Korabeli ruhák elrendezése: 1872-es méregzöld ruha

  A mostani ruhát a pinteresten leltem egy lejárt Ebay-es aukció fotói után, így nem tudok hozzá linket megadni.

   Amit a rövid leírásból megtudtam, az az, hogy 1872-ben készült Mrs. Charles R. Fishernek (ez bele van írva a szoknya és a felsőruha bélésébe is) Párizsban egy divatos ruhakészítőnél, sajnos a neve már alig kiolvasható a derékpánton. A ruha élénkzöld sima és csíkos selyemből áll; arzénnal kevert színezéssel érték el ezt a ragyogó árnyalatot, habár a biztonságos kémiai úton előállított színek már az 1850-es évektől elérhetőek voltak, az arzén zöld uralma még igencsak tartotta magát az 1870-es évek végéig, nálunk rezedának hívták és az 1870-es évek elejének egyik legdivatosabb színe volt ekkoriban. Érthető tehát, hogy egy divatos, elegáns úrinő miért ilyen színű ruhát választott magának.

   A ruha a legutolsó divat szerint készült: a felsőruha a divatos rokokó polonaise alakú, elöl kis mellénnyel, a szoknya és a felsőruha is dúsan van díszítve fodrokkal és csipkével, miközben két különböző mintájú és fajtájú szövetet használtak fel hozzá, és ezek a kontrasztok adják az egész öltözék sikkességét. Valószínűleg promenád vagy látogatási öltözéknek használta Mrs. Fisher, és nagyon vigyázhatott rá, hogy ilyen szép állapotban fennmaradt.

A felsőruha

    A felsőruha fényes csíkos selyemből áll a zöld minden árnyalatában, a szélénél végig díszítve csipkével és kicsipkézett szélű rüssel, ami a derék hátrészét is ékíti. Hátul a felsőruha polonaise alakban felcsípett és az így keletkező dudor alkotja a divatos turnűrt is. A nyakkivágás magas, egyszerű, gallér nélküli kör alakú, csupán egy vékony pánttal van beszegve; az ujjak hosszúak, a csukló felé fokozatosan bővülve és a szegélynél szintén rüssel és csipkével befejezve, valamint az ultradivatos masnival. A divatos mellényszerű előrész középen selyem gombokkal záródik nyaktól derékvonalig. A felsőruha csupán a derékvonalig van bélelve ekrü színű csiszolt vászonnal. Habár külön nincs kifordítva az ujja, valószínűleg az is valamiféle fehér vászonnal van megbélelve.  Derékvonalnál egy széles grosgrain szalag van hozzá fércelve, levéve a gombolásról a terhelést és hátul testhez állítva az egészt. Ez két nagyobb francia kapoccsal zárható össze. A felsőruha alsó része teljesen béleletlen maradt. A hátsó felcsípést vékonyabb szalagok tartják.

A teljes öltözék szemből.

 Oldalnézetből.

Hátulról és kissé a másik oldalát is mutatva.

 A derékszalag és bele írva a készítő neve és címe, két kis hurok felakasztáshoz van hozzá varrva két oldalt. A szalag csak az oldalsó varratokhoz van hozzá fércelve

 Teljesebb kép a bélésről és a derék elejéről.

 A  felsőruha kiterítve.

A szoknya

   A szoknya is selyemből készült, de másfajtából, mint a felsőruha, színében viszont a csíkos szövet középzöld árnyalatára hasonlít. A szoknya rövid uszályos, elöl 3 sor rüss díszíti a csíkos selyemből, ebből a kettő felső nem megy végig körbe, hisz a felsőruha úgyis takarja, csak a legalsó. Ezek alatt egy szélesebb fodor látható, aminek az alja szép hullámokban ki van csipkézve, ez divatos eljárás volt és főleg selyemnél és gyapjú szöveteknél alkalmazták. Ez alatt a széles fodor alatt egy keskenyebb, sötétzöld kis fodor van még, amiből csak egy kis csík látszik ki, ez a csíkos szövet sötétzöld csíkjának felel meg színében. Így a ruha egy harmonikus egészt képez a különféle szövetek és színek ellenére is. A szoknya nincs bélelve, csak a szegélynél van egy keményebb, kicakkozott tetejű szélesebb megborítás ekrü vászonból; erre van keskenyen felhajtva a szoknya belül.

   Ami igazán érdekes, hogy felül, közvetlenül a szoknyabonc alatt is egy pár cm-es bélésszövet csík van. Valószínűleg Mrs. Fisher készen vette az üzletben a ruhát, majd át kellett alakítani a termetéhez és a szoknya rövidségét így toldották meg. A szoknyabonc is az alj szövetéből van. A későbbi átalakításra utalhat az, hogy mind a felsőruhába, mind a szoknyába bele írták a megrendelő nevét, dátumot és, hogy párizsi ruha; nyilván nem akarták összekeverni máséval.

A szoknya oldalnézetből.

 A szoknya alja belső nézetből.

 A szoknya felső része a bonccal és a bélésszövet kiegészítéssel (sajnos bal felől elszakadt már a cérna).

Szabásminta tippek a ruhához

A szoknya egyszerűen elkészíthető ez alapján:

1873-as szoknya alapidom mintája: 40a az előrész, ezt a szaggatott vonal mentén duplán kell kiszabni, majd két oldalrész jön (40b-c) és egy hátrész, amit szintén duplán kell venni a szaggatott vonal mentén (40d). Érdemes a 40a-c részek felső széleinél ívesen bevenni a deréknál, és behajtásokkal testhez igazítani a közöknél. A hátsó 40d részt csak ráncba kell húzni. A méretek centiben vannak megadva.

  A felsőruhához találtam egy hajszál híján azonos szabásmintát, kissé átigazítva el lehet érni a fennmaradt ruha alakját:

1873-as felsőruha mellényes előrésszel, a szabásmintán a 2a figura mutatja ezt a részét, a 3. figura a hátrészét adja a deréknak, ami a 4. figurával egészül ki és adja a felcsípett dúzt (ezt felül ráncba kell szedni és felcsípni tetszés szerint), az 1. figura az ujjat képezi. Ha a 3. figuránál a d-vel jelölt vonalnál egyenesen elvágva a csúcs nélküli sima derekat kapjuk, akkor az jól kiegészítve a dúzt képező 4.-el majdnem ugyan olyan lesz, mint a mintaruha. A méretek centiben vannak ezen is.

   Természetesen a ruha alá viseljünk korhű alsókat is, a szoknya turnűr nélkül nem fog szépen állni és legalább egy alsószoknya is kell, fűző pedig mindig opcionális!

   Remélem kedvet kaptok egy ilyen szép nappali sétaruha megkomponálásához ízlés szerinti szövetből és színből is. Mindenkinek sok szép reprodukciós ruhát kívánok!