan helyzet, amikor a mosást vagy csakis nagy óvatossággal vagy pedig egyáltalán nem lehet kivitelezni.
Még a bevezetőben fontos kiemelnem, hogy ezen ruhadarabokra tisztítás terén érdemes nem úgy gondolni, mint ahogy a mindennapi ruhaneműkre. Mindenféle felesleges tisztítási procedúrát érdemes kerülni, és csak akkor nekifogni annak, amikor az már tényleg elkerülhetetlen, tehát ha a ruhaneműn látványos foltok vannak vagy pedig viselhetetlenül büdössé vált. Van, amikor még ilyen esetben is tiltott a folyamat.
 |
| Mosást és mosógépet ábrázoló illusztráció egy 1900-as, angol nyelvű napilapból. forrás: allposters |
Amíg nem elkerülhetetlen a tisztítás, több ruhaneműnél egy szeszbe (vagy szalmiákszeszbe) mártott kefés vagy szivacsos áttörlés is frissítően hathat. Utóbbi némi szagot is ki tud vinni a ruhából, szokták izzadtságfoltok eltüntetésére is használni 1 liter vízben 1 evőkanál szalmiákszeszt hígítva, majd ezután a foltot szivaccsal áttörölve.
A szag eltüntetésére hatékony lehet az adott anyagra szórt (egy kissé befésült) szódabikarbóna, amit 24 óráig az anyagon tartunk, majd a letelt idő után onnan kirázzuk vagy kiporszívózzuk.
Fontos kiemelnem, hogy az régi ruhaneműknél a tisztítás kerülése és speciális kivitelezése nem az igénytelenség, hanem az odafigyelés és az értékmegőrzés jele! Idősebb ruhadaraboknál pedig a centrifugálást és a szárítógépet vegyük úgy, mintha soha nem is léteztek volna!
Nem tagadom ennek a bejegyzésnek a megírását az ösztönözte, hogy egy Facebook-kommentben olvastam, miként dobott valaki egy népviseleti főkötőt és egy keményítéssel berakott szoknyát a mosógépbe, hogy aztán elborzadva szembesüljön a mosás után az eredménnyel. Azt szeretném az írásommal elérni, hogy az ilyen balesetek minél kisebb számban fordulhassanak elő a jövőben, hiszen a ruhanemű is érték, főképp azok a ruhaneműk amelyekkel mi foglalkozunk, így hasznos az, ha a megfelelő tisztítással teszünk a ruhaneműk hosszabb élettartamáért, és esetleges további hordhatóságáért.
HA ELÖREGEDETT A TEXTIL...
Az antik ruhaneműknél sajnos előfordul az az eset, hogy már olyannyira elöregedett a textil, hogy a szétesés fenyegeti bármilyen tisztítóeljárás elvégzése során. Ilyen esetben a ruhaneműt már csak egy restaurátor tudná kezelni.
Milyen jelei vannak az elöregedésnek?
Sokan csak a színre gondolnának, ha egy sötét ruha kifakul vagy egy világos bebarnul. Van, amikor viszont a színváltozás nem feltétlenül jelenti az anyag elenyészését, mivel akár gombásodás vagy egyéb, korábbi mosási baleset is okozhatja az elszíneződést. Elöregedésnél inkább a szálakat érdemes vizsgálnunk. Ha egy textilnél nagyon pici erőfeszítésre is szakadások alakulnak ki, akkor beszélhetünk elöregedésről. Van, amikor csak a varratok öregednek el, ilyenkor sem szabad nagyon mosnunk, csak akkor, ha utána pontosan tudjuk pótolni őket varrás és száradás után. A szálakat ilyenkor akár nagyítóval is ellenőrizhetjük, a mikroszakadásokat nagyítóval könnyebb észrevenni, mint szabad szemmel.
