Túlzások a divatban 2.


A 30-as években a minél kacifántosabb kalap hivatott a figyelmet terelgetni, illetve a fűző és a karcsú derék ideálja ismét a reneszánszát élte. Bár már nem teljes fűzőket hordtak, hanem csak egy grindle nevezetű hasleszorítót, ami egy erősebb gumírozott anyagból készült.


A 40-es években ismét a kreativitás volt ami szolid túlzással díszíthette a ruhákat, hiszen a háború miatt meghatározták, hogy egy adott ruhába mennyi anyag mehet. Így a különböző hajtások, apró finom részletek és egyedi szabásvonalak árulták el, hogy a hölgynek van pénze jó szabóhoz járni. Illetve, az eddigi szokásokkal ellentétben divatossá vált az erős smink, a púder, vörös száj, kontúros szemek.





Az ötvenes években Dior szent küldetésének tekintette, hogy a nőket újra igazi nőként tekintsék, karcsú és törékeny volt az ekkori nőideál. Hatalmas, bő szoknyák, vagy épp a lehetetlenül testre simuló öltözék lett a szépségre kiéhezett nők túlzása.


1965 már önmagában egy hatalmas túlzást indított el, Mary Quant merész új ruhadarabjával, a miniszoknyával, mely már nem a gazdagságot hivatott fitogtatni, hanem a fiatalságot, a merészséget, és ezzel a ruhaneművel új irányt vett a nők öltözködéskultúrája.

Immáron nem a férj pénzességét hirdették, hanem egy új világ, új eszméit, a fiatalság, vékonyság imádatát, de ez persze nem akadályozott meg senkit, hogy túlzásokba essen:) Ha az ok meg is változott, a lényeg megmaradt, hogy az ember mindig vágyik egy kis pluszra:)

A hetvenes években az egyenes szabású, T vonalú ruhák lettek igazán divatosak, melyek inkább elrejtették a testet, semmint megmutatták, majd a 70-es évek vége felé megjelenik a punk stílus, amely Vivien Westwood nevéhez fűződik. Színes, tarajos hajviselet, szándékosan szakadt ruhák, szegecsek, piercingek váltak jellemzővé a lázadó fiatalság öltözékén.
Érdekes, hogy a punkok Angliából indultak hódító körútjukra. Anglia ugyanis mindig híres volt a konzervatív stílusáról.

A nyolcvanas években a túlméretezett ruhák voltak divatosak, már már lehetetlenül hatalmas válltömésekkel, amit egy jéghokis is csak az irigységtől elsárgult arccal nézhetett. Azt hiszem, van amire jobb nem emlékezni, akárcsak a kilencvenes évek vége felé megjelenő hatalmas talpú, holdjáró cipőkre, vagy a haspólóban mászkáló ifjúság semmihez sem fogható látványára.


Elérkezvén napjainkig, talán egy kérdés maradt az olvasóban, hogy vajon most hová tűnt a túlzás? Nincsenek patacipők, sem méretes kalapok, senki sem fűzi be magát lehetetlenül vékonyra, de az emberi jellem nem változik egyhamar.
A túlzás napjainkban is jelen van, még az eredeti funkcióját is visszakapta, némi módosítással, hogy a nők nem a férjük gazdagságát fitogtatják, hanem a sajátjukat.
Vehetünk Gucci sálat 180 ezer forintért, drágábbnál drágább tervezői ruhadarabokat, persze ha lehet, mindig látszódjon a márkajelzés... A 21. század embere a márkák bűvöletében él, a ruhák már többet mutatnak mint takarnak, kíváncsi vagyok, a meztelenség és a Louis Vuitton táskák után mi következik:)

Megjegyzések

  1. Megjegyzsem, hogy a nagy "patacipők" ahogy Te hívtad őket, én inkább csotányroppoantónak nevezem. Visszajöttek a divatba. Az a rozsaszin kis csoda aminek a képét lehet látni, na pont az olyanok formájában. Illetve személyes megjegyzésem, hogy jelen pillanatban a túlzás a divatban az, hogy nincs egy stilús mint régebben. Mint a krinolin és köre az 1800 évek közepétől vagy a tipikus '20-as évek. A dolgok összemosodtak. Ma már bárki be megy egy turiba és potom pénzért talál selyem blúzt. Vagy itt vannak az úgy nevezett "hipsterek" akik szerintük teljesen más stílust élnek, mint a többi ember, mert persze mindannyian tudjuk, hogy az túúúl "mainstream" lenne. Egy szó mint száz én azt látom, hogy ma mindenki az életfilózófiájának megfelelően öltözködik. Legyen az hipster, rokker, metálos, visual kei-es, emo-s, tipikus aktakukac, "divatos", kurvás, értelmiségi vagy bármi. Arra hogy napjainkban mi a túlzás a divatban? Maga a divat. Mindenkinek mindent mindenhol szabad. Nem túlzás az, hogy valaki elmegy operába Addidas szabadidőruhában és cipőben? Mert én már találkoztam ilyennel. Lehet, hogy többiek néznek rá ostobán, de megteszi és meg is teheti. Túlságosan nagy és gyors az információ áramlás az emberek életében, hogy bármi divatot meglesessen ragadni. Nem mellesleg a mádia befolyásoló szerepéről... és bla bla bla. Itt a kisregény vége. :)
    Amúgy nagyon klassz a cikk. Érdekesebbek, mint az én épületeim. :D

    VálaszTörlés
  2. Sziasztok! Igaz, hogy a márkák bűvöletében él a 21. század embere, ez jól látszik az utcán "rohangáló" LV és egyéb divatmárkás táskák rengetegéből! Persze azért senki se higgye el, hogy egy 16 éves kiscsaj egy majd félmilliós táskával mászkál fel s alá jó dolgában ;) Én mindig megmosolygom őket és sajnálom szegény divatházakat, hogy a kínai ipar tucatmárkájává váltak.

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű bejegyzések