Korabeli ruhák elrendezése: 1882 körüli társasági öltözék

  Mostani bemutatandó öltözéknek egy igen elegáns második turnűr átmeneti időszakos öltözéket választottam: 1882 körüli estélyi, vacsora vagy társasági ruhát!

Az öltözék leírása

 A ruhát a londoni múzeumban őrzik, ott tekinthető meg, illetve online láthatóak róla képek, amiket össze gyűjtöttem a bemutatáshoz és elkészítési részletezéshez, emellett pontos szabásmintája is van Janet Arnold: Patterns of fashion második könyvéből!

   A teljes öltözékről sajnos nincs fenn fotó, csak ilyen részletekben, de szerencsére a könyvben van a szokásos szkeccs elölről-hátulról!

  A ruha krém vagy elefántcsontszínű csíkos szaténból készült, gazdag csipke dísszel. Egy szoknyából és egy uszályos felsőruhából áll, panier tunikával, ami nagyon divatos volt akkoriban és a csípőkre kétoldalt elvezetett rövid kis drapériát jelentette. A fenékrész hangsúlyozására valószínűleg valamilyen farpárnát vagy kisebb dúzt viselhetett alatta az illető hölgy, természetesen a szokásos alsóneműkkel együtt.

Részletek a felsőruháról

Uszályrészlet kívülről.

  Közeli képek a derék és uszály csatlakozását összekötő díszes részről. A csíkos selyem egyszerűen rá van hajtva a bélésselyemre alul, majd az uszály úgynevezett coulissé ráncokban kezdődik.

Az uszály felhajtva, alatta a panier tunika eldolgozása pertlikkel.

  A felsőruha derék része könnyű bélésselyemmel van bélelve, a panier tunikarész és uszály béleletlenek. Deréknál egy selyem ripsz szalag fogja össze, a gombolás mellett kis rásegítésnek. A tunika részeit az uszály alatt pertlikkel lehet megkötni. A derékon csak a mellbevéteknél van merevítés bedolgozva a varratokhoz.

Ugyan erről rajz a könyvből.

  Az uszályt fém kapcsokkal lehet a szoknyán felvarrt ringlikhez fogatni, oldalanként hárommal (felül, középen és alul) ezeket pirossal kijelöltem.

Az ujj díszítése.

Részlet az uszályra felvarrt két sor különböző csipkéről.

Részletek a szoknyáról

  A szoknya már nem a csíkos szaténból van, hanem faille selyemből, ami egy finoman bordázott, erős és kedvelt szövet volt akkoriban. A szoknyán csak az elő- és oldalrészeken van folyamatos csipkedísz, selyem fodorral alátoldva; az uszályrész, amit a felsőruha uszálya úgyis takar, teljesen dísztelen. A szoknya alját belülről csipke balayeuse díszíti.

  Szkeccs a könyvből a szoknyáról. Pirossal bejelöltem a ringlik helyét, amikhez az uszály kapcsait kell erősíteni.

  A szoknya a sűrűn beráncolt hátsó rész oldalvarratánál záródik kapcsokkal. A szoknyabonc keskeny saját szövetből van.

  A szoknya finom bélés selyemmel van megbélelve, a hátsó redőzött részt pertlikkel lehet megkötni.

Részlet a szoknya csipkés széléhez rávarrt legalsó ringliről.

Szabásminta ajánlások

  Janet Arnold könyvében részletes szabásminta található, minden utasítással a könnyebb elkészítéshez:

Egy kis kocka 2,5 cm-nek felel meg.

  Mivel az ilyen panier tunikás felsőruha nagyon divatos volt a '80-as évek elején, uszály nélkül nappali viselethez és társasági öltözéknek is, ezért szeretnék egy alternatív szabásmintát is bemutatni, ami kevesebb részből áll és anyagkímélőbb is ezáltal, viszont kevésbé formális így jól kiaknázható a benne rejlő lehetőség több eseményre felvéve, beltéren és szabadban is:

Társasági ruha batisztból, csipke dísszel fiatal nőknek. A felsőruha egy előrészből és hátrészből áll, amit jelek szerint drapirozni kell. Harper's Bazaar 1882.

  Remélem sikerült meghozni a kedveteket egy kis szabászati kísérletezéshez ehhez az átmeneti korszakhoz!