Ha már nem tudjuk mosni, akkor sajnos már csak azzal tudunk megelégedni, hogy van egy régi ruhánk, ami nem ment szét, és tároljuk megfelelően, elkülönítve száraz papírdobozban, nedvességtől, dohtól, hidegtől, melegtől, erős fénytől mentes helyen. Esetleg, ha úgy gondoljuk, hogy van értéke egy múzeumnak is adhatjuk, és ott talán egy szakember meg tudja menteni, és talán kiállítási tárgy is lehet belőle valamikor.
 |
| Példa elöregedett 1865-ös ruhára. (forrás: extantgowns.com) |
ISMERD MEG A RUHA ANYAGÁT!
A mindennapi házimunkában alap az, hogy ha egy ruhaneműn mielőtt mosásba teszünk, jó esetben elolvassuk a tisztítási utasításokra vonatkozó címkét. Ez a címke tartalmazza azt, hogy az adott ruha milyen hőfokon, milyen mosószerrel kezelhető, lehet-e fehéríteni, öblíteni, lehet-e egyáltalán mosógépbe tenni. Sokaknál már ez rutinosan történik, és rutinosan válik el, hogy mi kerül a mosásba, és mi az, ami csak szárazon tisztítható vagy mosodába kerül.
 |
| Mosodai jelek a címkékről és értelmezésük angolul. forrás: The Maids |
A múltidéző vagy antik ruháknál azért nem ilyen egyszerűek ezek folyamatok, mert eleve nincs címke, mivel minden ruhaneműt egy varrónő vagy saját magunk varrtuk, vagy a ruha tisztítási utasításokat tartalmazó címkék megjelenése - 1970-es évek - előtt készült.
Ha mi magunk varrunk, abban esetben egyébként nagy hasznot teszünk magunknak, ha a ruha anyagának vásárlásakor a méteráruboltban az eladót kikérdezzük az anyag moshatóságáról. Nem kell ilyenkor persze faggatásba átmenni, elég csak olyan információt szerezni, hogy az adott textilnek mi a pontos alapanyaga (pl. len, pamut, hernyóselyem, műszál), valamint fontos, hogy tudjuk, hogy az adott ruhanemű avatandó-e. Utóbbit azért tudjuk meg mindenképp, mert ez esetben nekünk egyszer az anyagot még varrás előtt be kell avatni, ugyanis, ha az avatás elmarad, a ruhanemű az első mosáskor méret- és enyhe textúrabeli változásokon mehet át (az avatandó textilek egy része kicsit mindig puhább lesz az avatás után).
 |
| Részlet egy 1845-ös textil mintakönyvből. archive.org |
Mi is az az avatás, hogyan zajlik?
Az avatás az első mosás. Ennek az első mosásnak azon hőmérsékleten kell megtörténnie, amelyen a későbbiekben az adott anyagot mosni fogod. Ha el is adod az avatás után varrt ruhádat, mindig közöld az új tulajdonossal, hogy ez egy avatott anyagból varrt ruha, és csakis azon a hőfokon mossa a ruhát, amin beavattad, mert egyébként nem várt meglepetéseket tapasztalhat pl. összemegy az adott ruha és meglehetősen csapzottan fog kinézni. A jersey avatásáról pedig egy szuper kis cikket találsz a bubulakovonál: Jersey beavatása pöndörödés nélkül.
 |
| Századfordulós, idealizált, kanadai festmény a mosásról és teregetésről. |
Így tisztítsunk jól a piktogramok hiányában:
Méteráru boltokban kérdezhetünk. Online méteráru boltoknál, (legalábbis a jobbaknál) a kezelési információk a bolti ruhaneműk címkéjének piktogramjai szerint vannak a honlapon feltüntetve az adott kelménél, de érdeklődhetünk itt is e-mailben a vásárolandó textilről.
A textil alapanyag mint információ kiemelt fontosságú a tisztításban. Ez alapján tudhatjuk szinte azonnal eldönteni, hogy az adott anyagból készült ruha egyáltalán mosógépbe kerülhet-e.
Ha egy textilről nem tudunk sehogy sem információt szerezni, akkor vannak bizonyos textilpróbák, amiket mi is elvégezhetünk otthon. Ilyen az égetési próba, amelynél a textil égését, szagát és hamuját kell figyelnünk. Az égetési próbánál csak egy nagyon pici darabot kell levágnunk a tesztelendő textilből, és ennek a csücskét lángba tartani. Majd az alábbi táblázat adhat támpontot az analizáláshoz: (forrás: textilorszag.hu)
A szálfeldolgozási, szövési, hurkolási módozatonként is változhat a tisztítási eljárás. Máshogy kell mosnunk egy vászonszövésű terméket, mint egy pamutharisnyát vagy egy muszlint, gézt vagy tüllt, mint a bársonyt.
Lényeges tudnunk még, hogy az adott textil eresztheti-e a színét, elkülönítve kell-e mosnunk más textiljeinktől, amelyeket befoghat.
Alapvetően törekedjünk arra, hogy minél finomabb, vékonyabb egy textil, annál finomabb mosási eljárásoknak vessük alá, főképp, ha természetes anyagokból készül. Utóbbiaknál, ha tehetjük kézi és finom mosásra törekedjünk, sosem forró, hanem inkább kézmeleg vízben. Mosószerünk pedig lehet egy szappan vagy egy speciális selyem- és egyéb finomtextilekhez készült finommosószer. A mosógépet ilyenkor akkor is felejtsük el, ha van rajta kézi mosási program! A mosógépes kézi mosás ugyanis nagyon nem ugyanaz, mintha tényleg kézzel, nyomkodja ki valaki a ruhaneműt.
Anyagtípusok ezen az oldalon: Dívány: Textilkisokos - jól össze van szedve mosási módozatok szerint. Én most azokat az alapanyagokat emelem ki, ami számunkra gyakoribb, kihagyva a szintetikus szálas anyagokat és a pamutot, amelyeknek a többsége bírja a mosógépes strapát:
Hernyóselyem:
A hernyóselyem mosásával szappannal nem nagyon mehetünk félre, mivel már a 18. században is Merseille-i szappannal álltak neki a tisztításának. A mosóvizünk legyen kézmeleg.
 |
| Egy a Gallaher cigarettát reklámozó kártyáról származó kép, ami a kézi mosást szemlélteti az 1900-as évek elejéről. (forrás: ipnoze.com) |
Ami fontos a selyem tisztításánál, hogy ne dörgöld! Ha egy folt makacs áztatással tudsz inkább ellene harcolni, semmint erőszakkal, mindez már Mária Terézia idejében is aranyszabály volt. A szappant mindig hideg vízzel öblítsd ki belőle. Persze kaphatók speciális selyemre alkalmazható finommosószerek is. Ezeket is alkalmazhatod a mosószeren olvasott utasításokkal. Érdemes ilyenkor is a kézi mosást előnyben részesíteni, mert sose tudhatod, hogy a mosógépben mennyire verődik össze az anyagod, és mennyire súrolódnak szét a szálak. Nem szabad centrifugázni sem!
 | |
|
Több helyen olvastam az ecetes áztatást, ezt inkább festett selyemre alkalmazzák, a szín élénken tartása végett. Egy liter vízhez egy evőkanál ecet javasolt.
Selymet klórtartalmú fehérítővel sose fehérítsünk, helyette rozskorpás vízbe áztathatjuk vagy hidrogén-peroxiddal fehéríthetjük (persze ezt csak akkor alkalmazzuk, ha textilünk eredeti színe fehér).
A fekete selymet a régiek teában is áztatták. Ezért, ha fekete selymet mosunk és a mosóvíz brutális színű az nem feltétlenül a koszolódás javára írható. A tea fényt adott a fekete selyemnek.
A régiek a selymet mosás után mindig keményítették is. Ezt úgy végezhetjük el, hogy hagyományosan keményítős főzetet készítünk, amiit hagyunk kihűlni. A selymet közvetlenül a forró keményítőbe sose áztassuk! A kihűlt főzetbe mártogassunk egy szivacsot, míg a selymet kiterítjük egy sima lapra. A keményítős szivacsot húzogassuk végig a textilen, és így hagyjuk megszáradni az anyagot a sima lapon vagy úgy felfüggesztve, hogy ne nagyon húzódjon meg az anyagunk. Hernyóselymet sose szárítsunk szárítógépben!
