Hová tűnt a Párizsi Udvar csillogása?

Történt egyszer, hogy báró Brudern József gondolt egyet és 1817-ben - az akkori időben modernek számító - 2 emeletes üzletházat építtetett fel.
Úgy tartják, hogy Pollack az 1810 körül épült párizsi Passage des Panoramas épületét tekintette mintának - a Brudern-házat ezért kezdték el „Párisi-házként” emlegetni. A francia forradalmi építészet mintájára készült épületen valóságos kis utca vezetett keresztül, amelynek két oldalán harminckét bolt, a korabeli Pest legelőkelőbb üzletei sorakoztak. Számos ismert vállalkozó bérelt itt üzletet, így például Dietrich Emil és Gottschlig József sajátos profilú cége, amely tea, rum, angol teasütemény, csokoládé, konyak és likőrbor mellett hazánkban elsőként árult palackozott sört. A Párisi-ház hasonlóan jellegzetes boltja volt a Kunz család üzlete, amely kiváló minőségű vásznairól, fehérneműiről volt híres.


A Brudern-ház üzletpasszázsa
De sajnos a Brudern-ház fénye idővel fénye megkopott. De így lehetett, hogy helyére egy még korszerűbb és impozánsabb palotát építsenek, a Belvárosi Takarékpénztár Rt. vadonatúj székházát.

A bank 1907-ben december 31-i határidővel hirdetett tervpályázatot, melyre összesen 43 pályamű érkezett. A vezetőség a szomszédos Klotild-palota két épületét is tervező Korb és Griegl közös munkáját tartotta a legjobbnak, a megbízást végül mégis Schmahl Henriknek adták, mivel a megbízónak ezt tetszett a legjobban.
Az építkezés még javában folyt, mikor sajnálatos dolog történt. Egy drezdai műtét után az építészt magával vitte a halál, így az építésvezető Liptál Pál felügyeletével fejeződött be a munka. 

Az elkészült épület
A terveket 1909. május 15-én jóváhagyták, és ez év nyarán a régi ház elbontásával megkezdődött az építkezés. A Stigler-felvonógyár négy liftjét már 1911-ben üzembe helyezték. 1912-ben a fedett udvart záró, két hatalmas rácsos kapu működtetéséhez kapufelvonót készítettek - ezt is a Stigler szállította. Az épület befejezésének dátumáról nincs levéltári anyag, de azt tudjuk, hogy Schmahl halála után, tehát 1912-13 körül vették teljesen használatba.
Az építkezésen dolgozókról sem tudunk sokat, de biztosnak mondható, hogy a kristályüveg kupolát Schmahl Henrik tervei alapján a Haas és Somogyi, a majolika díszeket a Zsolnay-gyár( a Ferenciek tere többi épületétől eltérően a homlokzat nem kőből lett kimunkálva, hanem zsolnay-val van borítva.), a színes üvegablakokat pedig Róth Miksa cége szállította – azaz a kor legnevesebb iparoscégei.
Haas és Somogyi által készített kupola
Zsolnay-val díszített homlokzat
Róth Miksa cége által legyártott színes üvegek
 A pénztárterem a ház sarkára került. A házat úgy tervezték, hogy a földszintre a banknak csak a közönségforgalmi terei kerüljenek, az alapterület jelentős része így felszabadult üzlethelyiségek számára. A bejárat a levágott sarokra került. Innen egyenesen a pénztárterembe vezetett az út, amelynek pilléreire és oldalfalaira gazdag szobrászati munkával díszített majolikaburkolat került, fehér alapon zöld és sárga mintázattal. Innen nyílt a „safe deposit”, a magánszéfek terme. A hivatali helyiségek a félemeletre, az igazgatóság, az ügyészség, a jelzálog osztály és a házi telefonközpont az első emeletre kerültek. A szintek között kétkarú lépcsőn lehetett közlekedni, de a pénztár kizárólag saját használatra liftet is beépíttetett. A felső szintekre lakások kerültek, amelyeket két főlépcsőn és egy melléklépcsőn lehetett megközelíteni.
IBUSZ
IBUSZ iroda, 1960-as években a Takarékpénztár helyém
A bazárban és az utcai homlokzatokon számos üzlethelyiséget alakítottak ki. Az első beköltözők között találhatjuk Mössmer József és Fiai menyasszonyi kelengyeüzletét, Kun Szidi művirág és dísztoll üzletét, Kurcz Salamon selyem, szalag, csipke, gomb és paszomány kereskedőt, Bíró Edéné virágboltját és Uher Ödön fényképészeti műtermét is. A szocializmus éveiben aztán jött a Ruházati bolt, a Cipőbolt, az OTP, a Keleti szőnyegbolt, az Idegennyelvű Könyvesbolt, a Piccolo drinkbár és az egykori pénztártermet elfoglaló IBUSZ. Utóbbi a Vigadó épületéből költözött ide 1960 tavaszán. A leghíresebb üzlet mégis a máig működő Jégbüfé lett.
Jégbüfé, 1960 körül
2010-ben pályázatot írtak ki.A kerületi önkormányzat egy csomagban három épületet dobott piacra: a Ferenciek terén lévő Párizsi udvart, a déli Klotild-palotát, és a Magyar Vendéglátóipari Múzeumnak is helyet adó, Szent István tér 15. szám alatti épületet. A pályázatot az SCD Group nyerte meg, amely a Párizsi-udvart üzlethelyiségekkel kombinált szállodává alakította volna. De külön nem lehet értékesíteni csak egyben az egészet. Így lehetséges, hogy a Jégbüfé még most is üzemel.

Reméljük, hogy valakinek sikerül a nagy közönség figyelmét felkelteni, és ha nem is eredeti állapotába, de gyönyörűen felújítva csodálhatjuk a Párizsi Udvart.
Források:
Építészet  - nagyon alapos összegzés, a legtöbb információt innen vettem át.
Három részes cikksorozat:
1. rész
Flick Itt angolul lehet olvasni, de képek amiket érdemes igazán megnézni.

Képek
Tervek 1905-ből:













Az impozáns épület - Kívülről:
 

Belülről:
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 A borzalom, ami a kulisszák mögött van:








































































Megjegyzések

  1. Csoda szép épület, szerintem sokan laknának benne szívesen, nekem is tetszik az egyedi és egzotikus kialakítása. Ami még csinosabbá teszi azok az impozáns ablakai. Leírhatatlanul szép látvány... csak felkéne újítani itt-ott-amott. Ahogy engem, szerintem másokat is megfogott a hely varázsa.

    VálaszTörlés
  2. De szép kívül-belül!
    Nem hiszem el, hogy az ilyen gyönyörű, és jó állapotban levő épületeknek haszontalanul kell állniuk!
    Remek díszlet lenne egy múlt század eleji filmhez! :o)

    VálaszTörlés
  3. Lehet, hogy rossz ötlet, de egy ilyen épület tökéletes lenne egyetemista bérháznak. Ez a korosztály még rávehető arra, hogy a külső állapot egy felújítás után ne szenvedjen csorbát, de élet legyen az épületben.
    Külföldön már láttam ilyen hasznosítását régi épületnek, amit ráadásul a lakók újítottak fel,saját művészi alkotásokkal, az épület saját stílusában.

    VálaszTörlés
  4. Érdekes gondolat amit írtál Gergely.
    Az a nagy helyzet, hogy senki sem veheti meg, mert csak egyben lehet értékesíteni. De hát azt meg nem lehet, mert pl ott van a Jégbüfé... :D Jó lenne valami köztes megoldás, ami mindenkinek jó :)
    Nekem még egy régi autentikus szálloda gondolata is tetszik. Kár, hogy legalább az nem valósult meg. :( :(

    VálaszTörlés
  5. Nagyon szép épület. Én még jártam fent az emeleten egy műterem lakásban, a rajztanárom lakott benne, mielőtt felajánlottak volna neki egy másik lakást. Hihetetlen milyen tempóban pusztul, pedig egy igazi kincs.

    Nagyon tetszik a blogod, olvasni fogom.

    Üdv

    Orsi

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése