Könyvajánló: Restaurálási tanulmányok - Timár-Balázsy Ágnes emlékkönyv

Egy antikváriumban találtam rá erre a kincsre, amit egyszerűen lehetetlen letenni, ha szeretsz elmélyedni a textiltörténeti részletekben. Alapvetően egy tanulmánykötetről van szó és valószínűleg a restaurátor képzésben részt vevőknek szól, de a rengeteg, kiváló kép, a jó néhány szabásrajz és érdekes leírás miatt érdeklődésre adhat okot akár egy kezdő múltidézők számára is.

A kötetet a kiváló vegyész, restaurátor és textilszakértő Timár-Balázsy Ágnes emlékére állították össze, akinek a szakmai pályáját általa részletesen is megismerhetjük.

FEKETE TEXTILFESTÉS A KORABAROKKBAN


A tanulmányok témái igen szerteágazóak. Ez az a könyv, amiben az egyik részben még a váci múmiák feltárásairól és öltözékeiről olvasol, egy másik részben egy olyan nem annyira evidens tényről, hogy a 17. században már festettek textilt feketére Hollandiában, és még recepteket is találsz, hogy ezt hogyan tették akkoriban. (Nem semmi lenne kipróbálni, aki esetleg megteszi, kérem a komment szekcióban osszon meg képeket, és írja le tapasztalatait!)

Rembrandt van Rijn két festménye, fekete-fehér öltözéket viselő alakokról, 1634. (Rijksmuseum)

JEGYZETELNIVALÓ "RUHATÖRTÉNETEK" A 19. SZÁZADBÓL

Szinte biztos vagyok abban, hogy Múltidézők Találkozók Csoport több tagjának F. Dózsa Katalin Egy 18. századi, a 19. század végén átalakított magyar díszruha című írása tetszene a legjobban. Ez a tanulmány a Magyar Nemzeti Múzeum egyik különleges kincséről szól, egy olyan női díszöltözékről, amit a rokokó idején készítettek, de amit a 1896-os millenniumi ünnepségekre alakítottak át díszmagyarrá.

Részet a könyv digitális kiadásából. (Katalin Dózsa: An eighteenth-century Hungarian court dress with nineteenth-century alterations in Conserving Textiles, Studies in honour of Ágnes Timár-Balázsy p. 53)

A tanulmány alaposan górcső alá veszi a ruhát, és nem csak leírásban, hanem a képek által is. Megnézhetsz egy eredeti 18. századi ruhaderekat kiterítve, a 19. századi átalakítást egy eredeti korabeli ruhaderékkal összehasonlítva. Mindezeken túl megismerheted a 18. századi lyoni selyemgyártást, valamint a későrokokó udvari öltözékek történetét és azok variánsait, hogy miként alakították a francia divatot a magyar ízléshez. Igazi jegyzetelnivaló írás a múltidéző hölgyeknek! Bár a 19. század iránt fogékony férfiak sem csüggedhetnek, ugyanis az egyik írás két darab 1848-as tábornok atillájával foglalkozik. 

Az egyik restaurációs elemzés Guyon Richárd atillájához kötődik, amit a Hadtörténeti Múzeumban nézhetsz meg élőben (forrás: Péter_kekora.blogspot.com)

A VÁCI MÚMIÁK, HAJDANVOLT FÉMFONALAK, A 17. SZÁZADI VÖRÖS ÉS A SZECESSZIÓS CSIPKE

Aki járt már a váci Tragor Ignác Múzeum Memento Mori kiállításán, vagy tavaly a Múmiák világa tárlaton, az tudja, hogy a 90-es években megtalált váci múmiák megkerülhetetlen témakört jelent, ha érdekel a 18. századi magyar öltözékkultúra. A múmiákkal jelentős öltözékleleteket is feltártak. Erről a leletegyüttesről a könyvben A váci domonkos templom kriptájának feltárása című írás tájékoztat részletesen, annyira részletesen, hogy még e blogbejegyzés szerzőjének kedvenc leletének - Kiss Barbara pruszlikjának - a szabásrajzát is megmutatja, ami elég nagy segítség, ha egy izgalmas, magyaros, rokokó ruhaderekat szeretnél készíteni.

Kis Barbara selyempruszlikja. 1780. Tragor Ignác Múzeum Vác.

Ha a cipők érdekelnek, különösen a reneszánsz és barokk magyar kapcák, cipellők, akkor a lelkesen ajánlom Kissné Bendefy Márta írását a 13 és a 17. század közötti magyar lábbelikultúráról. Gondoltad volna, hogy a 17. század végén még vassarkú cipellőt is hordtak férfiak hazánkban? Ebben a tanulmányban is találsz szabásrajzokat is, ami egy gyakorlatias múltidézőnek elengedhetetlen. Mindezt még varrásrajzok és leírások is kiegészítik.

Szintén textilekkel foglalkozik a legelső írás az Anjou-kori selyemleletek konzerválásának témakörét taglalja. Elképesztő az, hogy egy egy tömb sárrögnak tűnő maradványból, mi mindent képes visszaállítani a tudomány! 

A könyv talán legtudományosabb és legalaposabb részlete Járó Márta írása a fémfonal-variációkról. Közvetlenül ezután az írás után kiderül, hogy mennyire tisztítható egy régi fémszállal készült textília, hímzés.

Az egyik kedvenc tanulmányom a kötetben László Emőke - A magyar szecesszió csipkéi - színes varrot csipkék című írása, ami rengeteg, csodaszép csipkedarabot mutat be. A másik a vörös ruhaszínnel foglalkozik a 17. század kapcsán.

Példa a 17. századi vörös ruhaszínre Esterházy Ferenc hitvesének portréján (forrás: Wikimedia)

A kiemelt írásokon kívül még sok-sok érdekességre lelhetsz a könyvben (például a torinói lepel restaurálásával kapcsolatos kérdésekre). Valamint a restaurációs filozófia érvényes lehet a ruharekonstrukciókra is, tehát azt is érdemes olvasgatni.

Próbáltam azokra azon témakörök ajánlására fókuszálni ebben a blogbejegyzésben, amelyek a hagyományőrzéshez, múltidézéshez kötődhetnek. A könyvet 15 éve jelentették meg, így megvásárolni csak antikvár könyvként tudod jelenleg 2400-2500 Ft-os áron. Ennyi pedig nem sok egy olyan tudásgyűjteményért, amit máshol nem nagyon találsz meg magyar nyelven.

Ha tudsz magyarul, természetesen spórolhatsz. Az ICCROM.org honlapján a teljes könyv anyaga angolul tanulmányozható (sajnos kis felbontású képekkel): Conserving Textiles (iccrom.org)