Len:
A lenből készült holmikat mosógépbe is teheted, de általában 60 foknál magasabb hőfokon nem szabad mosni, a színeseket pedig még annyin se, mert könnyen ereszhetik a színüket.
A lengéz mosását személy szerint inkább a selyemhez hasonlóan kézzel javasolnám, ugyanis a lengéz nagyon finom és törékeny anyag, amelyben a szálak pillanatok alatt elmozdulhatnak.
A lent érdemes nem centrifugázni, szárítása kicsit igényes, mert könnyen gyűrődik. Inkább a lassú, nem annyira a tűző napon való szárítása célszerű. Öblíteni öblíthetjük, így a mai jó illatokról nem kell lemondanunk, ha lent viselünk. A vékony lenből készült muszlint vagy gézt (utóbbiak elég ritka anyagok manapság) sose tegyük szárítógépbe! Brutálisan besárgult lent, esetleg kékítővel varázsolhatunk ismét fehérré. Kékítőt sajnos napjainkban főleg csak külföldről, online rendeléssel szerezhetünk be.
 |
| Kékítő reklám 1870 körül. |
Gyapjú:
A gyapjúnál aranyszabály, hogy sose tegyük 30 foknál magasabb hőfokú vízbe, mert összemegy és eldeformálódik. Mosását a selyemhez hasonlóan javasolnám, kézi mosással szappannal. A gyapjúhoz ma már igényes, finom illatú gyapjúhoz készült öblítőket találhatunk. Öblítés hideg vízben javasolt. Gyapjú ruhánkat ne nagyon centrifugázzuk, és sose tegyük szárítógépbe. Ha lehetséges kézi mosás után a lehetőség szerint nyomkodjuk ki belőle finoman a vizet, ne csavargassuk. Szárítása terítve javasolt. Lógatással könnyen eldeformálódhat.
Filces gyapjúholmikat fehér babból készített főzetben érdemes mosni, hogy visszanyerjék formájukat.
Sötét gyapjút csak vasalóruhával vagy textil zsebkendőn át érdemes vasalni, mert egyébként kifényesedik.
Viszkóz:
A viszkóz félszintetikus, növényi rostokat tartalmazó anyag, melynél a rostok vegyszeres kezeléssel érik el végső formájukat, ezért az anyaggal finoman kell bánni mosás során. Mosni ugyan lehet őket, de csakis alacsony hőfokon 40 fok alatt, kímélő programon. Ne centrifugázzuk agyon a viszkóz ruhaneműnket, ha lehet. Szárítógépbe tilos viszkóz anyagú ruhaneműt tenni! A vasalás még nedves állapotában javasolt.
Prém, szőrme tisztítása:
A prém tisztítását alapvetően próbáljuk tisztítóra bízni, ha mégsem sikerül, akkor először próbálkozzunk száraz tisztítási módokkal.
Kaphatóan különböző textilfrissítő, higiéniás spray-k. Ha ezek alapja nem klóralapú, akkor a prémet, szőrmét is felfrissíthetjük vele.
 |
| Divatkép borz bundás nőről 1900-ból. forrás: Wikimedia Commons |
Régies tisztítási mód, de lehetséges, hogy beválik, benzinbe áztatott ronggyal áttörölni a prém teljes felületét. Ezután a prémet egy puha kefével szál mentén, majd szállal szemben érdemes átkefélni.
A bezsírosodott prém tisztításának módja: felmelegített zab- vagy rizskorpát kell szórni a felületre, majd azt kikefélni.
Bársony:
Ha nem annyira koszos egy bársony holmi, inkább még ne mossuk. Ha csak poros, akkor hű társunk az ügyben a sós vízbe vagy alkoholba mártott puha kefe, amivel a port egyszerűen lefésülhetjük az anyagunkról. A kefét szálirányba húzzuk az anyagon!
A természetes alapanyagú bársonyok tisztítását gőzzel is végezhetjük. Ehhez vagy speciális gőzőlőt vagy a gőzőlős vasalót érdemes alkalmazni. A gőzölést úgy végezzük, hogy az anyagot fordítsuk ki, akasszuk fel valahová, majd a gőzőlőt vagy a vasalót az anyagtól pár centire vezessük végig, hogy a gőz járja át a textilt. Fontos, hogy a gőzölővel, vasalóval ne érintsük meg közvetlenül a matériát.
 |
| Mary Lincoln lila, bársony ruhája (1861). Készítette: Elizabeth Keckly. forrás: National Museum of American History Smithsonian Institution |
Aki öko bársonymosást végezne annak ajánlom a rozskorpás kézi mosást, de egyéb finommosó-szer is alkalmazható. Előbbit a világos bársonyanyaghoz javasolnám, mivel a rozskorpa enyhe fehérítő. Mosóvízünk a bársony esetében sose legyen 30 foknál melegebb. A bársonyt a fonák oldalán kefével is tisztíthatjuk erős szennyeződés esetén. Az anyagot sose húzogassuk, csavargassuk, színén ne dörzsöljük. Centrifuga, szárítógép kerülendő. A bársonyt függőlegesen, felakasztva is száríthatjuk.
Bársonyt ne keményítsünk! Vasalása tollpárnán, fonákkal felfelé vagy törülközőn. (forrás a bársony tisztításáról: Jó tudni: Bársony)
Természetes szállal készült csipke:
Kézi mosás esetén érdemes több órás szappanos áztatásba tenni. A fehér pamutalapú csipkét fel is főzheted szappanos vízzel. Más szálból készült csipkét óvatosabban mosd ki.
Kézi mosás során figyelj arra, hogy ne nagyon csavard, húzogasd stb., mert eldeformálódik. Csipkét sose centrifugázz! Szárítógépbe ne igazán kerüljön. Ami fontos még, hogy a csipkét érdemes keményíteni, és laposan kiterítve szárítani. A keményítés a selyemhez való keményítésnél leírtak szerint javasolt. A csipkét ki is vasalhatod a legkisebb hőfokon, ha még kissé nedves.
 |
| lenalapú Berthe 1890-ből. forrás: Wikimedia Commons, Amsterdam Múzeum |
Flitteres, gyöngyös és egyéb díszített textilek:
Ezen textilek mosását próbáljuk kerülni, igyekezzünk száraz tisztítási módokat alkalmazni először (pl. szeszes áttörlés stb.), textilpray-vel való frissítés, de ha mégis valami miatt fontos lenne, igyekezzünk csak folttisztítást vagy az adott, elszagosodott részt kimosni, szintén kézzel. Kerüljük a flitterek, vagy egyéb díszek hosszasan szappannal, mosószerrel való érintkezését, mert a szappan csúnyán rácsomósodhat a flitterekre és nagyon csúnya lesz, egyes esetekben leválhat a gyöngyök, flitterek felső pikkelyes rétege. Próbáljuk finommószerrel kimosni a holmit kézzel, nem gépben. A finommosószert először alaposan hígítsuk fel a hideg mosóvízben, majd egy puha fogkefével keféljük át a koszosabbá vált flitteres, gyöngyös részt.
Hosszan áztatni flitteres, gyöngyös holmit bűn! Centrifugázni az ilyen holmikat tilos. Szárítógépet felejtsük el. Ha már mostuk őket, akkor csak finoman teregessük ki, és hagyjuk megszáradni. Flitteres, gyöngyös holmit sose fehérítsünk klóros fehérítővel. Nem tudhatjuk ugyanis alapos vizsgálat nélkül, hogy mennyi fémet tartalmaz a flitterünk, és ha magas a fémtartalma a flitter intenzív rozsdásodásba kezdhet. Minél régebb holmival dolgozunk, annál nagyobb a valószínűsége, hogy a flitterek valódi fémtartalommal bírnak.
Az újabb flitteres anyagok flittereire, gyöngyeire fényesítés gyanánt bátran használhatsz modern hajlakkot.
A régiek a gyöngyös díszeket szalmiákszeszes áttörléssel vagy szarvasbőrös áttörléssel is tisztították.
Hímzett textilek tisztítása:
A hímzett, régi textilek tisztítása elég problémás, mivel ez esetben nem csak az anyagot, hanem a hímzőszálat is ismernünk kellene. Utóbbi esetében jó lenne, ha nem eresztené a színét, és nem fogná be az alapanyagot, amire hímezték. Hímzés előtt is kiemelt fontosságú, hogy teszteljük az alap anyag és a hímzőszál "kapcsolatát", azaz mossunk egy kis darab hímzőszálat össze forró vízben, szappannal, és nézzük meg, hogy a hímzőszál vagy az anyag nem fogja be egymást. Akkor is gond van, ha a textilünk ugyan nem színeződik el, de a hímzőszál veszít a színéből. Itt alább látható egy lengallér, ami valószínűleg azért nincs kimosva alaposabban, mert a hímzés miatt igen problémás a tisztítása:
 |
| Elszíneződött len kabátgallér, kelta hímzéssel a 19. század és 20. század fordulójáról (Lily Yeats munkája) forrás: Wikimedia Commons, Ulsteri Múzeum |
Kékfestő tisztítása:
KEMÉNYÍTETT TEXTILEK TISZTÍTÁSA
A keményített textilek tisztításával akkor szembesül az ember, ha maga által készített kikeményített textilt kell tisztítania, vagy egy antik esetleg más által varrt holmit vásárol, ami keményített vagy merevítőket tartalmaz.
A keményítés foka értelemszerűen ingadozhat az enyhén keményített anyag pl. keményített alsószoknya fokától, keményített, berakott felsőszoknya vagy díszítés egészen a durvább enyves keményítésig.
Aranyszabály: keményített anyagot csak a legvégső esetben mosunk, még az enyves keményített sem, talán kivételt képeznek az alsószoknyák, melyeket kimosás után viszont újra vissza kell keményíteni, hogy formájukat visszaszerezzék.
Alap, hogy a keményítőanyagokat a nedvesség oldja, és a textilünk teljesen szinte teljesen elveszti formáját, ha vízzel érintkezik, tehát nedves szivaccsal sem érdemes áttörölni.
Keményített ruhadarabnál igyekezzünk száraz tisztítási módokat választani, ami nem feltétlenül egyszerű, mert a gőzölés és a spray frissítés szintén kizárt, ahogy a szeszes áttörlés is. Amit tehetünk a tisztán tartás és a portól való megtisztítás, ha pedig jön az, amit nem tudunk elkerülni azaz a mosást, akkor igyekezzünk professzionálisan végezni, ami igen macerás lesz.
 |
| Keményített velencei csipkegallér 1610-ből. |
A keményített ruhadaraboknál a keményített formát ugyanis férceléssel kell összefognunk. Ez egy rakott anyagnál, pliszénél pl. azt jelenti, hogy minden egyes élt férceléssel kell összefognunk, mert az anyagot újra be kell keményítenünk, és újra be kell vasalnunk!
Ha valaki nem szeretne keményítős főzetet készíteni, és kevés az ideje, akkor akár keményítős spray-t is alkalmazhat. Utóbbit már csak száraz textilre érdemes fújni. A spray-t akkor is használhatjuk, ha keményítős ruhadarabunkat egy magas páratartalmú "sokk" érte, és ezért elvesztette formáját. Egyszerűbb a sprayt használnunk a visszaformáláshoz, mint hogy kimossuk, és ismét főzettel bekeményítsük. Keményítés után igyekezzünk anyagunkat a megfelelő formába visszaállítani.
A keményítők típusairól: a legjobb keményítő a rizs- és a burgonyakeményítő. Ha nincs otthon keményítő, akkor akár tésztalevet vagy burgonyafőző levet is használhatunk. A 18. században szalagok keményítésére, fényesítésére 1 kanál méz és egy egész tojásfehérjének a keverékét használták, mely a mai keményítéstől abban tér el, hogy a hatására az anyag felszíne mattabb és papírszerűbb lesz, mint a sima búza-, burgonya-, vagy rizskeményítőtől. Egyéb növényi keményítőként használhatjuk a lenmag főzetét, mely enyhén sötétít, így fehér, világos anyagoknál kerülendő.
MEREVÍTŐVEL ELLÁTOTT TEXTILEK MOSÁSA:
A merevített textileknél a legfontosabb, hogyha ha lehet sose tegyük őket, se mosógépbe, se centrifugába, se szárítógépbe!
 | |
| 18. századi párizsi fűzők és valószínűleg a készítőjük a háttérben. forrás: | blog.fitnyc.edu (a biedermeier fűzők egy része egy fából vagy szilából készült középső, szélesebb merevítőt is tartalmaz, ami kivehető a tisztítás idejére) |
Az ilyen ruhadarabjainkat igyekezzünk kézzel kimosni. Persze vannak strapabíró műanyag merevítések, amelyek akár kimoshatók is lennének mosógépbe, de előfordulhat, hogy ezek is torzulnak erős hő vagy fizikai nyomás hatására. A spirál acélmerevítővel készült ruháinkat, főképp fűzőinket, nem szabad klór-alapú fehérítővel fehéríteni, mert a merevítő így rozsdás foltot hagyhat a fűző külsején, amellett, hogy a merevítő maga is sérül. A spirál acélmerevítős fűzőnket érdemes textilfrissítő spray-vel szagtalanítani használat után.
EGYÉB RÉGIMÓDI MÓDSZEREK, AMELYEK MA IS MŰKÖDHETNEK
Régimódi szagtalanítási módszer:
Ha ruhanemű iszonyú illatú, esetleg már állatiasan büdös, de nem lehet hagyományosan kimosni vagy pont már a hagyományos módozatok kudarcot vallanak, akkor ki lehet próbálni egy 18. századi szagtalanító módszert, aminek az alapanyagát a benzoé tinktúra adja. A módszer szerint a büdös textilrészt benzoé tinktúrában kell áztatni, esetleg a büdös foltot benzoé tinktúrával érdemes átkefélni, amíg a textil szagtalan nem lesz.
Öko fehérítés:
Roszkorpás főzettel is tisztíthatunk, és fehéríthetünk. A módszer lényege, hogy egy előmosás után, tedd bele a fövő rozskorpás főzetbe. Főzd addig, amíg a textil kellőképpen ki nem fehéredik! (Ezzel a módszerrel csakis főzhető textileket lehet fehéríteni!)
PENÉSZES RUHA TISZTÍTÁSA
Ez a téma sajnos talán a legundorítóbb és a legnagyobb probléma egy textil esetében, pedig ha egy anyag mosható, akkor a penész eltüntetése nem olyan nagy gond, főképp ha textil magas hőfokon mosható. Ebben az esetben, akár egy mosószeres, vagy mosószódás főzéssel is kivehető a penész az anyagból.
Ha egy textil fehéríthető, akkor fehérítős áztatás is kiválóan eltünteti a penészt. Sok helyen ajánlják a bóraxot vagy az ecetet a penészfolt kiszedésére és a dohos szag ellen. Ezeket a szereket, akár mosógépbe, de az áztatáshoz is adhatjuk.
Ma már szerencsére elég sokféle higiéniás áztató és mosószer is kapható. Ezekben is bízhatunk, főképp, ha jelölik a címkén, hogy a penészt is eltüntetik a textilből. Ha alacsony hőfokon mosható egy anyag, sokszor ezek a szerek a legbiztosabbak. Több helyen is ajánlják a teafaolaj mosóvízbe keverését. Utóbbi valóban jó lesz látszólag, de a teafaolaj kellemetlen szagot adhat a textilünknek száradás után.
Források, felhasznált irodalom:
Jó tudni: bársony, selyem, prém, gyapjú, pamut szócikkek
Nem tudod miből van? Gyújtsd meg! (Textilország)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése