Japán mesék - A Fujiyama-hegy és a Biva-tó

Ahogy hazánkban, így Japánban is vannak legendák, mesék az életről, a világról. Most egy ilyen mesét szeretnék Nektek megmutatni. Hogy hogyan is alakult ki a Fujiyama és a Biva-tó.

Jó szórakozást hozzá!

Japánban a legmagasabb hegy a Fujiyama. Csúcsai uralkodnak a fellegeken, melyek csak a derekáig érnek a Fujiyamának. Bár az utas még messze van Japántól, már üdvözlik őt a Fujiyama csúcsai, s még át sem lépte a szigetbirodalom földjét, már gyönyörködhet a csodálatos hegyben, melyet a leáldozó nap aranyos fénye von s káprázatos bíbor színnel tölt el.

Minden esztendőben sokezer zarándok látogatja meg a Fujiyamát, melyre nagyon büszkék a japánok. Fönn a hegy csúcsán imádkoznak a zarándokok övéik boldogságáért.
Hogy miképp keletkezett a Fujiyama, arról csodás meséjük van a japánoknak. - E mese szerint volt idő, amikor a Fujiyamának nyoma se látszott még a földön. Puszta és sima volt a helye, s messze se, lehetett látni még egy árva dombocskát sem.
S éjszaka kibukkant a hegy. Villámgyorsan emelkedett égnek, és az emberek bámulva látták, hogy a hegy csúcsa tüzet és kődarabokat vet ki magából. Mennyi ideig hányta a tüzet nem tudják pontosan, de régi írások említik, hogy később is többször megesett a csoda. De most már emberöltők óta kihűlt a hegy és a csúcsa örökké nyugodt.
A hegyóriásnak ezt a váratlan, gyors kiemelkedését egy másik különös esemény idézte elő, amely ugyanazon éjszakán történt, messze nyugaton, Kiotó főváros közelében.
- Éjnek évadján ugyanis rettentes dübörgés riasztotta föl álmukból az embereket. A dübörgés egész éjjel tartott és az emberek nagyon féltek. Másnap reggel kiváncsian bújtak elő házaikból megtudni, hogy mi történt az éjjel, és csodák-csodája: a hegyek, melyek a vidéket koszorúzták, megfoghatatlan módon eltűntek, s helyükön gyönyörű, pompás tó csillogott, amelynek vize utat tört magának a tenger felé.
Kitaláljátok-e, hogy az elűnt hegyek, emelyek azon a rémes éjszakán omlottak össze, ugyanazok voltak, melyek a távoli messzeségben ismét felszínre kerültek és a Fujiyamát is kiemelték a földből.
Így keletkezett a pompás, kék vizű Biva-tó, meg az égig nyúló Fujiyama. Ezt a csodálatos történetet így meséli Japánban öreg és ifjú, és senki sem kételkedik benne, hogy mindez így esett és nem másképpen.