A Haute Coutore atyja
Ha a divatvilág vagy a haute couture kerül szóba, mindenkinek Dior, és Chanel jut eszébe, holott sokkal előbb is élt egy nagyszerű divattervező, Charles Frederick Worth személyében.
1825-ben látta meg a napvilágot az angliai Bourne-ben. Mielőtt Párizsba került, különböző textilboltokban dolgozott segédként. Gagelin és Opigez híres textilüzletében dolgozott, amikor beleszeretett, majd feleségül vette a cég egyik modelljét, Marie Vernet-et.
Marie főkötőket, sálakat mutatott be a boltban a leendő vásárlóknak, ezért Worth készített neki néhány egyszerű, de mutatós ruhát, ami olyan nem várt sikert aratott, hogy a vevők a ruhákra adták le a megrendeléseiket a bemutatott csecsebecsék helyett.
Worth-ben hatalmas vágy ébredt, hogy saját, egyedi készítésű ruhákat áruljon, javasolta a cégnek is, hogy terjesszék ki a kínálatukak, de az üzlet féltette, hogy elveszti az elegáns hírét, ha alacsonyabb osztálynak is elkezd ruhákat árulni.
Ez nem rettentette el a fiatal tervezőt, keresett magának mecénást, a svéd Otto Bobergh személyében, aki elég pénzt tudott adni, hogy megalapítsák Worth ruhakészítő cégét, 1858-ban. Kezdetben a korabeli híres művelt kurtizánok, mint Cora Pearl, és Chaterina Walters támogatták, de utána Európa nagyasszonyai is felfigyeltek a tervező egyedi ruháira.
Worth újraértelmezte a kora női szépségét, leegyszerűsítette a ruhákat, eltüntette a felesleges díszeket, hogy a ruha együtt tündököljön a tulajdonosával, ne pedig elnyomja annak személyiségét és természetes báját. Ruháiban mindig volt egy különlegesség, ami kiemelte a korabeli divatból a tulajdonosát, egy igazi dizájner volt a viktoriánus időkben.
Az ő nevéhez fűződik a turnűr feltalálása is, amelyet Eugénia császárné tett igazán népszerűvé.
Worth azt gondolta, hogy az igazán elegáns hölgy a nap minden órájában selyembe van öltöztetve.
Szalonja rengeteg hírességet vonzott, Párizsból utaztak hozzá a különféle magas rangú hölgyek, az ő nevéhez fűződik Sisi koronázási és a híres csillagos ruhájának elkészítése is, de varrt Eugénia császárnénak is.
A mester ugyan 1895-ben elhunyt, de a szalonja egészen az 1950-es évekig fennmaradt, megőrizve a szalon szellemét. Fiai Gaston-Lucien (1853–1924) és Jean-Philippe (1856–1926) folytatták apjuk divatcégét. Továbbra is követték Worth esztétikus stílusát, különleges és pompás anyaghasználatát, az üzlet éppúgy virágzott a fiúk irányítása alatt, a huszas éveken át egészen az ötvenes évekig, amikor is, Worth unokája Jean-Charles (1881–1962) nyugdíjba vonult 1956-ban.
Még több kép itt.
1825-ben látta meg a napvilágot az angliai Bourne-ben. Mielőtt Párizsba került, különböző textilboltokban dolgozott segédként. Gagelin és Opigez híres textilüzletében dolgozott, amikor beleszeretett, majd feleségül vette a cég egyik modelljét, Marie Vernet-et.
Marie főkötőket, sálakat mutatott be a boltban a leendő vásárlóknak, ezért Worth készített neki néhány egyszerű, de mutatós ruhát, ami olyan nem várt sikert aratott, hogy a vevők a ruhákra adták le a megrendeléseiket a bemutatott csecsebecsék helyett.
Worth-ben hatalmas vágy ébredt, hogy saját, egyedi készítésű ruhákat áruljon, javasolta a cégnek is, hogy terjesszék ki a kínálatukak, de az üzlet féltette, hogy elveszti az elegáns hírét, ha alacsonyabb osztálynak is elkezd ruhákat árulni.
Ez nem rettentette el a fiatal tervezőt, keresett magának mecénást, a svéd Otto Bobergh személyében, aki elég pénzt tudott adni, hogy megalapítsák Worth ruhakészítő cégét, 1858-ban. Kezdetben a korabeli híres művelt kurtizánok, mint Cora Pearl, és Chaterina Walters támogatták, de utána Európa nagyasszonyai is felfigyeltek a tervező egyedi ruháira.
Worth újraértelmezte a kora női szépségét, leegyszerűsítette a ruhákat, eltüntette a felesleges díszeket, hogy a ruha együtt tündököljön a tulajdonosával, ne pedig elnyomja annak személyiségét és természetes báját. Ruháiban mindig volt egy különlegesség, ami kiemelte a korabeli divatból a tulajdonosát, egy igazi dizájner volt a viktoriánus időkben.
Az ő nevéhez fűződik a turnűr feltalálása is, amelyet Eugénia császárné tett igazán népszerűvé.
Worth azt gondolta, hogy az igazán elegáns hölgy a nap minden órájában selyembe van öltöztetve.
Szalonja rengeteg hírességet vonzott, Párizsból utaztak hozzá a különféle magas rangú hölgyek, az ő nevéhez fűződik Sisi koronázási és a híres csillagos ruhájának elkészítése is, de varrt Eugénia császárnénak is.
A mester ugyan 1895-ben elhunyt, de a szalonja egészen az 1950-es évekig fennmaradt, megőrizve a szalon szellemét. Fiai Gaston-Lucien (1853–1924) és Jean-Philippe (1856–1926) folytatták apjuk divatcégét. Továbbra is követték Worth esztétikus stílusát, különleges és pompás anyaghasználatát, az üzlet éppúgy virágzott a fiúk irányítása alatt, a huszas éveken át egészen az ötvenes évekig, amikor is, Worth unokája Jean-Charles (1881–1962) nyugdíjba vonult 1956-ban.
Még több kép itt.
Csodás ruhák! :)
VálaszTörlésMi lett a szalonnal utána? :)
VálaszTörlésEz érdekelne engem is. . . Az írásod megint nagyon jó lett:-)
VálaszTörlésKöszönöm:)
VálaszTörlésHalála után a fiai vezették, utána megszűnt, de most látom, hogy újraéledt, majd jobban utána lesek az új Worth Couturenek:)