A Szabadság-híd története

Látszik, hogy nem tudok elszakadni a híd fogalomtól. Most ugyan nem "egy funkció nélküli híd" adta az ihletést. De hídról lesz szó...

A szabadság-híd átadása 1896-ban történt meg. Ekkoriban Budapesten nyüzsgött az élet.

Egy pillanatra sem volt megállás. Hiszen már itt volt a Millennium éve. A hidat pontosan október 4.-én adták át a nagyközönségnek. Természetesen az uralkodó tiszteletére, Ferenc József híd lett a neve.

De ne szaladjunk ennyire előre. Hogyan jött az ötlet, hogy a már meglévő két közúti (Margit-híd és Lánc híd) és egy vasúti hidunk mellé megépüljön egy negyedik is?
A választ 1885-ben találjuk meg. Az előre látó magyar nemeseknek köszönhetjük. Mégpedig egy törvény által, ami úgy szólt, hogy ha a budapesti hídvámokból befolyó összeg meghaladja az évi 650.000 forintot, akkor új hidat kell építeni.Ez 1890-ban ez meg is történt.

Az alkalmon kapva nem is egy, hanem két hídra is írtak ki pályázatot 1893-ban, a fővámtéri (Ferenc József, ma Szabadság-híd), illetve az eskütéri (ma Erzsébet-híd). A pályázatra 74 terv érkezett, ebből 21 szólt a fővámtéri pályázatra. Messzi földről is sokan jelentkeztek, köztük amerikai, olasz, osztrák, német, francia, belga, holland, orosz és algériai mérnökök is.Végül egy magyar mérnők, Feketeházy János terve valósult meg. A kivitelezési részletterveket Gállik István és Beke József készítették, a kapuzatok építészeti megoldását Nagy Virgil álmodta meg.

Az építkezés 1894-ben kezdődött meg. Az alapok építését légnyomásos módszerrel valósították meg. Egy éven belül, 1895 decemberére készen is lettek az alappillérekkel és a hídfőkkel. A híd vasszerkezetét a Magyar Királyi Államvasutak Gépgyára szállította. A szerkezet gyártását 1895 februárjában kezdték és 1896 augusztusára lettek kész vele.

Akkoriban a híd igen modernnek számított. Ellátták villamosvágánnyal, elektromos és gázvilágítással. Eredetileg 12 ívlámpát, 8 izzólámpát, és 48 gázlámpát helyeztek el a hídon. Így október 4.-én ünnepélyes kereket közt a hidat átadták.

Az utolsó szegecset mely ezüstből volt, és F. J. monogram volt beleírva, maga az uralkodó Ferenc József illesztette be a kész hídba.

Ferenc József átadja a hidat - 1896

De sajnos, mint egyik budapesti híd, így a Ferenc József híd sem kerülhette el a sorsát.

A visszavonuló német hadseregek 1945 január 16.-án a híd középrészét belerobbantották a Dunába. A parti nyílásokat áthidaló szerkezetek sérülten, de a helyükön maradtak. A munkálatok egyből megkezdődtek, a megrongálódott rész helyére ponton hidat építettek. Így elsőként összekötve Budát és Pestet. Mely jó szolgálatot tett március 15.-től egészen '46 január 10.-ig, mikor is a Dunán lezajló jégzajlás elsodorta a pontonhíd részét, melynek darabjai Lágymányosnál értek partot.

A híd újítása még tavasszal megkezdődött, Sávoly Pál újjáépítő tervei alapján. A sérült részeket kicserélték, a középrészt az 1894-es tervek alapján gyártatták le újra. Majd úszódaruk segítségével szerelték össze a hidat. Mely ez év augusztus 20.-ra készen lett, de sajnos régi előkelő zöld színe, most szürkére változott, mert csak ilyen festék volt, és az anno díszes korlátok is le egyszerűsödtek a nagy sietségben. Az elsőnek újjáépített hidat, ezt kővetően nevezték át Szabadság hídra.

Szegény híd 38 kerek esztendőig szürkéllett, mikor végre '84-ben bekövetkezett felújításnak köszönhetően újra zöld színe lett. Ezek után 2007-ben a teljes hídszerkezetet, útburkolatot felújították. Ekkortól a középen kissé egyszerű korlátok újra régi pompájukban díszeleghetnek.

Végezetül térjünk vissza az 1896-ban Ferenc József által beillesztett ezüst szegecshez. Ami sikeresen túlélte a '45-ös hídrobbantást. De az '56-os forradalomban nyom veszett. Azért, hogy ez ne derüljön ki, egy pót szegecset tettek a helyére, de valaki ezt is ellopta. Ez persze már kiderült. De ekkor egy pót-pót szegecset illesztettek be. De, hogy azt hova tették azt már nem lehet tudni, mert ha kitudódott volna annak is lába kell volna. Így most úgy állunk, hogy van is szegecsünk és nincs is szegecsünk, de inkább nincs.

Ezzel be is fejezném a Fővámtéri, majd Ferenc József, illetve későbbiekben Szabadság híd történet. Ki nem hiszi járjon utána!... Talán ha a szegecs meglett volna, az én történetem is tovább tartott volna.

Forrás: Wikipédia, Borsa, Google és még sokan mások