Hódmezővásárhelyi Fekete Sas Szálló
Sajnos a címmel ellentétben ma már szállóként nem üzemel, de helyette számos előkelő bálnak és rendezvénynek ad helyet.
De ne siessünk ennyire előre nézzük vissza a kezdetekig.
 |
| Az Öreg Sas, a Fekete Sas megépítése előtt |
Az épület helyén már a 1800-as évek óta vendégfogadó áll. Az első adat 1789-ből származik, de feltételezhető, hogy a fogadó már régebben is állt és működött. Először egy földszintes étterem helyezkedett el, mely 1829-ben tragikus módon leégett. Ekkor azonban még csak egy, egy emeletes fogadó épült a helyére, a Sas Vendéglő nevet megőrizve. Az akkor, Nagy Magyarországon egyre nagyobb számban áthaladó forgalom miatt, a városi törvényhatóság 1893-ban hozott határozat egy új, korszerű szálloda felépítéséről. Több pályázó közül végül Pártos Gyula (1845-1916) építész nyerte meg.
 | |
| A bálterem |
Az építés során a városban itt alkalmaztak először vasbeton mennyezetet, melynek szerkezetét dr.
Zielenszky Szilárd (1860-1924) műegyetemi tanár tervezte. A belső kiképzés mely, - aranyozott díszvakolás, a
bálteremben nagyméretű tükrök, gipsz domborművek és szecessziós
vonalvezetésű páholyok, a
díszvakolások melyek, - finom ornamentikát, növényi díszítéseket
hordoznak, monumentális ablakok - faragott díszekkel és a külső megjelenés összhatásának eredményeként a város
egyik legszebb neobarokk és rokokó stíluselemeket felhasználó eklektikus épülete
lett. Emeleti részén leginkább
bálokra használt impozáns nagytermet is kialakítottak, mely hatalmas
terével, páholysorával és színpadával a kor figyelemre méltó építészeti
teljesítményének számított (hossza 32 méter, szélessége 15 méter, magassága 11 méter). Melynek köszönhetően a mai napig Közép-Európa második legnagyobb egybefüggő bálterme.
 |
| Fekete Sas páholy sora |
A szálloda Kruzslicz Péter kivitelezésében, 1905 végére készült
el, az ünnepélyes megnyitásra karácsonykor került sor.
A város nagyszerű szórakozóhelye a társadalom minden rétege előtt nyitva
állt. A vendégek zömét azonban a város gazdagabb rétege adta.
 |
| A Fekete Sas metszete |
Az első világháború idején és utána is néhány évig -
az ország gazdasági helyzetéből fakadóan - nehéz éveket élt át a Fekete
Sas. Fennállásának első szomorú eseménye mégsem ebből adódott. 1914
nyarán központi fűtést szereltek fel, a kávéházat pedig tölgyfa
parkettel látták el. A központi fűtés próbaüzemelésekor, november 6-án,
valamilyen módon tüzet fogott a tetőszerkezet faanyaga, s az épület 10
óra 10 perckor kigyulladt.
Szerencsére a károk nagy része a tetőzeten keletkezett, leszakadt
azonban a nagyterem három csillárja, és a termet egyéb károsodás is érte. A háború már éreztette hatását a helyreállításban, a
munkálatok elhúzódtak, és csak 1925. május 10-én vették át a
cserépfedő-, ács-, bádogos-, valamint azbesztpala-munkát.
 |
| Gipsz stukkó-terv |
A rendbe hozott épületben az üzlet azonban nem ment
úgy, ahogyan 1914-ig. A megcsappanó forgalom következménye: a bérlők
rövid időnként váltották egymást, ami viszont nem kedvezett a Sas
nívója, jellege megőrzésének. A háború végén két üzlethelyiséget a román
hadsereg foglalt le, eltávozásuk után pedig Horthy hadseregének itt
állomásozó egysége vette igénybe őket, természetesen minden
ellenszolgáltatás nélkül. Az itt tartózkodó katonák szórakozókedve
jótékony hatással volt a Sas életére. A jó üzleti érzékkel megáldott,
ügyes bérlő, Friedmann Ignác, aki 1919-ben vette át a szállodát,
visszaállította a Sas régi hírnevét. A viszontagságos évek múltán
nyugodtabb napok következtek. Friedmann hosszú időszakának az vetett véget, hogy az 1929-1933-as gazdasági válságot nem tudta kiheverni. Ezután a Nemes Nagy testvérek kapták meg a Sast. Sok szerencsével ők sem jártak, mert a II. Világháborúban ők sem tudták fenntartani a fogadót.
A második világháború után nagy változások történtek a Sas életében.
1948 őszén államosították, a Budapesti Borforgalmi Nemzeti Vállalat
kezelésébe került. Tőle az 1950. február 4-én alapított
Hódmezővásárhelyi Községi Vendéglátó Vállalat vette át. A kor mindent
átalakítani vágyó szelleme hatott a vállalat vezetőire is, az intézmény a
Béke Szálló nevet kapta.
 |
| Béke Szálló |
A város címerépülete, a társasági élet kiemelkedően fontos helyszíne
1989-ben zárta be kapuit. Tetőzetét a vihar megrongálta, gépészeti
vezetékei elromlottak, vakolata hullott, működtetése lehetetlenné vált.
Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város 1993 októberében vette tulajdonába az
épületet. Az épület állapota 1997-re katasztrofálissá vált. Áprilisban
indult meg a felújítás. Az első ütemben a tetőzetet újították fel, a
másodikban került sor a nagyterem, a kiszolgáló- és csatlakozóhelyiségek
helyreállítására és az utcai homlokzat felújítására. A leglátványosabb
átalakuláson a nagyterem esett át. A gipszminták és az aranyozások
mellett kicserélték a nyílászáró szerkezeteket is. Új táncparkett
készült. Teljesen felújították a színpadot, vadonatúj világítási
rendszert szereltek fel.
Ezzel a Fekete Sas ismét méltóvá vált a nevéhez. Újra a város központi helye lett.
 |
| A Fekete Sas napjainkban |
Megjegyzések
Megjegyzés küldése