Ókor és a színek

Még mielőtt abba a tévhitbe esnénk, hogy az ókorban csak a fehéret ismerték, és mindenki egy szál lepedőbe bugyolálva rohangált, igenis ismerték, és hordták a színek anyagokat.

Egyiptomban, különösen az Újbirodalom idején kedvelt volt mindenféle pasztell árnyalat, különösen a halvány rózsaszín.

Krétán, főleg a vöröset és mindenféle élénk árnyalatot részesítettek előnyben, a mintás anyagokat is szerették.

A rómaiaknál pedig igen nagy jelentősége volt a színeknek.

A magas rangú hivatalnokok bíborszínben, arany hímzéses szegélyű tógában jártak, a császár fehér alapszínű tógát, és hasonló kinézetű, csak bővebb bíborszínű szintén aranyhímzéses stólát viselt.

Vöröset a patríciusok hordtak, míg feketét a szenátorok. A gyerkőcök csak fehérben szaladgálhattak.

A görögök szerették az egyszínű anyagokat, olaj, almazöld, ibolyakék, jácint kék, vörös és néha még a sárga színt is felvették.

Ugye így már nem is olyan unalmas az ókor?:)