Magyar szabásrajzok az 1910-es évekből

A századfordulón Magyarországon K.-né Margitay Maris szabászati könyveit használták tankönyvként a szabó-varrók okításánál. Ezekhez szabászati mintarajzkönyvek - francia és angol - is tartoztak, amelyek ma már hatalmas kincsnek számítanak.

Margitay Maris első szabászati tankönyve, az alapkönyv 1891-ben jelent meg Budapesten Szinnyei József Magyar írók élete és munkái című könyve szerint. Margitay Marisról annyit találtam szintén ebből a forrásból, hogy egy ügyvéd leányaként született. Maris Debrecenben és Pesten járt iskolába. A szabászatot 1880-ban György Aladárnétól tanulta. 1889-ben Szabászati Tanintézetet nyitott Budapesten. Tanítványai ruháiból évente kiállításokat szervezett. (forrás: Szinnyei)

Ebben a bejegyzésben a francia szabáshoz tartozó, saját példányú hetedik javított kiadás (feltételezhetően 1913-ban jelent meg) képeit fogom közzétenni némi magyarázattal ellátva.

Az alábbi képen a mértékvétel ábrázolása látható képzeletbeli szabóbabán:

Felnőtt, feltételezhetően női derékmintarajz látható a következő két képen, melyek értelmezésem szerint egybefüggnek. Azaz a 2. ábrához tartoznak azok az oldalrészek, amelyeket a 3.a ábra mutat. 

Francia szabású derék mintarajza következik, amelynek a hátrésze nem több darabból épül fel:

Az 5. és 6. ábrán 1910 körüli gyerek felsőrészek szabásrajza látható. Felül 5 év alatti, alul 5-10 éves korig.

Az alábbi kabátka szabásrajza egyértelmű utalás a magyar szecessziós japonizmusra. Egy korabeli újságban bukkantam rá még a japánka szó használatára. A feltételezésem szerint ez az a fajta kabátja, amit mi szecessziós boleróként ismerünk.

A fenti szabásrajz nem a következő két képhez tartozik, de egy ilyesmi ruhadarabot érdemes elképzelnünk persze egyszerűbben, amit a Szatár-Németi c. lap 1907-ben megjelent lapszámában is nagyjából leír: "rövid japánkák vörös shantungból vastag zsinórra megkötve". Az alábbi képen látható ruhadarab lenből és selyemből készült. A megkötés itt grosgrain szalag. (Kép forrása: FMA Boston)

A következő kép egy kabátka mintarajza (ujj nélkül, ujjak majd később):

A kabát ehhez hasonló felépítésű (hasonló, nem pontosan ugyanaz!):

Kabátka és hozzá tartozó szoknya 1905-1908, Forrás: MET

Bőkabát szabásrajza. Ez nem feltétlenül a mai értelmű pongyola. A pongyola=köntös, köpeny jelentésű.

Az alábbiakban reformruha szabásrajza látható. Ez a szabásrajz arról tanúskodik, hogy a bécsi reformruha mozgalom a magyar szabászati oktatásra is hatással volt. Bár az az érdekes, hogy az alábbi ruhafazon inkább az angol-típusra példa.

Egy kis átalakítással (a dekoltázsok V-alakúvá alakításával) és mellnél ráncolási ráhagyással, valamint szalagdíszítés ráillesztésével egy Liberty and Co estélyit kaphatunk:

Liberty and Co estélyiruha 1910. forrás: FIDM

A következő úgynevezett reform pongyola a lazább reformruhát takarja: (A pongyola=köntös, köpeny jelentésű.)

Az empire pongyola - empír szabású reformruha - szabásrajza: (A pongyola=köntös, köpeny jelentésű.)

Osztrák reformruha 1903-ból egy szűkebb szabásrajz alapján:

A következő kép egy hosszú köntös szabásrajza: (A pongyola=köntös, köpeny jelentésű.)

Tipikus századfordulós ujjtípusok:

Szoknya szabásrajza:

Uszályos szoknya - estélyi ruhához - szabásrajza:

A szoknya alját harangformává alakító fodrok szabásrajza: